Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-226

0)g 22ti, országos Ülésisa3.s/e[»tember28 án,csütörtökön, tatással járó utat választjuk; tehát bevárjuk először az 1890. évi XIV. törvéuyczibk­nek a betegsegélyzésre vonatkozó intézkedé­seinek hatását, bevárjuk ezen törvényjavaslat gyakorlati eredményeit bevárjuk, mig balese tek tekintetében teljesen megbízható statisz­tikával rendelkezünk; csak akkor fog majd nálunk elérkezni az idő, hogy a munkások bal esetek elleni biztosítása érdekében törvényhozási intézkedések tehetők legyenek; addig e nagy feladat időleges megoldását az e tekintetben amúgy is működő munkás és gyári szövetkezé­sek és magánvállalkozások körébe kell utalnunk. A törvényjavaslat másodi'c része, t. ház, az iparfelügyelői intézmény meghonosításáról intéz­kedik. Némileg laza az az összefüggés, a mely a törvényjavaslat el9o és második része között tulaj ­donképen létezik; de ha figyelembe veszszük, hogy az iparfelügyelők lesznek hivatva az első részben megállapított intézkedések pontos és szigorú végrehajtását ellenőrizni, akkor megtaláljuk azon kapcsot, a mely jogosulttá teszi, hogy e tulaj­donképen két különböző dolgot egy törvénybe foglaltuk össze. Az iparfelügyelői intézmény sem egészen új nálunk, t. ház, csakhogy ez eddig nem tör­vény által, hanem rendeleti úton volt szervezve. A jelen törvényjavaslat már most az ipar­felügyelői intézmény törvény általi rendszerezé­sét, hatáskörének megállapítását czélozza és két nagy fontosságú feladatkört bíz az iparfelügye­lőkre. Egyik, mint említeni volt szerencsém az, hogy a védelmi intézkedések pontos teljesítésé­nek ellenőrzésére szolgáljanak; a másik pedig azon nagy fontosságú feladat, a mely az ipari felügyelőkre az ipari fejlesztés terén várakozik. Ezen második feladatkörnek az ipari fel­ügyelők hatáskörébe való utalása által az ipar­felügyelői intézmény némileg el fog térni hatás­körben a külföld hason intézményeitől. Ez azon­ban a mi speciális viszonyainkban leli indokát és magyarázatát. Nálunk az iparfejlesztési tevékenységre fel­tétlenül szükség van, és kell, hogy a központi kormány-hatalom rendelkezzék oly szakközegek felett, a kik az iparosokkal a gyakori, mond hatnám folytonos érintkezést íentartva, az ipa­ros élet követelményei iránt fogékonyságukat megtartsák és képesitve legyenek intézkedései­ket és tanácsaikat a tapasztalataik révén fel­ismert gyakorlati élet szükségeiből, nem pedig a hivatalszobák erre vajmi kevéssé alkalmas légköréből és actaporából meríteni. (Általános helyeslés.) Ebből kifolyólag nem tartanám helyesnek, ha az iparfelügyelőkből sok jelentésekkel, kimutatásokkal s egyáltalában túlságos sok írás­beli munkával megterhelt közegek válnának, ha a központi vagy ipari administratio ezéljaira fel­használtatnának, szóval: hogyha sokat lennének hivatalszobáikhoz kötve. Én az iparfelügyelői intézményhez kötött reményeket csak úgy képzelem megvalósítha­tóknak, hogy ha az iparfelügyelők működési kö­rükben az iparosokkal folytonos összeköttetés­ben, közvetlen érintkezésben vannak s ez ügye­ket a sok formalisztikus eljárás mellőzésével köz­vetlenül intézik el. Ezáltal az iparos körök bizalmát, ragaszkodását megnyerik, s nekik mintegy állandó, nélktílözhetlen tanácsadóikká lesznek. Hogy ez így koutempláltatik, a törvényben kifejezetten megmondva nincsen; sőt a törvény 11. §. azt mondja, hogy a szolgálatbeosztás mi­kéntje iránt a kereskedelmi minister rendeleti úton intézkedik. Igaz ugyan, hogy a törvényben erről intézkedni nem is volna helyes, mert a tör­vényben magában a működési köröket meg­} határozni nem lehet: hiszen e tekintetben a I viszonyok nagyon változók. A mi pedig a szol­gálati utasítást magát illeti, az a dolog termé­szeténél fogva nem tartozik a törvénybe. A magam részéről azonban nem kétkedem, hogy a szolgálati beosztásban és irtasításban a kereskedelmi minister úr az iparfelügyelők üd­vös működésének alapját képező elveket érvényre fogja juttatni, s az ez állások betöltésére hiva­tott egy éneket oly szerencsésen fogja kiszemelni, hogy az iparfelügyelők működésükben elérhes­sék azon sikerdús eredményt, mely a külföld hasonló intézményeinél tapasztalható. Eészemről a közgazdasági bizottság nevé­ben ismételten ajánlom a törvényjavaslatot álta­lánosságban a t. háznak elfogadásra. (Élénk lielyesUs.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem csak elfogadom, hanem örömmel üdvözlöm. A kik a ház tárgyalásaiban a lefolyt évek alatt részt­vettek, talán emlékezni fognak, hogy ismételve és ismételve sürgettem a szakszerű iparfelügye­let létesítését, illetőleg ezen intézmény behoza­talát. Engem egyáltalában sohasem vezetett az a szempont, hogy iparunk fejlődöttségének zsenge kora minket arra indítson, hogy a socia'is poli­tikai törvényhozást elhanyagoljuk. Én ellenkező­leg azt hiszem, azon kellene lennünk, hogy biz­tosítsuk hazánk társadalmi békéjének azt a nagy előnyt, hogy a mi iparunk lehetőleg azon so­cialis bajok nélkül fejlődjék, melyek azt másutt még egyfelől a gazdagodás kútforrásává, úgy másfelől mindenféle társadalmi veszély forrásává teszik. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezen álláspontomnál fogva örömmel üdvöz­löm úgy az ipartörvényben csak egész általános­ságban hozott határozatoknak részletezését, azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom