Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

S4S. orsíágoi fllés 1898. november 8-An, hétfőn. 337 lehet, az a következő: (Halljuk! Halljuk!) A városbírói állás, mint új állás szerveztetik. Az eddigi bagatelltörvénynek, az 1877. XXII. tcz. 3. §-a intézkedik az xígynevezett békebírói qua­lificatióról, az 5. §. d) pontja pedig arról, hogy a főváros területén a közi égi bíráskodást az elöl­járóság bármely tagja gyakorolhassa. Most az elöljáróság oly szervezetben, mint a minővel eddig bírt, megszűnik. Már most ha egy városbírót alkalmazunk, az életben kérdés merülhet fel az iránt, hogy annak kell-e .^qualifieatióval bírnia vagy sem? Ha igen, milyen qualifieatióval kell bírnia ? Akár azt méltóztassék megállapítani, hogy qua­lificatió nélkül is lehet valaki városbíró, akár azt, hogy qualifieatióval, de azt törvényben meg kell mondani, mert az eddigi funkeziók meg­szűntek. Nekem e tekintetben elfoglalt álláspontom az, hogy itt a fővárosban, hol annyi nyugal­mazott kúriai, táblai és törvényszéki bíró svisz­szavonúló ügyvéd vau, egész nyugodtan lehet a városbírói állást ügyvédi oklevélhez is kötni. A második dolog, a melyet föl kell említenem, az, hogy ezen szakaszszal kapcsolatosan e javaslat 22. § a intézkedik az iránt, hogy szolgálati te­kintetben a városbíró az elöljárónak lesz alá­rendelve : de az ő bírói funkeziója tekintetében teljesen független és önálló. Ez, t. ház, egy új állás, melyet eddig a törvényhozás egyáltalában nem ismert, és másrészt tiszteletbeli állás is. A tiszteletbeli állás fogalmánál pedig a jogászok előtt, eoutrovers kérdés az, vájjon fegyelmileg felelősségre vonható-e vagy sem? Én a magam részéről óhajtom, hogy miután ez a városbíró bírói funkeziókat teljesítő közeg, fegyelmileg a bírói fegyelmi hatóságnak rendeltessék alá. Ismerem a nehézségeket, a melyek ez irányban támasztatnak ; tudom, hogy a közigaz­gatásnak egy egész rendszere van; hogy hivat­koznak arra, hogy a szolgabírákra nézve más qualificatió áll fenn, s azokra nézve is a fegyelmi fórum közigazgatási hatóság. Én ezeket a dol­gokat nem akarom bővebben ventillálni; akár akarnak qualificatiót ezen városba ónak, akár nem; akár akarnak neki fegyelmi kötelezettséget megállapítani, akár nem. Csak arra kérem a t. házat, hogy valamely intézkedést a törvénybe felvenni méltóztassék; akár azt, hogy nem kell qualificatió, akár azt, hogy nincs fegyelmi ha­tóságnak alárendelve, akár azt, a mit én óhajtok, hogy állapíttassák meg a qualificatió és mon­dassék ki, hogy fegyelmi hatóság alá tartozik és ezen hatóságot is meg kell állapítani. De ha ez iránt a t. minister úrnak legkisebb aggodalma van is, akkor méltóztassék az én módosításomat akként elfogadni, hogy ezen kérdéseket adja meg a főváros szabál)rendeletileg s méltóztassék KÉPYH. NAPLÓ. 1892 — 97. XIII. KÖTET. a főváros jogkörébe utalni úgy a minősítés, mint a fegyelmi hatóság kezdésének megállapítását. Ez a legkevesebb, a mit el leket fogadni. Az én elvi álláspontom más. Én csak módot akarok nyújtani a t. minister úrnak akár arra, hogy törvényhozásilag mondassa ki saját állás­pontját, hogy nem akar qualificatiót és fegyelmi hatóságot, vagy ha akar, milyet akar ; de a leg­rosszabb esetben arra kérem a t. házat, méltóz-* tassék akként disponálni, hogy a szakasz szöve­gébe, mely így hangzik : »A választás módját, a megbízatás időtartamát a törvényhatóság szabály­rendeletben állapítja meg,« az »időtartamát« után vétessék tel »minősítését és fegyelmi hatóságát*. Akkor nem kell a részletekkel foglalkozni; de legalább történik valami gondoskodás, és úgy a minősítéí, mint a fegyelmi felelősség kérdése el lesz döntve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző : Darányi Ignácz ! Darányi Ignácz: T. ház! Megvallom, azt tartom, hogy a 10. §. rendelkezése egészen világom Az, hogyha meg van mondva, hogy valamely állással fizetés összekötve nincs, és hogy azon állással csupán tiszteletdíj jár, vilá­gosan azt mutatja, hogy az állás tiszteleti és bizalmi állást képez. A kérdés csak az, helyes-e, hogy a város­bíró azou hatáskörben, mely ezen törvényjavas­lat által reáruháztatik, qualificatiohoz ne legyen kötve ? És én azt tartom, hogy a t. belügy ­minister úr akkor, a midőn a kerületi elöljárói állást szervezte, a kerületi előljáró régi teendőit kétfelé osztotta. A szakképzettséget feltételező teendőket, névszerint az administrativ teendőket az 1883. évi I.|.tcz.-ben megállapított qualificatiohoz kö­tötte; azon teendőket pedig, a melyek szakkép­zettséget, különösen pedig jogi szakképzettséget nem feltételeznek, a városbíró hatáskörébe utalta. A mennyire helyesnek tartom, t. ház, hogy a szakképzettséget feltételező teendők szakkép­zettséghez köttessenek, másfelől nem tartom helyesnek, ha minden hatáskört jogászok és jogvégzettek részére foglalunk le, és azt a jogot nem végzett polgári elemet, a melynek közre­működését, ha lehet, fel kell használni, minden­ből kizárjuk. Minthogy pedig én e szerint tisz­tán látom, hogy a tizedik szakasz bizalmi állást kontemplál, nem látom szükségét annak sem, hogy ezen ügy a törvényhatósághoz utasíttassék azzal, hogy a minősítés tekintetében szabály­rendeletet alkosson. Minősítési kérdések nem szabályrendelet útján állapítandók meg, és kii lönösen helytelen volna akkor, a midőn már az egyes egyének mintegy ki vannak szemelve, ily kérdések üszkét a vitába beledobni. (Ellenmondás hal felöl.) Azt hiszem, ezt elintézni a törvény­hozás feladata. S minthogy a tizedik szakasz 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom