Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-242
248, orBíágos ölés 1S98. november 6-án, liétfon. 333 mint hogyha hat évről hat évre választatik; mert méltóztassék elhinni, hogy ha már egyáltalán felteszszük, hogy a kormány ezen választott tisztviselő állások betöltésénél bármi irányban befolyási akar gyakorolni és ezen kormánybefolyás arra használtatnék fel, hogy a kerületi elöljáró vagy bármely más tisztviselő a kormánynak engedelmesebb végrehajtója legyen: ekkor a kormánynak sokkal több módja van a tisztviselők sorsára befolyást gyakorolni, hogy ha a választás periodice történik, mint hogy ha életfogytiglan történik. Azt hiszem, bogy ezen argumentum szempontjából is az én álláspontom helyesebb, mint t. képviselőtársamé. A mi azt a második módosítást illeti, a melyet Várady Károly t. képviselő úr adott be, ahhoz készségesen hozzájárulok, miután a törvényjavaslat benyújtása által más czélom nem volt, mint hogy a kerííleti elöljáróságok lehetőleg munkaképes és arra megtermett egyénekkel töltessenek be. Minthogy pedig a kerííleti elöljáró egy eminenter végrehajtó tisztviselő és ennélfogva feltételezhető, hogy nem bir azon fizikai tulajdonságokkal is, a melyek szükségesek ezen állás betöltésére, másrészről tekintettel a]fővárosnnanezialisviszonyaira is, amelyek esetleg aránytalan megterheltetéssel sújtatnának, ha életfogytiglan választanának már korosabb tisztviselőket: hozzájárulok ezen módosításhoz és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök! Kíván-e még valaki szólani? Polónyi Géza: Csak néhány szavam van, t. ház, és pedig miután principialis kérdésről van szó, a t. minister úrnak egy érvére akarok reflektálni, a ki ugyanis az életfogytiglan és illetőleg a közvetett választás elméletében azt a thesist állította föl, hogy minél szűkebb kör választ valakit, annál inkább képes az a szíík kör arra, hogy az illetőkben megtalálja azokat az egyéni tulajdonságokat, a melyek őket a közszolgálatra előnyösebben képesítik. A ki ezt a theoriát felállitja, az ezen szíík és szűkebb választói testület elméletéből eljuthat a kinevezés elméletéhez, de nem az életfogytiglan való választás rendszeréhez, mely compromissum lenne a választási és a kinevezési rendszer közt, tényleg azonban kompromittálja mind a kettőt, Én azonban, miután a dolog igen fontos és esetleg arra, mint praeeedensre is hivatkozhatunk a közigazgatás reformjának kérdésénél, arra kérném a t. házat, hogy a Holló Lajos t. barátom és képviselőtársam által benyújtott módosítást két részre méltóztassék a szavazásnál osz tani. Több, mint nyilvánvaló, hogy valaki lehet az életfogytiglani választásnak, vagy a kinevezésnek híve a nélkül, hogy a közvetett választásnak lenne híve. Méltóztassék megfontolni azt, hogy a közigazgatásnak előnyére vagy hátrányára fog-e válni, hogyha a közvetett választási rendszert méltóztatik fentartani. A mi princípiumunk az, hogy a kerület minden községi választásra jogosult polgárának meg akarjuk adni a jogot, — megengedem, arról lehet szólni, hogy hat évre, vagy tiz évre történjék-e a választás, — hogy periodice hozzájáruljon a közigazgatásnak helyes irányban való szervezésére és minden irányban való tökéletesítésére. Szóval felesleges magyaráznom a t. képviselőház termében, hogy az életfogytiglani választás és a közvetett választás kérdése két különálló princípium. Arra kérném tehát a t. elnök urat, hogy ezen indítványt két részben bocsátaná szavazás alá, és pedig először az életfogytiglan való, vagy a periodikus választás felett, másodszor a kerületenkinti választás, vagy a közvetett választás rendszere felett. Erre kötelességem volt a t. ház figyelmét felhívni, mert a kettő kumulálva nem syuonim fogalom és meglehet, hogy a képviselőház az egyikben más többséget alkothat, mint a másikban. Kötelességemnek tartottam ezt megjegyezni, Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem, akkor a vita be van zárva. A kérdés az, méltóztatnak-e az 5. szakaszt eredeti szövegében elfogadni: igen, vagy nem ? Az eredeti szöveggel szemben az első bekezdéshez Holló Lajos képviselő úr javaslatot adott be, a mely szerint első bekezdésül ez volna teendő : »A kerületi elöljárókat az illető kerület községi választói hat évről hat évre választják«, mig a második kikezdéi-nek folytatásaképen, a nélkül, hogy az eredeti szöveg változást szenvedne, a következő szöveggel hozza javaslatba Várady Károly képviselő úr: »és azon esetben, ha a pályázó közszolgálatban nem áll, a pályázati határidő lejártának időpontjában életkorának betöltött 50-ik évet még túl nem haladta*. A kérdést tehát akképen teszem fel, méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegében el fogadni: igen, vagy nem? Ha elfogadtatik, akkor a Holló Lajos képviselő úr által beadott határozati javaslat elesik. A következő kérdés az lesz, méltóztatnak-e a második bekezdés után a Várady Károly képviselő úr által beterjesztett pótlást elfogadni: igen, vagy nem ? Végre az utolsó kérdés, a mennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, az lesz, hogy a Holló Lajos képviselő úr által beadott módositvány külön bocsátandó-e szavazásra? (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méitóztatn;ik-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni: igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen !)
