Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-241

3 |g 241. orszAeres ülés 1898, noveiuber 4-én, szombaton. kész, mint iskolaszéki elnök ellen és az egész iskolaszék ellen, mely kétségkívül nagy mulasztásokat követett el. (Helyeslés.) Gondom lesz rá, hogy ezen fegyelmi eljárás mielőbb befejeztessék, és mindenesetre ellenőrizni fogom azt, hogy a fegyelmi eljárás nyomán mi fog történni. Időközben, október havában volt a harmadik tanítóválaaztás httárnapja kitűzve, de mindeddig nem nyertem tudósítást arról, hogy ez a harmadik választás sikerült-e,vagy sem; de van némi kilátás arra, hogy sikerült, mivel épen azért, mert a múlt választások alkalmával megfelelő tanítók nem jelentkeztek, mert a tanítói és kántori teendők és járandóságok egybevetésével kívánták az állást betölteni. Ez az, a mit Madarász József képviselő ár interpellatiojára válaszolni szerencsém van. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Madarász József képviselő urat illeti a szó. Madarász József: Azon teljes reményben, hogy a t. minister úr figyelemmel fogja kísérni az ügy további folyamát, — a mire nézve ígéretet is tett, — és intézkedni fog az iránt, hogy az illető helyen az oktatás mielőbb elkezdethessék és sikeresen folytattathassék, ismételvén azon néhány szavamat, a melyeket a kérdés tevésekor mondtam, hogy felkérem a t, közoktatásügyi minister urat, hogy a felekezeti iskolákban minden valláskülönbség nélkül méltóztassék teljes szigorral végrehajtatni a törvényt, a t. minister úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Méltóztatik-e a minister úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a ház a minister úr válaszát tudomásul veszi. A vallás- és közoktatásügyi minister lír fog válaszolni Madarász József képviselő urnak interpellatiojára, a lelkészeknek a magyar nyelvben jártasságuk iránt. Gr. Csáky Albin vallág- és közoktatás Ügyi minister: T. ház! Ugyancsak Madarász József képviselő úr f. éyi október hó 14-én interpellatiót intézett hozzám, a melyben a t. képviselő úr arra hivatkozván, hogy a sajtóban megjelent Pável g. kath. püspök úr egy körrendeletének szövege, azt kérdi tőlem, hajlandó vagyok-e hivatalosan megállapítani: való-e a sajtóban közölt amaz állítás, hogy t. i. a püspök e

gy ily szövegű körrendeletet adott ki és másodszor, hajlandó vagyok-e azon körrendeletet hiteles magyar fordításban a képviselőháznak bemutatni ? Az első kérdést illetőleg van szerencsém kijelenteni, hogy arra nézve az interpellatió nélkül is tisztába kellett volna jönnöm az iránt, hogy ily körrendelet létezik-e, vagy sem, mintán méltóztatnak tudni, hogy az az úgynevezett Pável-Pituk ügy gyei összefüggésben van, a miért szükséges volt ez ügy megbírálásakor ama körrendeletről is biztos tudomást szereznem. Válaszom e tekintetben az, hogy ily körrendelet tényleg létezik. A második kérdésre vonatkozólag, hogy t. i, hajlandó vagyok-e azt a körrendeletet hiteles magyar fordításban a képviselőházzal megismertetni, az a kijelentésem, hogy engem mi sem akadályoz abban, hogy e körrendeletet hiteles fordításban bemutassam. A kezeim között levő hiteles fordítás majdnem szórói-szóra megegyezik azon szöveggel, a melyet a t. képviselő úr idézett interpellatiojában és a következőleg hangzik; »Kedves testvéreim és híveim a Krisztusban! Intézkedni jónak láttuk, hogy azon parochiákban, a hol a nép talán már egyházának nyelvét nem beszéli többé, az iskolákban mégis az olvasás és írás, a szent imádságok, az egyházi énekek, az elemi kateehisatiok és az iskolás gyermekeknek bevezetése a gyónás és áldozás szentségemé az egyház nyelvén (anyanyelven) (Mozgás a baloldalon.) történjék; mert a hol ezt szem elől tévesztik, saját egyházunk, a ritus és a szülők vallása romlásnak indul.« Ez a szöveg, a mely hiteles fordítás, majdnem szórói-szóra megegyezik azzal, a melyre a t képviselő úr hivatkozott. De a helyzet illustrálására és a tényállás teljes földerítésére szükségesnek tartom a képviselőház figyelmét arra irányítani, hogy ez a szöveg igen nagy mérvben eltér, sőt teljesen ellenkezik azon szöveggel, a melyre Pituk plébános a püspök elleni vádjait alapította, s a mely szöveg a »Nagy várad* czímü vidéki lapban is közölve volt. Ez a szöveg a következő: ^Hassanak oda a lelkészek egész erejükkel, a legszigorúbb büntetés terhe alatt, miszerint ott, a hol a nép még a magyar nyelvet beszéli, a templomokban, iskolákban és minden alkalomkor kizárólag csak oláh nyelven tanítsanak, imádkozzanak ég beszéljenek.« (Mozgás a szélső baloldalon.) Azt hiszem, hogy ezekben feleltem azokra a kérdésekre, a melyeket t. képviselő úr hozzám intézett, kérem ezért a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Madarász József képviselő urat illeti a szó. Madarász József: T. ház! A mint én a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrtól kérdeztem, azt nem az úgynevezett Pituk-Pável-ügy következtében kérdeztem és nem is kérdeztem a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrtól, hogy mi e tekintetben e rendeletre nézve a véleménye; mert meg vagyok róla győződve, hogy a t, vallás-