Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-241

241» oruágos ülés 1898. november 4-én, szombaton. 317 nosságban a részletes tárgyalás alapjául a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot elfogadni; igen, vagy nem? (Igen!) Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy egyhangúlag elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) A részletekbe talán ma ne mennénk bele, minthogy interpellatio és interpellatiora adandó válasz van még hátra. (Helyeslés.) Bátor vagyok a t. háznak javasolni, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy most áttérvén az interpellatiokra, ezen törvényjavaslat részletes tárgyalása a hétfőn reggel 10 órakor kezdődő ülésre maradjon. Méltóztassanak azonban ahhoz is hozzájárulni, hogy azon ülésben a részletes tárgyalás megkezdése előtt még néhány apró ügy tűzessék napirendre, melyeken úgy, mint ma is gondolom, gyorsan keresztül esünk. Ezek volnának: a főrendiházban örökös tagsággal biró családok Horvát-SzlavonorSzágokban állandóan lakó tagjainak nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat; a. villamos erőt és sűrített levegőt előállító telepekre vonatkozó jelentése a kereskedelmi minis ternek; a vasárnapi munkaszünet módosítása tárgyában a kereskedelemügyi minister előterjesztése ; a vándoriparról és a házalásról szóló törvényjavaslat és végre a csomagokban árúit czikkek mennyiség-tartalmának helyes megjelöléséről szóló törvényjavaslat. Ezek után a most tárgyalt törvényjavaslat részletes tárgyalására megyünk át. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Talán a vándoriparról és házalásról szóló törvényjavaslatot vegyük ki ezek közül, ez mégis fontosabb és talán vitát is fog provokálni. A többinek napirendre tűzése ellen alig lesz kifogás, de ez érdemleges tárgy. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak hozzájárulni, ak kor a többi négy tárgy fog az ülés elején tárgyaltatni, s ezek után következnék a ma általánosságban elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása. Ha ez is elvégeztetik, utána következik a vándoriparról és a házalásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Helyeslés.) E szerint a legközelebbi ülés ideje és napirendje is meg van állapítva. Most következik a vallás- és közoktatásügyi minister úrnak válasza Madarász József képviselő úr interpellatiojára. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Madarász József képviselő úr f. é. május 30-án interpellatiot intézett hozzám a Tartolcz községi román gör. kath. felekezeti elemi iskola tárgyában. A t. képviselő úr a »Budapesti Hirlap« fonalán értestílt arról, hogy ezen iskolában rendkívül visszás állapotok léteznek, a mennyiben az iskoláztatás már 3 éve szünetel, az oláh pópa önhatalmúlag megszűntette az előadások megtartását, az oláh pópa az egybegyűlt népet önhatalmúlag eltiltotta attól, hogy gyermekeit iskolába vezesse és a mellett mégis a tanító fizetését beszedi és magának visszatartja. Kötelességem volt, t. ház, a tényállást a helyszínén részletesen és behatóan megvizsgáltatni és csak mellékesen jegyzem meg, hogy a közbeesett nyári szünidő, valamint azon körülmény, hogy ott helyben, valamint a környéken kolera-esetek fordultak elő, okozta azt, hogy később jutottunk a vizsgálat eredményéhez, mintsem hogy kívántam volna. A vizsgálat eredménye kitünteti azt, hogy a hírlapi közlemény sok tekintetben túlzott,, mert nem 3 évig tartott a szünetelés, hanem rövidebb ideig, de mégis elég hosszú ideig: két évig. A tanítónak fizetését nem a lelkész szedte be, de a községi elöljáróság. Ez a fizetés nem is a lelkész kezében maradt, hanem az egyház pénztárában deponáltatott, oly czélból, hogy ha a tanító ellen megindított fegyelmi vizsgálat véget ér, a fegyelmi vizsgálat eredményéhez képest az illető tanítónak, vagy másnak juttattassék. Annak sem találtatott semmi nyoma, hogy a lelkész izgatta volna a népet, vagy az iskolajárástól eltiltotta volna. A rendkívülien fentűnő szünetelésnek pedig oka az volt, hogy egynémely községi lakosok által panaszok emeltetvén a tanító ellen, az egyházmegyei hatóság ellene fegyelmi eljárást indított, a tanító pedig a fegyelmi eljárás megindításától kezdve nem érezte magát többé hívatottnak az iskolába eljárni és tanítói kötelességét teljesíteni. A fegyelmi eljárás egy egész évet vett igénybe és ezen év elmúltával aztán fegyelmi ítélettel az illető tanító onnan eltávolíttatott és más iskolához helyeztetett. Ekkor azután a megüresedett tanítói állomás betöltésére két ízben egymás után választási határnap tűzetett ki, de mindkét alkalommal sikertelenül, mert nem jelentkezett arra való tanító, valószínűleg azon okból, mert a tanítói járandóság mindössze 230 frtot tesz ki. Méltóztatik ebből a t. ház látni, hogy bár nem fordultak elő oly nagymérvű mulasztások, a minők a hírlapi közleményben foglaltatnak, de mindenesetre oly visszás állapot volt ott, hogy lehetségessé vált az, hogy az elemi iskola két évig tanítás nélkül maradt, a minek folytán kötelességemmé vált a leghatározottabb és legerélyesebb intézkedéseket megtenni. Ezek pedig abból állanak, hogy egyrészt a közigazgatási bizottság útján a község elöljáróságát fegyelmi eljárás alá vonattam, mivel ennek lett volna kötelessége intézkedni az iránt, hogy ezen állapotnak vége vettessék; másrészt pedig kötelességemnek tartottam az egyházi hatóság útján a fegyelmi eljárást meginditani a gör. kath. lel-