Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-241

298 241, országos illés 1SM. november 4-én, wombstós . sága 1888. január hó 25-én tartott ülésében, elfogadta a tanácsnak a kerületi elöljáróságok újjászervezésére vonatkozó javaslatát. A törvényhatóság ezen határozata azonban nem léphetett életbe, mert a jelenlegi belügyminister úr elődei a kerületi elöljáróságok újjászervezését csak a fő- és székváros szervezete általános reformjának keretében vélték megoldhatónak. De mert a kerületi elöljáróságok újjászervezése a fő- és székváros egész szervezetének újjáalkotásával nem feltétlenül kapcsolatos, míg másfelől annak újjászervezése tovább el nem odázható, és mivel a kerületi elöljáróságok új szervezete, a mennyiben azt a gyakorlati élet megfelelőnek mutatja, minden nehézség nélkül beilleszthető leszen a fő- és székváros új szervezetének keretében, ennélfogva jelenlegi belügyminister úr teljesíthetőnek találta a fő- és székváros törvényhatóságának ez iránt hozzáintézett kérelmét, és a kerületi elöljáróság újjászervezésére vonatkozó javaslatát a ház asztalára letette. E javaslat, t. ház, melyet beterjesztése előtt a belügyminister úr által összehívott és szakértőkből álló értekezlet megvitatott, nem szorítkozik egyedül a kerületi elöljáróság intézményének szervezeti újjáalkotására, mert ezzel az elérni kívánt ezél csak részben lett volna biztosítható, hanem egyúttal szabályozni kívánja az újonnan alkotott szervezet hatáskörét is. A javaslat a közigazgatás kerületi közegei iránt két intézményt állít fel. Az egyik a kerületi elöljáróság, a másik a kerületi választmány. A javaslat a kerületi elöljáróság állására nézve aként intézkedik, hogy az az 1883. évii. tcz.-ben körülírt minősítéshez köttessék, továbbá, hogy a kerületi előljáró a jelenlegitől eltérő módon a törvényhatósági bizottság által élethossziglan választassák. És ez teljesen helyes is, mert a kerületi előljáró sokoldalú és nehéz feladatának csak úgy képes igazán megfelelni, ha alapos elméleti és gyakorlati szakképzettséggel bír, továbbá, ha az időszaki választás esélyeitől minden irányban biztosítva leend. A kerületi előljáró mellé a fogalmazási teendőkkel és az ügykezeléssel megbízott tisztviselőkön kívül rendeltetnek még mindazon szaktisztviseíők, a kik a közigazgatás feladatainak teljesítésére múlhatatlanul szükségesek. Ilyenek a tiszti orvos, a kerületi orvos, az állatorvos, a mérnök, a vásárfelügy elő és a városbíró, a kik együttvéve alkotják a kerületi elöljáróságot. Mindezen tisztviselők eddig is működtek a kerületekben, csakhogy nem voltak szerves kapcsolatban a kerületi elöljárósággal; végezték hivatalos hatósági teendőiket a kerületben és csak akkor vették igénybe az előljáró közbenjárását, a mikor a közigazgatási végrehajtó hatalom közbenjárása szükséges volt. A jövőben a javaslat szerint mindezek szerves kapcsolatba fognak hozatni a kerületi elöljárósággal épúgy, mint az '[elöljáróságnak a fogalmazási szakmára berendelt egyéb tisztviselői. A javaslat a kerületi elöljáróságok hatáskörére nézve csak az önkormányzati jog köréből folyó teendők tekintetében tartalmaz lényeges módosításokat. így nevezetesen az építési rendtartás végrehajtása a kerületi elöljáróságokra bizatik, mert ezen teendőknek a tanács által végzése oly feladatot rovott eddig a központi hatóságra, melynek az a legjobb akarat mellett sem volt képes megfelelni. Ezen feladat teljesítése egyrészt az építkezési munkák állandó ellenőrzését feltételezi, másrészt azt igényli, hogy a közönség panaszainak elintézésére könynyen, kevés fáradsággal megtalálja a hatóságot, miután ezek természetüknél fogva gyors, rendszerint helyszíni vizsgálattal kapcsolatos intézkedést követelnek. Az új építési engedélyek tárgyalásának és megadásának joga, valamint a helyszín vonal és a lej tszin vonal megállapítása jövőre is a fővárosi tanácsnál hagyatik, minthogy ezek az ügyek nem decentralizálhatok. De az új építkezések kivételével az összes építkezési szabályok végrehajtásának ellenőrzése a kerületi elöljáróságra fog bízatni, mint oly hatóságra, a mely szervezésénél és a kerületben való elhelyezésénél fogva a legjobban tudja ezt teljesíteni. Szintúgy a kerületi elöljáróságra bizatik a kerület utczáinak burkolatáról továbbá a közcsatornák íentartásáról és javításáról való gondoskodás. Ez különben megfelel a jelenlegi helyzetnek, a mennyiben ezen teendőket most is az illető kerületi mérnök teljesíti; csakhogy a tanácsi ügyosztály helyébe lép a kerületi elöljáróság és a tanács helyébe a kerületi választmány. A tanács műszaki közegeinek közreműködése azonban a jövőre sem lehet kizárva, de ezen a téren jövőre nem lehet önálló tevékenységi körük, minthogy tevékenységüket esetről-esetre a tanács, illetőleg a főmérnöki hivatal fogja megállapítani. Szintúgy decentralizálva lesznek az árvaés szegényügy terén teljesítendő feladatok és az ezen czél elérésére folyósítandó összegek felhasználása jövőre a tanács helyett a kerületi elöljáróságra és választmányra bizatik; a központban csak azok az ügyek maradnak meg, a melyeknek természete mulhatlanúl szükségessé teszik a központban való elintézést. A javaslat 17. §-a csak azon ügyeket utalja a tanács köréből a kerületi elöljáróságok hatáskörébe, melyekről az élet beigazolta, hogy azok a kerületben könnyebben és jobban intézhetők el, mint a központban. A javaslat 18. §-a pedig