Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-241

298 241, országos illés 1SM. november 4-én, wombstós . sága 1888. január hó 25-én tartott ülésében, elfogadta a tanácsnak a kerületi elöljáróságok újjászervezésére vonatkozó javaslatát. A törvényhatóság ezen határozata azonban nem léphetett életbe, mert a jelenlegi belügy­minister úr elődei a kerületi elöljáróságok újjá­szervezését csak a fő- és székváros szervezete általános reformjának keretében vélték megold­hatónak. De mert a kerületi elöljáróságok újjá­szervezése a fő- és székváros egész szervezeté­nek újjáalkotásával nem feltétlenül kapcsolatos, míg másfelől annak újjászervezése tovább el nem odázható, és mivel a kerületi elöljáróságok új szervezete, a mennyiben azt a gyakorlati élet megfelelőnek mutatja, minden nehézség nélkül beilleszthető leszen a fő- és székváros új szervezetének keretében, ennélfogva jelenlegi belügyminister úr teljesíthetőnek találta a fő- és székváros törvényhatóságának ez iránt hozzá­intézett kérelmét, és a kerületi elöljáróság újjászervezésére vonatkozó javaslatát a ház asz­talára letette. E javaslat, t. ház, melyet beterjesztése előtt a belügyminister úr által összehívott és szak­értőkből álló értekezlet megvitatott, nem szorít­kozik egyedül a kerületi elöljáróság intézményé­nek szervezeti újjáalkotására, mert ezzel az elérni kívánt ezél csak részben lett volna biz­tosítható, hanem egyúttal szabályozni kívánja az újonnan alkotott szervezet hatáskörét is. A javaslat a közigazgatás kerületi közegei iránt két intézményt állít fel. Az egyik a kerü­leti elöljáróság, a másik a kerületi választmány. A javaslat a kerületi elöljáróság állására nézve aként intézkedik, hogy az az 1883. évii. tcz.-ben körülírt minősítéshez köttessék, továbbá, hogy a kerületi előljáró a jelenlegitől eltérő módon a törvényhatósági bizottság által élethossziglan választassák. És ez teljesen helyes is, mert a kerületi előljáró sokoldalú és nehéz feladatának csak úgy képes igazán megfelelni, ha alapos elméleti és gyakorlati szakképzettséggel bír, továbbá, ha az időszaki választás esélyeitől min­den irányban biztosítva leend. A kerületi előljáró mellé a fogalmazási teendőkkel és az ügykezeléssel megbízott tiszt­viselőkön kívül rendeltetnek még mindazon szaktisztviseíők, a kik a közigazgatás feladatai­nak teljesítésére múlhatatlanul szükségesek. Ilyenek a tiszti orvos, a kerületi orvos, az állat­orvos, a mérnök, a vásárfelügy elő és a város­bíró, a kik együttvéve alkotják a kerületi elöl­járóságot. Mindezen tisztviselők eddig is mű­ködtek a kerületekben, csakhogy nem voltak szerves kapcsolatban a kerületi elöljárósággal; végezték hivatalos hatósági teendőiket a kerü­letben és csak akkor vették igénybe az előljáró közbenjárását, a mikor a közigazgatási végre­hajtó hatalom közbenjárása szükséges volt. A jövő­ben a javaslat szerint mindezek szerves kap­csolatba fognak hozatni a kerületi elöljáróság­gal épúgy, mint az '[elöljáróságnak a fogalma­zási szakmára berendelt egyéb tisztviselői. A javaslat a kerületi elöljáróságok hatás­körére nézve csak az önkormányzati jog köré­ből folyó teendők tekintetében tartalmaz lénye­ges módosításokat. így nevezetesen az építési rendtartás végrehajtása a kerületi elöljárósá­gokra bizatik, mert ezen teendőknek a tanács által végzése oly feladatot rovott eddig a köz­ponti hatóságra, melynek az a legjobb akarat mellett sem volt képes megfelelni. Ezen feladat teljesítése egyrészt az építkezési munkák állandó ellenőrzését feltételezi, másrészt azt igényli, hogy a közönség panaszainak elintézésére köny­nyen, kevés fáradsággal megtalálja a hatóságot, miután ezek természetüknél fogva gyors, rend­szerint helyszíni vizsgálattal kapcsolatos intéz­kedést követelnek. Az új építési engedélyek tárgyalásának és megadásának joga, valamint a helyszín vonal és a lej tszin vonal megállapítása jövőre is a fővárosi tanácsnál hagyatik, mint­hogy ezek az ügyek nem decentralizálhatok. De az új építkezések kivételével az összes építke­zési szabályok végrehajtásának ellenőrzése a kerületi elöljáróságra fog bízatni, mint oly ható­ságra, a mely szervezésénél és a kerületben való elhelyezésénél fogva a legjobban tudja ezt teljesíteni. Szintúgy a kerületi elöljáróságra bizatik a kerület utczáinak burkolatáról továbbá a köz­csatornák íentartásáról és javításáról való gon­doskodás. Ez különben megfelel a jelenlegi helyzetnek, a mennyiben ezen teendőket most is az illető kerületi mérnök teljesíti; csakhogy a tanácsi ügyosztály helyébe lép a kerületi elöl­járóság és a tanács helyébe a kerületi választ­mány. A tanács műszaki közegeinek közre­működése azonban a jövőre sem lehet kizárva, de ezen a téren jövőre nem lehet önálló tevé­kenységi körük, minthogy tevékenységüket eset­ről-esetre a tanács, illetőleg a főmérnöki hivatal fogja megállapítani. Szintúgy decentralizálva lesznek az árva­és szegényügy terén teljesítendő feladatok és az ezen czél elérésére folyósítandó összegek fel­használása jövőre a tanács helyett a kerületi elöljáróságra és választmányra bizatik; a köz­pontban csak azok az ügyek maradnak meg, a melyeknek természete mulhatlanúl szükségessé teszik a központban való elintézést. A javaslat 17. §-a csak azon ügyeket utalja a tanács köréből a kerületi elöljáróságok hatás­körébe, melyekről az élet beigazolta, hogy azok a kerületben könnyebben és jobban intézhetők el, mint a központban. A javaslat 18. §-a pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom