Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-236

236. országos Illés 1898. október ll.<5n, szerdán. f 9 J ges, hogy különbséget tegyünk, ámbár ezek súlyát és fontosságát kicsinyelni époly kevéssé lehet és szabad, mint azokét, annál kevésbbé, mert a kormány felelőssége kiterjed mindkettőre, a mennyiben az 1848 : III. tez.-ben körül van írva. Azonban az alkotmányos felelősség elvét úgy felállítani, mintha a Felségnek nem volna joga a megnyilatkozáshoz, vagy hogy a koronának nem lehetnének irányelvei, nem lehet; sőt ellenkezőleg tisztelettel kell fogadnunk minden atyai intelmet és tanácsot, mely a királytól jön. Hiszen, miként láttuk, a borossebesi, ma a kőszegi, kérvény lényege és tartalma azt bizonyítja, hogy az az alap, melyen felséges királyunk alkotmányos uralkodását megkezdette és a melyhez hűen ragaszkodott mindenkor, egyik irányelve. Én azonban e tétel bővebb vitatásába nem bocsátkozom, és pedig azért nem, mert alkotmányosság szempontjából a kormány eljárását kifogásolni nem lehet, de azért sem, mert oly kormánynyal állunk szemben, a mely a felelősséget minden tekintetben mindenkor készséggel elvállalja. Foglalkozom magával a kérvényuyel, annak tartalmával és a záradékát képező petitummal. Az mondatott és ezt hangsúlyozza a kérvény is, hogy sérelmeseknek találja a Felség által Kőszegen a törvényhatóságokhoz intézett válaszában foglalt ama szavakat, a melyekkel óva inti őket, hogy a népet az ámító jelszavak és meddő ígéretek befolyásától óvják meg és azt a következtetést vonja, hogy ez által sújtani akarta mindazokat, a kik az 1867-ben megalkotott alkotmányrendünk megváltoztatására törekszenek. T. ház! A király szavaiból azt kimagyarázni, mint hogyha ezzel a nyilatkozattal sújtani akarta volna mindazon törekvéseket, a melyek az 1867-ben megalkotott alkotmányrendszerünk megváltoztatására irányítvák, nem lehet, mert e királyi szavakban nem történt hivatkozás sem valamely pártra, sem senkire, általánosságban mondattak azok, de épen azért, mert egy politikai pártra vagy egyénre sem vonatkoztattak, önkényt következik, hogy e szavakat csak általánosságban lehet feltüntetni, azaz annyiban általánosságban, hogy mindazokra vonatkoztak, a kik oly ígéreteket tesznek, a melyek beváltására sem egyénileg, sem politikailag garantiát nem képesek nyújtani. A közjogi alap kidomborítása a válaszban nem jelenti azt, a mit a kérvény sérelmesnek mond, hogy t. i. a pártpolitika megnyilatkozása lenne, mert a 67-iki alap jellege és tartalma a törvénybe helyezett bizalom megingatásának kizárása, a monarchiának és Magyarországnak érdeke, nem azért vannak a királyi szavakban hangsúlyozva, mintha abból a pártpolitikába való beleszólásra lehetne következtetni; ámbár hogy a koronának ne lehetne joga egyes esetekben a pártviszonyokba is beleszólni, ezt épen alkotmányossági szempontból nem fehet tagadni; én azonban e tétel felett bővebben dissertálni itt előadói tisztemből folyólag nem tartom szükségesnek, hanem a legutóbbi eseményekkel és a nemzetiségi izgalmakkal szemben, hogy a király intő szavát felemelte, a mely törekvések nagyobbára alkotmányunk felforgatására vannak irányozva, ez a nyilatkozat csak hálára kötelezhet mindnyájunkat. Hogy azok a királyi szavak a törvényhatóságok küldöttségeihez intéztettek, azt hiszem, ezt sérelmesnek alig lehet venni; mert a törvényhatóságok lévén a népnek közvetlen hatóságai, mint a melyeknek feladata és kötelessége a népet az izgalmaktól megóvni, a kir. szavakat ezen küldöttségekhez kellett intézni. Ellentétet keres a kérvény és erről szó a vita alatt nem volt, a Kőszegen mondott kir. szavak és a múlt évi 25 éves koronázási jubileum alkalmával az országgyűlés tagjaihoz intézett kir. szavak közt, és azt mondja, hogy a fordulatot a reaetiónak kell betudni. Még abban az esetben is, t. ház, hä a kir. szavak directe egy párt felé irányoztattak volna, a mint hogy nem voltak irányozva, még akkor sem lehetne reactióról szó, valamint nem lehet szó alkotmány elleni sérelemről akkor, midőn a kétoldalú megállapodásra való hivatkozást a törvényre való hivatkozás helyett kívánja feltüntetni, mert mindkét királyi válaszban a pártok hazafias törekvésére van téve utalás, s mert nemcsak meggyőződésem szerint, de 25 év óta minden kiváló államférfiú intentiója, s magának az országgyűlés tendentiája is oda irányúit, hogy igen, ez egy kétoldalú megállapodás, a melynek alapjai a pragmatica sanctióban vannak befektetve. Szó van a kérvényben a sajtószabadság megsértéséről. De kérdem- vájjon odáig terjedhet-e a sajtó szabadsága, hogy egyes hírlapi tudósítók a hadállásokat egymásnak megsünrönyözvén a hadgyakorlatok alatt a legnagyobb konfúziókat idézik elő, vájjon nem szenved-e ez által a komoly háború jellegével bíró hadgyakorlatok komolysága és fontossága ? A rendelkezés abból áll, hogy 1890-ben a megboldogult kereskedelmi minister oly intézkedést tett, hogy a hadgyakorlatok tartama alatt minden távíró hivatal katonai jelleggel ruháztatott fel a szolgálat érdekében, a melynek vezetésével, illetőleg ellenőrzésével egy főtiszt van megbízva, a ki kizárólag a szolgálat érdekében ellenőrzi azt, hogy ne menesztessenek oly sürgönyök, melyek a hadgyakorlatok komolyságát megzavarhatnák. I Ebből az intézkedésbői le lehet vonni czélszerű-