Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-236
1Q2 286. orszAgos ttlés 1888. október U-én, szerdán. ségi intézkedéseket, de a sajtószabadság sérelmét kimagyarázni alig lehetséges. T. ház! A lezajlott vita alatt többször tétetett említés arról, hogy azok a borossebesi és kőszegi dolgok mennyire a malmára hajtották a hazaellenes izgatóknak és mozgalmaknak a vizet, és hogy mennyire kiaknázták a helyzetet egyes itteni hírlapok és túlzó irányzatú közlemények. Azt hiszem, t. ház, hogy nekünk e kérvény tekintetében épen mert a dolog természetéből az folyik, hogy ők a mi helyzetünket kizsákmányolják, alig lehet nemesebb feladatunk, mint ha a kir. szavak magyarázgatása helyett valamennyien tömörülünk és ezzel a nemzetiségi izgatókkal és turbulens elemekkel szemben meg akarjuk védeni alkotmányunkat, a melynek fel forgatására épen ők törekednek. A petitum magában foglalja azt, hogy az 1848 : III. t.cz. alapján a képviselőház vonja felelősségre a kormányt a tett alkotmányellenes nyilatkozatokért. Minthogy pedig, t. ház, oly tárgyi momentumok nem forognak fenn, a mely a t. házat bármely irányú intézkedésre utalná, a kérvényi bizottság javaslata oda irányúi, hogy ezen kérvény, úgy mint a borossebesi, a ház irattárába helyeztessék. (Élénk helyeslés jobb felől) Hentaller Lajos jegyző: Visontai Soma-! Visontai Soma : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha bátorságot veszek magamnak, hogy a t. ház kiváló szónokai után a t. ház türelmét én is igénybe vegyem, ennek oka az, hogy magam is átérzem, hogy a szőnyegen forgó kérdések által közjogunk önálló rendelkezései, legfontosabb és legkiválóbb attribútumai vannak érintve, és én azt hiszem, hogy ha csekélységemnek sikerül csak egy szemernyivel is egy kis világosságot hozni ebbe a kérdésbe, törvényhozói kötelességemet teljesítem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kétségtelen, t. ház, hpgy érzem feladatom súlyos voltát, mert hiszen az ilyféle vitákban a régiek emléke elevenedik fel előttünk és látjuk, hogy mindakkor, midőn a legsajnálatosabb félreértések korszakában a korona mellől olyfél e megnyilatkozások történtek, a melyek közjogunkat, függetlenségünket, önállóságunkat érintették, ugyanakkor hazánk legnagyobbjai szálltak síkra az oltalom szavával. De igaz az is, t. ház, hogy e helyzet más ennél az alkalomnál, mint mindannyiszor a régmúltakban és a múltakban volt, mert akkor a nemzettől érzelemben, vérben és gondolkozásban idegen tanácsosoktól volt körülvéve a korona, és csak most áll azon legsajnálatosabb feladat előtt a t. ház, hogy akkor kell a korona nyilatkozataival szembeszállnia, a mikor az magyar tanácsosoktól van körülvéve, és magyar honfiak tanácsára mondott olyasmit, a miben mi hazánk, közjogunk sérelmét látjuk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon,) És el kell fogadni, t. ház, azt, a mit itt Beőthy * Ákos t. képviselő úr mondott, hogy nem lehet eléggé méltatni a napirenden levő kérdés fontosságát és nagy korderejét a mi nemzeti törekvéseinkkel és követelményeinkkel szemben. (Úgy van! a szélsőbalon.) Igaz, hogy a képviselőház sajátságos ferde helyzetbe jutott az által, hogy a király nyilatkozataival szemben épen az ellenzéki pártok vették fel a keztyűt. Pedig ha ezen kőszegi választ, a melyről most szó van, figyelemre méltatjuk, azt hiszem, hogy az legkevésbbé az ellenzék ügye, leginkább a nemzetnek ügye és legesleginkább a t. kormánynak ügye. (Egy hang a jobboldalon: Bizza azt ránk!) Nekünk azért nem szoros ügyünk, s azért nem tulaj donképen a mi kizárólagosságunk, hogy e kérdéshez hozzászóljunk, mert mi eddig sem mondtunk le a mi nemzeti aspiratioink képviseletéről és védelméről, mert mi különben is elvagyunk határozva, hogy semmiféle oldalról jövő, akár gyanúsítás, akár megfélemlítés miatt törekvéseinktől és a törekvéseinkre választott törvényes alaptól eltérni nem fogunk. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Mi tehát az ilyféle nyilatkozatokkal szemben a mi működésünkben találjuk a lelkiismereti megnyugvást. Tehát méltóztassék megengedni a túloldalon ülő t. párt, a mely a 67-es alapon vállalkozott az ország kormányzására és a mely azért mégis a honfiúi keblében rejtőző aspiratiok iránt úgyszólván soha sem látszott lemondani arról, hogy ha jobban, helyesebben a nemzet nagyobb önállóságára és a nemzeti aspiratiok tökéletes békessége irányoztatik, hogy azért ahhoz hozzá fog járulni; ma midőn ily alakban terjesztik a kőszegi választ elénk, és midőn ezen kérdésnek ad acta, tételét indítványozzák, az a kormányzó párt részéről nem jelent egyebet, mint a teljes abdicatiot. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj. Ellenmondás jobb felől.) A benyújtott kérvény három sérelmet lát. Az egyik sérelem az volna, hogy a királyi nyilatkozatokkal a kormány a pártokon felűi álló koronát a pártok küzdelmébe húzta le. S másik panasz a kérvényben az, hogy a korona, mint a törvényhozásnak egyik faetora, bizonyos királyi hatalmi szóval úgy állíttatik oda, mint a ki törvénymagyarázatra a legislatio másik faetora nélkül hívatott. A harmadik panasz a kérvény szerint az, hogy a parlamentáris alkotmány legfőbb biztosítékát képező elvek, ezen kőszegi válasz által és különösen a fejedelemnek azon nyilatkozata által, a melyben azt mondja, hogy uralkodói kötelmeivel ellenkeznék, ha a jelenlegi b7-es alap megingatása megkísérel-