Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-225
10 225. orszftgos ülés 1898. szeptember 27-én, szerdán. nemkülönben az állami számszék erre vonatkozó jelentését, valamint a Vaskapu-szabályozás kiadásairól szóló 1892. évi zárszámadást, az államjjiyjigdíjasoknak 1892. évi kimutatását, a melyet szintén az állami számvevőszék állított össze, továbbá az állami számszék jelentését az 1892. év I. és II. negyedében előforduló túlkiadásokról és előirányzat nélküli kiadásokról oly kérelemmel vagyok bátor előterjeszteni, hogy azokat előleges tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: Méltóztatik hozzájárulni? (Helyeslés.) A beterjesztett javaslatok és jelentések tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttattak. Wekerle Sándor ministerel nök ós pénzÜgyminister : Vagyok bátor továbbá egy javaslatot előterjeszteni az 1880: XLVI. törvényczikk módosításáról, a- mely az állami számvevőszék alkalmazottjainak szaporítását ezélozza. Kérem a t. házat, hogy azt előleges tárgyalás végett a zárszámadási és pénzügyi bizottságokhoz utasítani méltóztassék. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslat a zárszámadási és pénzügyi bizottsághoz utasíttatik előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Wekerle Sándor ministerelnök és pónzUgyminister: Végül vagyok bátor egy törvényjavaslatot előterjeszteni a főrendi házban örökös tagsággal biró családok Horvát-Szlavonországban lakó tagjainak nyilvántartásáról, a melyet a közigazgatási bizottsághoz kérek utasítani. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslat a közigazgatási bizottságokhoz útasíttatik előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. A ministerelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügy ininister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a t. ház szíves türelmét vagyok bátor kérni, hogy az 1894. évi állami költségvetési előirányzatot előterjeszthessem, kötelességemnek tartom ez alkalommal főbb vonásokban jellemezni e költségvetést; kötelességemnek tartom annak bizonyítékát szolgáltatni, hogy kiadási tételeink megfelelnek igényeinknek és megfelelő alapot és módot nyújtanak egy helyes kormányzási politikára; nemkülönben taniíságát kívánom szolgáltatni annak, hogy bevételeink reálisak és végül leszek bátor felhasználni ezt az alkalmat, hogy közgazdasági és pénzügyi politikánk tekintetében mondjak el némelyeket. {Halljuk! Halljuk!) Fő jellemvonása e költségvetésnek, hogy kiadási tételeink az eddigi keretekben mozognak, és hogy az mintegy a normál budget jellegével bir. Ha a szükséges változásoknak és a fokozódó fejlődésnek megfelőleg fordulnak is elő újabb és nagyobb kiadások, ezek nem előre nem látottak, hanem a normális kormányzati működésnek természetes következményei s mindenben megfelelnek azon programúinak, melyet a kormány annak idején kifejtett és jobbára oly tételekre vonatkoznak, a melyeket akár közvetve, akár közvetlenííl már a törvényhozás is előlegesen tudomásul vett és megállapított. Hasonlóképen bevételi tételeink is olyanok, a melyek nem új forrásokból erednek, hanem az eddigi forrásokat kívánjuk bővebben, kiadóbban, a fokozatos fejlődésnek megfelelőbben kihasználni. Állami rendes kiadásaink az eddigi 877,857.203 forinttal szemben 394,532.835 frttal vannak előirányozva, vagyis kerek összegekben szólva, 16,600.000 frtnyi többletet mutatnak. Ebből a többletből azonban tulajdonképen levonandó 3,313,000 forint, a mely az állami alkalmazottak illetményeinek szabályozása, nemkülönben a törvényhatóságok dotatiojának emelése czímén költségvetésünkben már eddig is előfordult, csakhogy a pénzügyi tárczáuak átmeneti kiadásai közt szerepeltek, míg most az ide vonatkozó 1893. évi törvényczikk végrehajtása folytán az egyes tárczák keretében szerepelnek, úgy hogy tulajdonképen új kiadást nem képeznek s azért a többleteknek feltüntetése alkalmával mindig külön leszek bátor felemlíteni azon öszszegeket, melyek illetmény-szabályozásokra esnek, vagy ha azokat nem említeném, akkor a feltüntetett többleteket úgy kérem tekintetni, mint a melyek ezen kiadások nélkül mutatják a több kiadást. E 3,313.000 frtnyi összeg levonása után kereken 13,300.000 frttal emelkednek rendes kiadásaink, vagyis körülbelül ugyanoly összeggel, mint a melynél rendes bevételeink vannak e költségvetésbe nagyobb összeggel beiktatva. Áttérve a kiadásoknak és pedig a nagyobb kiadásoknak részletes ismertetésére, mindenekelőtt felemlítem, hogy 432.000 frttal emelkednek az országgyűlésnek kiadásai, egyrészt s főleg azért, mert, mint méltóztatnak tudni, a képviselők tiszteletdíjai időközben szabályoztattak, másrészt azért, mert a képviselőház alkalmazottjainak illetményei is szabályoztattak, s ezenkívül dologi kiadásokra, főleg pedig nyomtatványi költségekre, nagyobb összegeket voltunk kénytelenek előirányozni. A közösügyi kiadásoknál a rendes kiadások 1,032.000 frtnyi többletet okoznak. Ezzel szemben a rendkívüli kiadásoknál 400.000 frtnyi apadás mutatkozik, úgy, hogy nettóban számítva 632.000 frtot tesz azon összeg, melylyel többletként a közösügyi kiadásokhoz járulunk. A delegatio által megállapított közösügyi kiadások reánk eső hányada tulajdonképen 1,288.000 forintot tesz ki. Ezzel a szükséglettel szemben 632.000 frtot csak azért irányozhattunk elő,
