Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-235

235. ORSZA-GrOlb uLES 1893. évi október hó 10-én, kedden, B. Bánfíy Desső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kérvény bemutatása. — Kérvények X. sorjegyzéke (borossebesi királyi válaszokra vonatkozó kérvény). — Ministerelnök válasza Szalay Imre interpellatiojára a Kőszegen a dunántúli törvényhatósági küldötteknek adott királyi válasz tárgyában. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Hieronymi Károly, Josipovich Imre, Lukács Béla, Szilágyi Dezső, Bethlen András, gr. Csáky Albin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gr. Esterházy Kálmán jegyző úr fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kivánókat Josipovich Géza, az azok ellen jelentkezőket Hentaller Lajos jegyző urak fogják jegyezni. Olvastatik a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az október hó 9-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Kérdeni a t. házat, van-e megjegyzés a jegyzőkönyvre ? (Nincs !) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. T. ház! Bemutatom Szeged szab. kir. város közönségének kérvényét, a harmadik tudomány egyetemnek Szegeden leendő felállítása tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy e felírat kiadassék a ház kérvényi bizottságának ? (Igen!) Ki fog adatni a ház kérvényi bizottságának Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Következik a napirend: a kérvények 10-ik sorjegyzékének folytatólagos tárgyalása, a borossebesi kérdés tárgyában. Hentaller Lajos jegyző: Szederkényi Nándor. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A borossebesi beszéd után a nemzet kebelében felhangzott aggodalom itt e házban viszhangot kelt, és a t. kormány és különösen a tegnap felszólalt Hegedüs Sándor képviselőtársam ezen aggodalom eloszlatására egyéb orvosszert nem tudnak, mint azt, hogy ezen beszédet a nemzet félreértette. Ez az igazolás az én aggodalmamat csak növeli. A félreértés Magyaroiszagban egy nagy történeti múlttal bir. Történetünk sok sötét korszakának kezdete: félreértés. Méltóztassék csak visszaemlékezni az erdélyi történetnek egyik legsötétebb lapjára, a Hora-Kloska történetére, ez is félreértésből támadt. Nem akarom részletezni azokat a félreértéseket, a melyek az ott működő osztrák tábornokok és Hora-Kloska közt felmerültek, míg nem a legszomonibb pillanat következett be azon vérengzés folytán, a mely ott a félrevezetett oláh tömeg által elkövettetett. 1848-ban a 48-iki törvények kihirdetés után nyomban megkezdődtek a félreértések. Nem akarom részletesen fejtegetni a Julius és augusztus havakban létrejött félreértések egész sorát. Jellasich kinevezése félreértés, betörése ez országba félreértés, Erdélyben az oláhok, szászok felkelése a magyarok ellen félreértés; midőn a magyar kormány 1848-ban Fiume védelmére odarendelte a katonaságot, egy félreértés folytán Fiume helyett Olaszországba vitték. Bekövetkezett utána a tragikus, de a magyar