Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-234

234. orsaíVgos ülés 1886. október 9-én, hétfőn. ^53 nem a nemzetiségi sajtónak ültünk mi fel, ha­nem alapos megfontolás után épen azért tettük ezeket beszéd tárgyává, hogy jövőre a nemzetet akár a jelen, vagy jobb szeretem hinni a kö­vetkező kormányok hasonló botlásaitól meg­óvhassak. Mert helyesen konstatálta a t. minister­elnök úr, hogy az eddigi egységes magyar nemzetiségi politika még nem hasonlott meg. Tökéletesen igaz, még nem, de ha egy máso­dik, vagy épen egy harmadik borossebesi be­széd is talál még mondatni ebben az országban, akkor azután bizonyos, hogy az egységes ma­gyar politika széjjel esnék, hogy az az egysé­ges magyar nemzetiségi politika esak a múlt emlékeihez tartoznék. (Helyeslés a szélső balolda­lon.) A meghasonlást, azt hiszem, pártkülönbség nélkül, akár ezen, akár a túlsó oldalon üljön valaki, egy szívvel és lélekkel igyekeznünk keli lehetetlenné tenni. (Élénk helyeslés a ssélső baloldalon.) Ez a magyarázata annak, hogy mi az önök eljárásának rosszalására voltunk kénytele­nek indítványt tenni; ez a magyarázata, hogy minden kedvünk ellenére, kénytelenek voltunk a dolgot itt kritika tárgyává tenni és a t. kor­mány eljárását a leghatározottabban elítélni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ministerelnök úr, a politikus sem ment, azon általános szabály alól, hogy a ki hibá­zott, még ha kicsit hibázott is, lakolnia kell azon hibájáért és bármennyire nehéz szívvel tettük is, kénytelenek voltunk, a t. háznak egy határozati javaslatban azt az indítványt tenni, hogy méltóztassék a mi nézetünket elfogadni és velünk együtt a kormány eljárását ezen kérdés körül rosszaink (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Megígértem, hogy nem fogok becses türel­mükkel visszaélni, befejezem szavaimat. De nem fejezhetem be mással, mint annak kijelentésével, hogy egész terjedelmében részemről is elfoga­dásra ajánlom Bartha Miklós t. barátom határo­zati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Heutaller Lajos jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! Arra kér­ném a t. házat, (Halljuk! Halljuk!) miután igen ki vagyunk merülve, mert itt figyelemmel hall­gattunk négy óráig, méltóztassék a vitát hol ­napra halasztani. (Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Két órakor nagyon nehéz beszélni négy órai ülés után. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: T. ház! A képviselő úr kéri a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszé­dét holnap mondhassa el. Méltóztatik ehhez hoz­zájárulni ? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A képviselő úr tehát holnap fogja beszédét el­mondani. T. ház! Szólásra még többen lévén följe­gyezve a holnap délelőtt tiz órakor tartandó ülés napirendjén ismét a tizedik sorjegyzék kérvényeinek tárgyalása lesz. T. ház ! Hivatkozva a házszabályok 152. szakaszára, bátor vagyok kijelenteni, hogy a ministerelnök úr holnap az ülés végén fog vá­laszolni Szalay Imre képviselő úrnak a kőszegi királyi válaszok tárgyában hozzá intézett inter­pellatiojára. Méltóztatnak ezt tudomásul venni? (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. E szerint a holnapi ülés ideje és napirendje meglévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor). KÉPVH. NAPLÓ. Í89S—97. XIII. EÖfST. •10

Next

/
Oldalképek
Tartalom