Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-208

5S áf)S. misig OK fiiéi 1898, április 88-án, péntekeké évvel ő maga 4Ö0 írt minimumot kívánt a tá* nítóknak. Beőthy Ákos: Akkor itt ült! Bánó József: Hozzá tette, t. képviselőtársam, hogy ezelőtt 25 esztendővel 400 forint kevesebb volt, mint ma 300 frt. Schvarcz Gyula: Tovább! Bánó József: Mert akkor még a korpótlékot nem fedezték fel. Schvarcz Gyula: És? Bánó József: Mi az az és? (Hosszantartó élénk derültség.) Egyet elfelejtett t. barátom, t. i. azt, hogy először is a korpótlék öt esztendeig nem jár; másodszor, hogy arra, hogy a korpótlék teljes legyen, az öt esztendőn túl még 35 esztendeig kell várni, mert 5X7 = 35. Már most méltóztassék tekintetbe venni, hogy 1868-tól 1933-ig, mert akkor lesz teljes a korpótlék, 65 év kell. Tessék tekintetbe venni a 65 év előtti és 65 év utáni pénzértéket, és akkor tessék megmondani, hogy vájjon a 400 forint kevesebb-e, mint a 300 forint? (Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Ez az egyik. Hanem Schvarcz Gyula képviselőtársam itt még nem állapodott meg, mert hiszen négy évvel későbben 1872-ben az egyetemi tanárok fizetésének felemelését proponálta. Schvarcz Gyula: Keresztül is vittem a tanársegédekre nézve! Bánó József: Igen, keresztül is vitte, mert találkozott egy hatalmas pártfogója, s ez maga Deák Ferencz volt. Schvarcz Gyula: Úgy van! Deák Ferencz volt! Bánó József: Már most, t. képviselő úr, minthogy 25 év előtt kevesebb volt 400 frt, mint ma 300 frt, tessék proponálni ezt az arányt az egyetemi tanároknak ; (Élénk derültség a balés szélső baloldalon.) tessék nekik azt mondani, hogy az ő minden 1000 forintjukat szállítsák le 750 forintra; mert a 400 forint a 300 forinthoz épúgy áll, mint az 1000 frt a 750 forinthoz, és ha ezt keresztül vitte a t. képviselő úr, akkor tessék elfoglalnia katedráját, s akkor maga fogja látni, — kívánom, hogy még 40 esztendeig éljen, hogy rá aggathassunk minden korpótlékot,— hogy vájjon 1000 frt kevesebb e, mint 750 frt. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Nekem kifogásom van a törvényjavaslat 2. §-a ellen, a mennyiben igazságtalannak tartom, ha valakinek nagyobb fizetése van, mint 300 frt, mondjuk 420 frt, hogy az 20 évig várjon arra, hogy megint annyi fizetése legyen, mint eredetileg volt. Schvarcz Gyula: Ez elejtetett! Bánó József: Mivel azonban a t. miníster ár erre azt nyilatkoztatta ki, hogy részben változtatást akar tenni, megvárom e változtatást, és majd akkor fogok hozzászólni. A 12. §-hoz szintén volna megjegyzésem, t. i. a hol a kormány befolyása van precizirozva, szemben az iskolákkal, különösen az olyan iskolákkal, a melyek államellenes tendentiákat mutatnak. Minthogy azonban e részben oly gyönyörű nyilatkozatokat hallottam tegnap, és minthogy tudom, hogy e részben, ezen párt részéről is lesznek beadva indítványok, erről most nem akarok nyilatkozni; egyet azonban kimondok, és ez az egy az, hogy ón feltétlen híve vagyok az iskolák államosításának. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Én itt, mint képviselő, nem vagyok felekezeti ember; (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) de ha valaki azt kérdené tőlem, mint felekezeti embertől, hogy miként vélekedem, azt mondanám, hogy én az autonómiát igen szívesen feláldozom, a legszívesebben feláldozok mindent, csak vegye át az állam, ha lehet nemcsak a legtöbb iskolát, hanem mindnyáját; mert teljes meggyőződésem szerint a népnevelés ügye csak akkor lesz jó úton, ha azt az állam egészen a kezébe veszi. (Élénk helyeslés Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső báloldalon.) Kifogásom volna még, t. ház, a 15.§-ra nézve is. Ez a 15. §. t. i. három évi határidőt szab ki, a míg ezen törvény keresztűTvitetik. Elismerem, t. ház, hogy sok munkába fog ennek végrehajtása kerülni, de ha már három esztendőt elfogad a törvényhozás, én legalább azt szeretném hozzáfűzni, a mit tegnap Hock János t. barátom is igen szépen hangsúlyozott, hogy akkorra a tanfelügyelőség rendszere is alakíttassák át, mert egész határozottsággal kimondom, hogyha a kormánynak csak ilyen felügyeleti eszközei lesznek az iskolák fölött, mint a mostani tanfelügyelők, akkor talán még több veszedelmet fog ezen törvényiavaslat magában rejteni, mintha nem is volna. Ot-atszáz iskola fölött a felügyeletet egy embernek teljesen lehetetlen gyakorolnia, s ha a tanfelügyelők nem lesznek járásokra osztva oly módon, hogy egy-egy járásban legföljebb 20—25 helység legyen, és 2—3 megye fölé ismét egy tanfelügyelő helyeztetik: akkor mi ezen törvény áldását soh.i nem fogjuk látni, mert a kormány legjobb szándéka mellett is lehetetlen így azt az örökösen őrködő befolyást gyakorolni, a melyet pedig egy kerületi vagy járási tanfelügyelő mindenesetre megtehet, sőt kötelessége is megtenni. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Megmondtam, t. ház, hogy nincs fontosabb törvényjavaslat, legalább régen nem volt a ház előtt, mint az, a mely most előttünk fekszik. Esdve kérem a t. képviselő urakat, ne méitóz-