Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-207

§4 *05. orsüá^»s Illés 18í«J április 21 -én, rsfttSrt5fcln, az a kötelezettsége, hogy a másik hármat se gélyezze, A miuisterelnök ár tagadólag rázta fejét, mikor azt mondtam, hogy az állam lemondott iskolaállítási jogáról. Hát hiszen igaz, hogy nem történt forinaszertí lemondás; a jog megmaradt, de a vázolt körülmények mellett az egy olyan holdvilág)og, a melyből realiter nem következik semmi, mert azt az állam igénybe venni nem fogja. Még gonoszabb körülmények államik elő a nemzetiségi vidékeken, a hol államköltségen meg fogjuk erősíteni a nemzetiségi iskolát, államköltségen gátakat fogunk vetni a hazában levő népek összeolvadásának, (Élénk helyeslés a halét szélső baloldalon.) maga az állam erősíti meg az elválasztó falakat oly módon, a mint ezt a nemzetiségek a maguk erejéből megerősíteni képesek nem volnának. (Úyy van! a bal- és seélsöbalon.) Én, t. ház, a nemzeti iskola ezélja felé minden előrelépést szívesen megszavazok ; legörömestebb magát az egész odaiépést. De ha azt mondják nekem, hogy ez most ilyen vagy amolyan okok miatt nem lehet, akkor kisebb lépésre is szívesen adom szavazatomat. Ha nem lehet az állami oktatást az egész vonalon behozni, akkor szívesen megszavazom azt, a mit az 1876 : XXVIII. tcz. már megállapított, hogy a hol a felekezet nem tart kielégítő iskolát: az állani szervezzen tisztán állami iskolákat. Sőt, ha még ennek is pénzügyi nehézségek állják útját, meg tudom szavazni azt az alternatívát is, hogy az állam kormányának belátása szerint, esetleg bizonyos előre megállapítandó feltételek szerint vagy a felekezeteket segélyezze egy bizonyos ponton, vagy állami iskolát állítson úgy, a mint az oktatás- és nemzeti ügynek azon a ponton nagyobb szolgálatot lehet tenni. (Helyeslés bal felől) De már azt, hogy a nemzeti iskola eszméje, a mely már egy bizonyos határig a múltban ki volt víva, most elejtessék, hogy az államnak határtalan iskolaállítási joga feltételekhez köttessék és a felekezetek joga által megszóríttassék, azt én semmi körülmények közt megszavazni nem tudom. (Helyedé* a balés siélsö baloldalon.) Ebben az irányban a nemzeti párt részéről a részletes tárgyalás alkalmával módosítás fog beterjesztetni; előre jelzem, hogy ez a módosítás a törvényjavaslat szövegét és a sokszor hangoztatott pénzügyi viszonyokat tekintetbe véve, ezen általam utóbb említett módozatra helyezkedik, és alternatíve rendelkezik, hogy vagy állami iskola állíttassák fel, vagy a felekezeti iskola segélyeztessék úgy, a mint ezt az egyes egetekben a viszonyok tanácsosabbnak tüntetik fel. Előre is kéreiu a t. házat, legyen kegyes ezen javaslat iránt kellő figyelemmel és kellő komolysággal riseltetní; a mi engem illet, ha legalább ezen legkevesebb el nem fogadtatik, akkor harmadik olvasásnál neiu leszek képes c törvényjavaslatot megszavazni. (Helyeslés a baloldalon.) Másodszor nem találom kielégítőnek a törvényjavaslatnak a fegyelmi ügyre vonatkozó intézkedéseit sem. Ha megnyugszom is abban, hogy az iskolák túlnyomó nagy része felekezeti maradjon, de már abban, hogy azon felekezeti iskolák egy jelentékeny részében a magyar nemzet iránt való gyűlöletet és a nyilvános hazaárulást tervszerint tanítsák és mesterségesen ápolják, megnyugodni egyáltalában nem tudok. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Pedig nem lehet s nem is szükséges tagadni, t. ház, hogy Magyarország területén léteznek ilyen iskolák és ilyen törekvések. (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Az a, kép, melyet Ugron Grábor t. képviselőtársam pár nap előtt ilyen természetű dolgokról a ház előtt festett, bár a túloldalon egy szónok a higgadtságot emlegette neki, de azért tartalmában minden szóig igaz, a valóságnak megfelel, és hű képe a létező visszonyoknak. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Oláhországban nem is létezik más, csak oláh nemzeti állami iskola. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Egy pár külföldi gyermek számára felekezeti iskolák felállítását szigorú feltételek mellett megengedik, de oláh állampolgárnak a maga gyermekét nem szabad más intézetben taníttatnia, csak az oláh nemzeti iskolában. Helyesen teszik ezt az oláhok a maguk szempontjából. Minden okos nemzet igy cselekszik. Nekik is szükségük volt egy nemzeti összeolvadás megteremtésére, nemzeti jellem, nemzeti kultúra megteremtésére, és ők ezen czélt felismervén a rávezető legalkalmasabb eszközt, sőt a rávezető egyetlen alkalmas eszközt ragadták meg. Horvátországban, talán 10—15 felekezeti iskola kivételével az összes iskolák államiak. Tehát ott a magyar állam 1

jb részében a magyar faj felolvasztása állami institutioként van szervezve. Es mi kislelkűek vagyunk ugyanazt cselekedni, a mit a világ minden más nemzete cselekszik és tétlenségünket szabadsági theoriák és keresztény érzelgések mögé rejtjük, pedig nem igaz, hogy ezek akadályoznak minket a cselekvésben, hanem akadályoz egy határtalan indolentia. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De aztán mégis, t, ház, a legkevesebb, a mit ezen a téren kívánni és tenni kell, az egyszerű negatív védekezés lakótársaink túlkapásaival és felforgatási törekvéseivel szemben, az önvédelemnek azon foka, melyet még a legkisebb féreg is igénybe vesz. A legkisebb, a