Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-219

356 219. országos ülés 1893, május 18-án, szombaton. tében felmentendő a biztosíték-tételtől. Ennek következtében azt a módosítványt vagyok bátor a t. háznak ajánlani, hogy e helyett: »kereset és viszonkereset esetében« tétessék: »kereset, valamint viszonkereset esetében,« mert akkor az ellentétbe helyezés ki fogja emelni, hogy minden viszonkereset esetében mentes az illető fél a biztosítéki-tételtől. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a vita be van zárva. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Én részemről azon módosítváuyokat, melyeket Mandel Pál és Makfaívay Géza képviselő urak benyújtottak, elfogadom, de a két szerkezetet lehetetlen hirtelenében egyesíteni; mert Makfaívay képviselő úr szerkezetében és Mandel képviselő úréban már más kifeje/és van. Nézetem az, hogy a ház fogadja el érdemileg az indítványt, de szövegezés végett azokat a jelen stádiumban a bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy az indítvány lényege elfogadtassék, szövegezés végett azonban útasíttassék vissza a szakasz az igazságügyi bizottsághoz. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A 9. §. tehát elfogadtatík, csak szövegezés végett útasíttatik az igazságügyi bizottsághoz. Következik a 10. §. Josipovich Géza jegyző: (olvassa a 10. §• t, mely észrevétel nélkül elfogadtatík: olvassa a 11, §-t.) Horváth Ádám jegyző Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 11. §-hoz új pont gyanánt javaslatba hozom a következőt: »Biztosíték kérdésében hozott végzések ellen külön felfolyamodásnak helye nincs.« Ezen javaslat ide vonatkozó rendelkezéseinek pontos egybevetéséből kitűnik, hogy a biztosíték kérdésében tulajdonképen csak egyetlenegy esetben lehetne a szöveg elfogadása esetén a jogorvoslattal élni. Ezt pedig csak a biztosíték letétele esetében tehetné egyszer a felperes, mert hiszen a biztosíték letételét kéri az alperes, s az alperes a biztosíték megállapításának összegére nézve ugyanezen javaslatnak rendelkezése, jelesül a 29. §. utolsó pontja értelmében nem élhetne jogorvoslattal, tehát az alperes, ki kéri a biztosítékot, azért, mert a bíróság a biztosíték letételét kimondja, mert ez rá nézve kedvező, felebbezéssel a biztosíték összege miatt nem élhetne. Már most térjünk át a felperesre. A felperes az imént letárgyalt 9. §. értelmében oly ritka esetekben köteleztetik biztosíték letételére, hogy e miatt is felebbezésnek helyt adni, és ez által a per esetleges elhúzását, az érdembeli tárgyalás késleltetését előmozdítani nem volna okszerű. Miután a 11. §-ban a biztosíték összegének megállapítására nézve ki van mondva, hogy a bíró a perköltségek valószínűsége szerint állapítja meg az összeget, meg kell annyira bízni a bírákban, hogy ezen perköltségeket a végeredményben mutatkozó ös*zegbol nagyon eltérőleg megállapítani nem fogják ; és nem is volna helyes, ha egy pár forintért, a melylyel esetleg a perköltség nagyobb volna, megengedjük a felebbezést. Én tehát ezen egy eset miatt nem tartom okszerűnek a felebbezés megengedését, és azt hiszem, hogy az igazságszolgáltatásnak teszünk szolgálatot, ha ezen egyetlen egy esetre szorított felebbezést sem engedjük meg. Azért ajánlom módosítványomat elfogadása. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Igen röviden óhajtok nyilatkozni. Á javaslat szerint a felperes jogorvoslattal élhet, ha cautio adására köteleztetik. Ha tehát siettetui akarja a per végelintézését, tegye le a biztosítékot, és ne éljen felebbezéssel. Ezért kérem, méltóztassék a szakasz dispositioját megtartani. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem!) A szakaszt tehát elfogadottnak jelentem ki. A kérdés csak az, méltóztatik-e a Mérey képviselő úr által javaslatba hozott pótlást a 11. szakaszhoz elfogadni : igen, vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, akik azt elfogadják, hogy méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház többsége a szakaszt változatlanul elfogadta. Josipovich Géza jegyző (olvassa 12. és 13. §-o!,at, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak : olvassa a 2. fejeset czimét és a 14. §4). Horváth Ádám jegyző Remete Géza! Remete Géza: T. ház! Ezen szakasz nemcsak azt engedi meg, hogy a felek a bíróságnál megjelenhessenek, hogy panaszaikat, keresetüket szóval előadják, sőt a 7. §. azt is megengedi, hogy a tárgyalásokon rokonaikkal, s egyébb ott elősoroltakkal képviseltethetik magukat. Tehát a szóbeliség elvének a legtágabb értelemben elég tétetik az által, ha a felek a bíró okos vezetése mellett keresetüket szóval előadhatják, és azt jegyzőkönyvbe vétethetik. Ez a szakasz még tovább megy. Azt mondja, hogy a felek keresetüket írásban is beadhatják. Én azt hiszem, hogy szóbeliség elve azt máinem kívánja, hogy az értelmetlen polgárok millióit, a kik keresetek Írásához nem értenek feljogosítsuk arra, hogy panaszaikat írásban adhassák be. Egy járásbíró okos vezetése mellett, — a ki figyelmezteti őket a hiányokra és pótlásokra s arra, hogy alaptalanul ne indít sanak, — mig helyes megengedni a szóbeli keresetet, addig az írásbeli engedélyezésre nincsen szükség. Ennek utána majd a felek a zugírászok