Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

328 Sl&. orsíáfftg tlés S8SS. májni 18-én, pénteken. viszony már a régi perrendtartásban is oly zavarosan, annyira részletezve van felsorolva, a melyet e javaslat egyszerűen átvett, hogy azt végleges rendezésnek tekinteni nem lehet. Nekünk az a czélunk, hogy a mostani intézkedés be legyen illeszthető végleges intézkedéskép s a mi rossz volf, a mi összehalmozása volt érthetetlen intézkedéseknek, azt ne vegyük át, azért mert már meg volt. A magam részéről röviden fejezem ki: a bérlet és haszonbérleti viszonyból előálló mindennemű keresetet, a mennyiben az évi bérösszeg az 1000 forintot meg nem haladja, a sommás bírósághoz tartoznak. Ugyanazt az értékhatárt állapítom meg, mint a többinél, ha a többinél 500 frt lesz, akkor 500, ha pedig ezer, akkor ezer lesz itt is. A határjárási, zítási és sommás visszahelyezési keresetek megmaradnának. Az m), n) és o) pontok teljesen feleslegesek; ezek úgyis maguktól értetnek. (Halljuk! Halljuk!) a szélső baloldalon.) Megvallom, magamnak sem kellene, és nem kiesinykedés részemről, hogy ily apró cseprő javaslatokkal álljak elő a plenumban, de midőn az az intentiom, hogy lehetőleg végleges intézkedést tegyünk, ha nem is méltóztatik elfogadni véleményemet, kölélességem abban áll, hogy azt előterjeszszem, 8 magamat ebben a tekintetben lelkiismeretemben foro interno megnyugtassam. Azt is említettem, hogy a plenumban ily, a detailba menő intézkedések egyszerű hallásra felül nem bírálhatók, s ezért előre bocsátottam, hogy javaslatom a jogügyi bizottsághoz lesz utasítandó. A magam részéről azt tartanám szükségesnek, hogy az első szakaszban precise és lehető rövidséggel állapíttassanak meg a sommás eljárás alá tartozó esetek, a második szakaszban a kivételek, a harmadik szakaszban az érték meghatározásának a módja. Bővebb indo kolás nélkül bátor vagyok módosítványomat felolvasni, és azt kérni, hogy a mennyiben szükségesnek méltóztatik tartani, az a jogügyi bizott Sághoz utasíttassák. (Halljuk! Halljuk!) »Az 1—4. §. helyett létezzenek a következő szakaszok .* 1. §. Sommás eljárás alá tartoznak: 1. Mindazon keresetek, melyekben a per tárgyának értéke a járulékok nélkül 1000 forintot meg nem halad.« Ez az én kiterjesztési elvemből ered, hogy 1000 frtot mondok, de ha a t. ház azt mondja, hogy csak 500 frt legyen a határ, akkor módosítványomat ahhoz lehet alkalmazni. »2. Azon keresetek, melyek valamely szorgalmijogra vonatkoznak,« értékkülönbség nélkül. 3. Azon keresetek, melyek valamely ingatlanra, telekkönyvileg előjegyzett jog igazolására, vagy telekkönyvileg bejegyzett jogn ik törlésére irányulnak, a mennyiben az ingatlan értéké, illetőleg az előjegyzett, követelés összege az 1000 frtot meg nem haladja « Következetes vagyok, és mindenütt ugyan azt az értékhatárt alkalmazom. »4. Örökösödési perek, ha a hagyatéknak a hivatalos leltárban kitüntetett értéke az 1000 forintot meg nem haladja. 5. Határjárási, mesgyeigazítási és sommás visszahelyezési perek. 6. A bérleti és haszonbérleti jogviszonyból folyó keresetek, a mennyiben az évi bérösszeg az 1000 frtot meg nem haladja, ha pedig a kereset csupán a bérösszeg fizetésére irányúi, a mennyiben a követelt bérösszeg 1000 frtot meg nem halad. 7. Tartási s járadék fizetési kötelezettség nek megállapítása iránt indított keresetek, a mennyiben a kötelezettség törvényen vagy teljes bizonyító erejű okiraton alapszik. 8. Készpénzekre és h-dyettesítő ingóságokra vonatkozó keresetek, melyekben a sommás bíróságok illetékessége teljes bizonyító erejű okiratban kiköttetett.« Ezen iryolcz pontban a beosztás egyszerűbb és áttekinthetőbb. A 2. §-ban megfordítva, mint a javaslat teszi, én a kivételeket sorolom fel, így: »2. §. Nem tartoznak sommás eljárás alá: 1. a váltón alapuló keresetek; 2. a kereskedelmi törvény 258. §-ának 5-ik pontja és 259. §-ának 4. és 5. pontján alapuló keresetek. 3. A csődtörvényből folyó kereseteket, kivéve a megtámadási kereseteket, a melyek 1000 forintig szintén a sommás eljárás alá tartoznak. 4. Külön törvények által a közigazgatási hatósághoz, a községi bírósághoz és iparhatósághoz utasított keresetek. 5. Úrbéri, tagosítási, hitbizományi és azon telekkönyvi ügyek, melyek ellátása és kezelése a fennálló telekkönyvi rendszabályok értelmében intézendő el.« Ezek tehát a kivételek, melyek nem tartoznak a sommás bírósághoz. A 3. §. azután, mely az érték meghatározására vonatkozik, a következő lenne (olvassa) : »3. §. Az illetékesség megállapításánál az érték meghatározása következőkép eszközlendő: 1. Szőlő- és házosztályadó alatt álló ingatlanok értéke a legközelebb múlt évi állami adó kétszázszoros, — házbéradó és földadó alá eső ingatlanoké pedig annak százszoros összegében állapítandó meg.« Tehát positive, nem pedig különböző ingadozásokat megengedő módon, mindig egy és