Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

éli. •magos ülés 1898, említett örökösödési perbeű helytelennek tartom azt, hogy az egész hagyaték értéke a járulékok és terhek levonása nélkül 200 forintban, vagy akár 500 forintban is állapíttassák meg. Kifogásom van tehát az ellen, hogy az egész hagyaték értéke a terhek levonása nélkül állapíttassák meg. A magam részéről sohasem azt nézem, hogy mi a hagyaték bruttó értéke, és hogy tál van-e az terhelve, mert túlterhelés esetében szerintem nincs is hagyaték, hanem vegyük tisztán és úgy a hagyatéki kérdést, hogy a felett ne lehessen vitatkozni, hogy mi a hagyatéki érték, mert akkor nincs bíróság, a mely az illetékességet precise megállapíthassa. Megállapítandó volna tehát itt, hogy a hivatalos hagyatéki leltár szolgáljon zsinórmértékül az érték megállapítására nézve. Ha esetleg a per során rektifikáltatnék az érték, az ne változtasson az illetékesség tekintetében, mert abból, hogyha ez némely esetben túl lesz is lépve, sokkal kevesebb baj származik, mintha a bizonytalanságot ezen perekben fentartjuk, mert a míg valamely bíróság meg nem állapítja a dolog értékét, addig annak értékét nem lehet tudni egész biztosan, hanem először szakértői szemlét kell tartani, mert a bíró maga nem állapíthatja meg az ingatlan értékét. Ennek következtében •vi érték meghatározására nézve valamely fix intézkedést behozni okvetlenül szükséges, a melytől azután eltérésnek helye nem iehet. A negyedik pontra nézve megjegyzem, hogy nem tartom lényegesnek, hogy benne legyenek a törvényben, mert a sommás bírói hatáskörhöz tartozó perekben praejudícalis keresetnek épúgy van helye, mint a rendes eljárásban, a nélkül, hogy ezeket külön ki kellene emelni. De a mostani javaslatban is benn van az, hogy a bíróság maga is elválaszthatja a kereset lényegétől a jogkérdést. Ennek következtében természetes, hogy a járásbírósághoz utalt ügyekben a praejudícalis kereset meg van engedve. Én ugyan ennek külön való megemlítését nem tartom szükségesnek, de ha ez megtörténik, elvi kifogást nem emelhetek ellene. Az a 5. pont a) alpontjában azok a kifogások, a melyeket Kulman képviselőtársam emelt, teljes mértékben fennállanak, és az igazságügyminister úr nem volt képes azoknak helytelensége felől engem meggyőzni. (Halljuk ! Halljuk!) Ebben az alpontban ugyanis meg van állapítva a fórum eontractus azon esete, ha a kikötést teljes bizonyító erővel biró okirat tartalmazza. Ez az intézkedés azonban meg van semmisítve a javaslat további határozinányai által, (Úgy van! hal felöl.) melyek azt mondják, hogy az okiratnak a követelés létrejöttét és mennyiségét teljes mértékben kell bizonyítania. A 28. §. szerint az illetékesség fölött a bíróságnak külön végzéssel kell határoznia. Jm&JTis Í3 én, péntefceft. §'^f De akkor meg kell állapítani, hogy kétségtelenül be van-e bizonyítva maga a követelés is, tehát előzetes illetékességi határozatbau már maga a per érdeme fölött kell dönteni, a mi bizonyára nem czélja az igazságszolgáltatásnak. Elég, hogy az illetékesség teljesen l izonyító erejű okiratban meg legyen állapítva, és ha ez meg van, ne kössük külön feltételhez a fórum eontractus megállapítását. A b) pont azt mondja : a házasságon kívüli nemxésből származó igények iránti keresetek. Szerintem ez nem elég kimerítő, mert hiszen a házasságon kivííli nemzéshől származó igények úgy is, mint egyszerű kártérítésre irányuló igények benfoglaltatnak az első pontban, míg ellenben nincsenek itt az eljegyzésből eredő igények, melyek ép úgy kártérítésen alapulnak, miként az újabb bírói gyakorlat megállapította, továbbá a házassági vagyonigényeknél a kiházasítási tárgyak kiadására vonatkozó igények, melyeket ma is járásbíróság előtt érvényesítenek. Igaz, hogy a b) pont benn van a régi perrendtartásban is, de így, ha más jogezímeket nem veszünk ide fel, minthogy az, a mi itt van, az első pontban úgy is benfoglaltatik, ez csak fölösleges ismétlés. Fölösleges a törvénytelen gyermek tartása iránti keresetek említése is, minthogy a következő c) pontban úgy is benn van a tartási igény. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ott a lejárt esedékességről van szó! Holló Lajos: Én persze ezt a következő ponttal is módosítandónak tartom. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Az már más! Holló Lajos: A következő pontnál azt a módosítást tartanám szükségesnek, hogy 500 forintig, vagy mint tervezem 1000 írtig terjedő ingóság és készpénz követelések iránti keresetek sommás eljárás alá tartozzanak. Ba a kamat, tartozás, vagy bármi egyébből eredő kötelezettségeknél már úgy is meg van állapítva 500 frtig a sommás bíróság illetékessége, az esetben, ha a iogezíin meg van, akkor teljesen felesleges külön megállapítani, hogy három évnél nem régibb kamatok stb. szintén sommás bíróság elé tartoznak. Kulman János: De itt értékre való tekintet nélkül van megállapítva! Holló Lajos: Ép ezt tartom helytelennek, mert más jogalap, mint az összeg nagysága, nem lehet. Ellenben feltétlenül beveendőnek tartom a tartási és életjáradék fizetési kötelezettség megállapítását, úgy a mint itt van, ha a főkötelezettség a törvényen, vagy az a) pontban említett minőségű okiraton alapszik. De legnagyobb kifogásaim a következő pontok ellen vannak. A bérleti és haszonbérleti