Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-217

217. országos Illés 1898. m&jns 10-én, ssseriäa. 80$ az expensi.ótát, kétmillióra tette azt a költséget, a melybe a sommás eljárás életbeléptetése kerülni fog. Én e számítást nemcsak túlzottnak, hanem alappal nem bírónak vagyok kénytelen kijelenteni. Különben, t. képviselőtársam maga is azt mondotta, hogy esak úgy hozzávetőleg számított. Hát én nem egészen hozzávetőlegesen számítok. (Halljuk! Halljuk!) Elég megbízható positiv statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre a birtok bírósági perek számára nézve, melyek e javaslat következtében a törvényszékektől a sommás eljárás körébe a járásbíróságokhoz lesznek utalva. Ezek kitesznek átlagos számítás szerint 4000 pert. Hu ehhez hozzászámítjuk azokat a másnemű pereket, a melyek eddig nem tartoztak a járásbíróságokhoz, pl. a megtámadási, számadási pereket, s ha ezek számát kétezerre teszem, — több nem lesz, — akkor hatezer perrel fog szaporodni körülbelül az első bíróságoknál a járásbíróságok teendője. Hogy honnan hozza tehát ki, t. barátom, — mert a bagatell ügyek és a többi sommás ügyek most is ott vannak, — hogy ezentúl minden járásbírósághoz két albíró lesz szükséges, fel nem foghatom. Hozzájárul ezekhez az, hogy még egyfelől a járásbíróságok teendője bizonyos mértékben szaporodik, elismerjük, szaporodni fog még a bagatell ügyek azon részének az átjövetelével is, a melyek szolgabíróságok és békebíróságok előtt vannak, addig másfelől a fizetési meghagyási eljárás a bírósági teendőket és a perek számát jelentékenyen apasztani fogja, Polónyi Géza: Az örökösödési eljárás pedig kétszer annyival szaporítani fogja! Teleszky István államtitkár: Kérem, ez épen olyan biztos alapon álló jöveodőmondása t. barátomnak, mint a, mily helyes és alapos az expensnótája. (Helyeslés jobb felöl. Egy Itang a szélsőbalon: Majd meglátjuk!) A járásbíróságoknál tehát látjuk, hogy hogyan állunk, A mi a törvényszékeket illeti, ma a felebbezett sommás perek száma kitesz 22 ezret. Tegyük fel, hogy az imént említett szaporulatból a 6 ezer perből még 5 ezer felebbeztetik, akkor is 27 ezer felebbezett pernek az elbírálása fogna 64 törvényszék között megoszlani, ha a sommás eljárásnak a icndszere nem fogná azt eredményezni, a mit igen biztosan várunk tőle, s a mire a külföldi statisztikai adatok is elegendő támpontot nyújtanának, hogy épen a jobb elsőfokú elj felebbezések számát fogja kevesbíteni. (Helyeslés jobb felöl.) Hogy tehát 27.000 felebbezett sommás pernek, — a melyeknek csak igen kis részében lesz új bizonyí tékok felvételére szükség, a mi iránt megint a külföldi statisztikai adatok szolgáltatnak felvilágosítást, — hogy annak eldöntésére minden törvényszéknél egy egész tanács legyen szükséges, no az megint csak a t képviselőtársam túlzott számításának az eredménye lehet. Tudom, hogy költségszaporúlattal lesz ezen reform összekötve; a jobb rendszert, a jobb igazságszolgáltatást meg kell fizetni, de azt hiszem, az ország ezt az áldozatot szívesen meghozza, (Igaz! Úgy van! jobb félő

1

.) az én számításom szerint azonban ezen költségszaporálatot 200.000, legfölebb 300.000 frtra lehet tenni, (Felkiáltások a szélsőbalon: Kevés!) figyelmeztetem azonban t. barátomat, hogy ne méltóztassék mindent erre a kontóra írni, pl. azt is, hogy Kalocsán is egy törvényszéket kell építeni, mert hiszen szaporításra sok más szempontból is lesz szükség Szükség van ma már a helyesebb vizsgálóbírói intézmény behozatala következtéd) n, (Helyelés jobb felöl.) szükség le«z a bűnvádi eljárás behozatala indokából, (Helyeslés jobb felől.) szükség le?z rá a forgalom emelkedésével kapcsolatosan természetszerűen fejlődő nagyobb ügyforgalom következtében. Mindezek a bírói létszám fokozatos emelkedését fogják szükségessé tenni, de az az emelkedés, az a költségszaporúlat, a mely e törvényjavaslat következtében lesz szükséges, nem lesz több 2 — 300.000 frtnál. T barátomnak a törvényjavaslatra vonatkozó még egy állítását kell rektifikálnom. Ez az, midőn azt állította, hogy szerinte helytelen az előadó úr indokolásának az a kifejtése, hogy a sommás eljárásban a felülvizsgálatnál az ügyvédi képviseletnek nem lenne helye, T. képviselőtársam a törvényjavaslatot e tekintetben nem helyesen fogta föl, midőn azt mondja, hogy az 50 frtos apró ügyekben a tö'rvénszékné! a felülvizsgálat alkalmával kötelező ügyvédi képviselet van előírva. Polónyi Géza: Ez a kérdés! Teleszky István államtitkár: Méltóztassék csak elolvasni a törvényjavaslatnak azt a szakaszát, a melyre hivatkozni méltóztatott, kapcsolatban a többi szakaszokkal, és azt hiszem, t. barátom be fogja látni, hogy az előadó indokolása helyes és az ő következtetése helytelen Azt mondja ugyanis a 213. §. »A mennyiben a 209—212. §§-ból más nem következik, a jelen fejezetnek afelebbezési bíróság ítélete elleni felülvizsgálatra vonatkozó szabályai a járásbíróság ítélete elleni felülvizsgálat esetében is megfelelőien alkalmazandók.* Tehát »a mennyiben más« nem következik. Azonban a 210. § ban világosan ki van mondva, hogy a felülvizsgálati kérelem az első bíróságnál a 133. §. szabályai szerint szóval jelenthető, vagy írásban nyújtandó be; tehát nem a 187. és 188. §§. szabályai szerint a felebbezési bírósághoz ügyvéd által ellenjegyzett beadványban adandó be. Ki van megmondva a gyengébbek kedvéért a 21 í. §-ban,