Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-217
m irt, orssigos fllís 18$8» laájtis 10-én s szerdán. lyebb lesz, vagy talán épen semmi. (Ügy vem! bal felől.) Én azt állítom, hogy erre a t. igazságügyi kormánynak nagy befolyást kell gyakorolnia, hogy ezen kettős czél megvalósítása érdekében a községi administratio élére lehetőleg képzett, független és anyagilag biztosított egyén állíttassék. Hogy milyen előnyök származnak ebből a jogszolgáltatásra, — mert ide csak az tartozik, — ezt csak röviden kell érintenem. Nem arra kell törekednünk kizárólag és talán első sorban, t. ház, hogy a pereknek gyors és olcsó elbírálását biztosítsuk ebben az országban, de törekednünk kell, hogy az anyagi jog szabályait felállítsuk, jó bíróságot és jó bírói szervezetet létesítsünk, de még ez sem kell, hogy kizárólagos figyelmünk tárgyát képezze, épűgy, mint midőn az orvos gyógyít, nem egyszerűen a betegség tüneteit nézi, hanem a baj gyökereit vizsgálja, nekünk is a jogviszályokat kell mekszüntetnünk, hogy az a bizonytalanság, melyből a perek massái támadnak, megszűnjék, hogy a perekben a felek a jogügyletek kötésénél, a gyámi és gondnoki teendők végzésénél rendesen járjanak el, pedig ez csak úgy érhető el az ország nagy részében, ha a községekben oly közeg áll a közönség rendelkezésére, a ki ezeket a kérdéseket a jogviták alapjait, a jogügyletek összekuszálását, hibás, sőt bíínös szerződés kötéseket, a végrendeletek hiányosságait, már keletkezésükkor meggátolják és lehetetlenné teszik. Be fogjuk látni, s azt hiszem, a t. minister úr sem fogja kétségbe vonni, hogy mihelyt ott lenn a községekben, tehát az ország legnagyobb részében jogügyekben képzett ember áll a közönség rendelkezésére, hogy annak mindennemű jogviszonyai rendezésében segítségére és támogatására szolgáljon: ezzel a pereknek legalább 30—40°/o-át megszüntettük. (Úgy van! bal felől.) E mellett figyelembe veendő az is, hogy ez a tényező., mely a perek pra evén iái ásánál nagy mértékben használható, egyúttal positiv jogszolgáltatási közeg is lehet. Ma is megvan, hogy egy-egy községben létező orgánum a jogviták csekélyebb eseteire bírói hatáskörrel ruháztatik fel. Azt hiszem, ha mi e közegekkel számolhatni fogunk, ha nem megbízhatlan, képzetlen egyénekre kell támaszkodnunk, akkor úgy a polgári, mint más téren sokkal nagyobb mértékben fogjuk ezt az orgánumot igénybe vehetni. Én megvallom nyíltan és határozottan, hogy a jogkereső közönség érdekében e téren radikális intézkedéseket óhajtok. Azt kívánom, hogy azok az igények, melyek a közönségben napról-napra támadnak, azok a jogviták, azok az apró csetepaték, szóváltások, apró tettlegességek, a melyek miatt a feleknek nem érdemes, hogy befáradjanak az igazságszolgáltatás távolabb fekvő orgánumai elé: elintéztessenek ott lenn a községekben az erre hivatott orgánumok által. Ezeknél a sérelmek orvoslásának csak úgy van értelme, ha az rögtön bekövetkezik, mert a mint a bizonyítás szálai elvesznek, azok a sérelmek orvoslásra többé egyáltalában nem találhatnak. És ha nekünk megvan az a garantiánk, hogy ezen alsóbb közegeknek bírói ténykedését felülvizsgálat alá boesáthatjuk, hogy felebbezés esetén rendes bírói eljárás elé kerülnek ezen ügyek is, akkor nincs semmi ok arra, hogy ne vegyük fontolóra, hogy ezen orgánumok hatáskörét terjeszszük-e ki a civilis téren kivűl a criminalis momentumokkal biró más csekélyebb jogsérelmekre is. Ez nagyfontosságú kérdés, t. ház, annak elbírálásánál, hogy a többi bírói orgánumok hogyan és miként állapíttassanak meg. Mert hiszen mindannyian tudjuk, hogy mily arányban állanak a csekélyebb jogsérelmek a nagy jogsérelmekhez. Itt is csak a bűnügyi statisztika áll rendelkezésemre; csak ebből veszek ki néhány adatot. Ugyanis mig Magyarországon az összes vétségek 1888-ban 77.867 esetet képeztek, ebből 58.447 eset csekélyebb jogsérelmet képezett. Becsületsértés volt 26.852 esetben, könnyű testi sértés 11.800 esetben, lopás 15.917 esetben, jogtalan elsajátítás 2.631 esetben, más vagyonának megrongálása 1.247 esetben, úgy hogy csekélyebb jogsérelem 58.447 esetben volt, vagyis az összes vétségeknek 75°/o-ában. Ha pedig vizsgáljuk a kiszabott büntetéseket, azok is teljesen igazolják azt, hogy a jogszolgáltatás szerveit, feladatát leginkább ezek a csekélyebb jogsérelmek kötik le. így az összes büntetések közül pénzbüntetés alkalmaztatott 39°/o-bau, tehát oly csekély büntetés, a mely még szabadsági vesztés büntetéssel sem jár. Szabadságvesztésbüntetés alkalmaztatott 1 — 14 napig tartó terjedelemben 40°/o-ban, úgy hogy mindezen apró büntetések az összes kiszabott büntetéseknek 80°/o-át képezik. Tehát általában azt lehet mondani, hogy a jogsérelmeknek 70—80°/o-a apró mizériák folytán áll elő, a melyek lenn keresnek orvoslást, tehát a melyekre nézve lenn is kell felállítani az orgánumokat is, és ha nem is állítom, hogy mind az egész körét ezen csekélyebb sérelmeknek, de igenis egy harmadát, vagy 40—50°/o-át ezen sérelmeknek át lehetne tolni az apróbb orgánumokra. Ha mindezt, t. ház, figyelembe veszszttk, akkor bátran beigazoltnak lehet mondani azt, a mit én beigazolni kívántam, hogy t. i. az alsóbb orgánumok meghatározása és ezek hatáskörének megállapítása nélkül nem lehet tisztán a magasabb bírói orgánumoknak sem szervezetét, sem hatáskörét teljességgel megálla^
