Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-216

216. országos fi lés 1803. május 9-én, kedden 377 beliséget az egyik bíróságnál az egész vonalon életbe lépteti, ugyanakkor ne tartsa fenn az írásbeliséget a felebbezési fórumon, s ne kényszerítően egy törvényszéki bírót arra, hogy kétféle lelkiismerettel dolgozzék, egyszer a szabad mérlegelés rendszerének alapján, másszor, mikor az írásbeliség alapján mint első fórum ítél, a legális kötött bizonyítási rendszer mellett, hanem, hogy akkor, a t. minister úr legalább oldja meg azt a nagy igazságszolgáltatási problémát, hogy miként lehet a sommás eljárásról szóló törvényjavaslatban a törvényszéki bírák eljárását is codificálni; mert az a határozati javaslat, t. képviselőház, nem jelent ámTegyebet, mint azt, hogy a t. minister úr, most már, belátva, hogy zsákutczába került, hogy a bizonyítási eljárás során egy olyan non-senst akart életbe léptetni, a mely soha még eddig perrendtartásban életbe nem lépett, hosszú eonsideratio útján rájött arra, hogy azoknak az embereknek, a kik ezt az igazságügyi bizottságban követelték, mégis igazságuk volt. Hiszen bizonyos, hogy sapientis est consiliuro mutare in melius . . . Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem is követelte a képviselő úr! Polónyi Géza: Meglehet, hogy a minister úr nem akarta hallani, hogy követeltem, talán nem is hallotta, meglehet; de méltóztassék megengedni, ha parancsolja, még a jegyzeteimet is felolvasom. De különben mindegy; követelte más, vagy mondjuk, nem követelte senki, de micsoda perrendtartás az, t. képviselőh mely önmagának azt az elégtételt szolgáltatja, hogy a minister, mielőtt még csak meg is támadták volna, határozati javaslatot nyújt be annak módosítása iránt. (Derültség bal felől.) Ez charakte • rizálja ezt az egész rendszert, t. képviselőház, (Igaz! Úgy van! bal fdől.) és charakterizálja azt a kapkodást, a melylyel itt szemben állunk. (Élénk helyeslés a báloldalon.) Már most, t. képviselőház, rátérek magára a törvényjavaslatra. A javaslatnak főbb elvei ezek: A bírói szervezetet az egész vonalon teljes épségében fentartja; fentartja a községi bíráskodást, kivéve a kisebb polgári peres ügyekre vonatkozó hatáskör kérdését, a mely nem bírói szervezeti kérdés;megtartja, mondom, az egész vonalon a bírói szervezetet; megtartja a községi bírót, a sommás egyes bírót, a collegialis törvényszéki bírót, a kir. táblát és a kir. kúriát. Második főelve a javaslatnak, hogy a som más eljárásban az egyes bíróságnak hatáskörét, és pedig, mint bátor leszek kimutatni^ jelentékenyen és nagy mérvben kitágítja. Újítása a javaslatnak, mint egyik kimagasló elvi álláspontja, hogy a törvényszékből, mint eollegialis bíróságból felebbezési forumot alkot, a mi részlegesen mostanáig is meg volt ugyan, részben kisebb bűnügyekben, részben a kisebb polgári ügyekben, de ily szervezetben, mint most java soltatik, az eddig fenn nem állt. Újítás és új kiindulási pont a javaslatban az, hogy a revisio in jure intézményét lépteti, életbe és revisionalis forumot csinál a járásbíróságok bizonyos ítéleteivel szemben a törvényszékből, revisionalis forumot csinál a kir. táblából és 500 forinton felüli perekben a kir. kúriából. Egyik elve a javaslatnak az, hogy a kisebb polgári perekben való eljárást megszünteti, eljárási elvi szempontból a szóbeliséget, nyilványossägot, közvetlenséget és a bizonyítékok szabad mérlegelését lépteti életbe. Aztán fakultatív szóbeli tárgyalást ismer a felső fórumon, t. i. ismer felebbezési szóbeli tárgyalással, és felebbezést a felebbezési fórumon nyilvános előadás mellett referadalis rendszerrel és repróductioval. Ezt röviden megmagyarázom, hogy ezen sok latinizmus mellett magyarul is megmondjam, mit értek alatta. A t. minister úr a felebbezési fórumon egyrészt a nyilvános közvetlen tárgyalást, a bizonyítékok újabb ismétlése és teljes felvétele mellett kontemplálja, másrészt megadja a feleknek azt a jogot, hogy arról lemondhassanak bizonyos perekben, mely esetben perük nem tárgyaltatik szóbelileg, hanem nyilvános előadás mellett, az az egy referens által előadatik, a feleknek pedig meg van adva a reproductionalis jog, illetőleg egy perbeszédváltás. Behozza, t. ház, a revíziót is referadäval és repró ductioval. Egyik sarkalatos elve a javaslatnak az is, hogy a felebbezési forumot a benefieium novorum intézményét lépteti életbe, t. i. azt, hogy a felebbezési fórumon teljesen új bizonyítékok alkalmazása mellett ríj ténykörülmények felsorolásával, szóval újra kezdhető az egész tárgyalás. Életbeléptét! a feleknek közreműködését az ítélkezésben úgy az első, mint a a felebbezési fórumon, t. i. az eddigi főeskü, becslő-eskíí és felfedező-eskü mellőzésével a javaslatnak egyik alapelve az, hogy ezentúl a felek maguk kihallgattatnak, és a helyett, hogy nekik ily természetű eskü ítéltetnék meg, a bírótól függ a kihallgatott, esetleg megesketett felek egyikének vagy másikának nagyobb hiteltérdemlőségét megállapítani. Az eskü intézményét azonban az egyezségi eljárásnál jövendőre is fentartja, Természetes következménye ezen elveknek, hogy a bizonyítási rendszert és az elméletet az egész vonalon átalakítják. Egyik elve a javaslatnak az is, hogy az eddigi makacssági eljárást mellőzi és a makacssági időtjövőre nem ismeri, hanem a felszólítás sorrendje szerint kell jelentkezniük a feleknek. A perbeli segédszemélyek szempontjából felöleli a javaslat az