Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-215

252 2(5. országos illés 1893. mijus 8-án, hétfőn az igazságügyi bizottság többsége a legjobb szándékkal, optima fide tette. Azok az érvek, melyek az indokolásból olvashatók, melyeket a t. előadó úr az imént reprodukált és melyeket a t. minister úr ismételve hangoztatott a bizottságban, csakugyan figyelemre méltók. D^ a törvényjavaslat a részleges reformot olyan alakban valósítja meg, a mely alak komoly aggodalmakra ad okot nem egy irányban. (Bálijuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy ennek igazolására pár megjegyzést tehessek. (Halljuk! Halljuk!) A szóbeliség és közvetlenség elveire alapított perjognak két válfaját ismeri a jogászvilág. Az egyik a rendes szóbeli eljárás, a másik a sommás szóbeli eljárás. Mind a kettő megegyezik abban, hogy ugyanazon elvek alkalmaztatnak úgy az egyikben, mint a másikban; a bíró közvetlenül érintkezik, a felek, illetőleg képviselőik, közvetlenül, élő szóval adják elő a keresetre és a védelemre vonatkozó érveiket úgy az egyik, mint a másik eljárásban. A bizonyító eljárás alapelvei ugyanazok, és a bíró szabadon mérlegeli a bizonyítékokat úgy az egyik, mint a másik eljárásban, a különbség a két eljárás közt csak az, hogy a rendes szóbeli eljárásnál a felek, illetőleg képviselőik azon adatokat, melyekre a szóbeli tárgyalásnál hivatkozni, melyeket ott érvényesíteni akarnak, úgy a védelem, mint a kereset tekintetében az ellenféllel előzetesen közölni tartoznak. Ha nem teszik, a tárgyalás a mulasztó fél költségére elnapoltatik. Az előkészítés ezen intézménye biztosítja a szóbeli tárgyalás folytonosságát, alaposságát és szabatosságát. A feleknek meg van adva az a lehetőség, hogy teljesen elkészülve jelenjenek meg a tárgyaláson és meglepetésekuek kitéve ne legyenek, a bíró pedig azon előnyös helyzetbe jön, hogy a felek alapos előterjesztései alapján dönthet, és pedig alaposan, tehát igazságosan. Innen van az, hogy az előkészítés intézménye Európaszerte meghonosúlt, csak az alkalmazás módjára nézve van eltérés az egyes államok különböző perrendtartásaiban. A sommás eljárásban ez az előkészítés nem kötelező, nem kötelező azért, mert a főtekintet nem annyira az alapos eldöntésre irányul, hanem főleg arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt gyorsan és olcsón intéztessenek el. Az a rövid időköz, a mely az idézés és a tárgyalás között van, rendszerint nem engedné meg az előkészítés azon módját, melyre utalni szerencsém volt. De épen ezért sommás eljárás alá Európaszerte csak azon ügyek utaltatnak, a melyek kevésbbé jelentékenyek és gyors és olcsó elintézést igényelnek. Innen van az, hogy a sommás eljárás Európaszerte kivételes eljárás. Az előttünk fekvő ' törvényjavaslatban megforditva van a dolog. A törvényjavaslat nemcsak azon ügyeket utasítja a sommás eljárás alá, melyek kevésbbé jelenté kények, és gyors elintézést igényelnek, hanem az összes pereknek körülbelül 95°/o-át, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) tehát oly ügyeket is, melyek természetüknél fogva nem a sommás, hanem a rendes szóbeli eljárás alá valók. Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy felolvashassam (Halljuk! Halljuk!) azon ügyeket, a melyek sommás eljárás alá fognak tartozni, (Halljuk! Halljuk! olvassa) »Sommás eljárás alá tartoznak a törvényjavaslat 1. §-a szerint: Minden személyes kereset, a számadási viszonyból eredő minden kereset, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés folytán indított kártérítési minden kereset, ha a per tárgyának értéke 500 forintot meg nem halad, vagy az ügy, az összegre való tekintet nélkül a kir. torvényszékek, illetőleg a budapesti váltóés kereskedelmi bírósághoz utasítva nincs; a birtok bíróságokhoz és a telekkönyvi hatóságokhoz utalt keresetek, ha a tárgy értéke 200 frtot meg nem halad; az örökösödési ügyek, ha a hagyaték értéke a 200 frtot meg nem haladja; valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, úgyszintén valamely okirat valódiságának bírói megállapítására irányzott keresetek a fentebbi korlátok között. Továbbá az összegre való tekintet nélkül: Minden kereset, melynek tárgya készpénz' vagy határozott mennyiségben kötelezett helyettesíthető ingóság, ha az adós, köz- vagy hitelesített, avagy az 1868 : LIV: tcz. 167. 168. §-ainak megfelelően kiállított magán okiratban kötelezettséget vállalt, s az okiratban a sommás eljárás volt kitűzve, és az ügy a kir. törvényszékekhez, illetőleg a budapesti váltó- és kereskedelmi bírósághoz utasítva nincs. A házasságon kivííli nemzésből származó igények, s a törvénytelen gyermek tartása iránt indított keresetek. A 3 évnél nem régibb kamatok, életjáradékok, tartásdíjak iránt indított keresetek; ha a kötelezettség a törvényben vagy okiraton alapszik. A bérleti viszonyból eredő minden kereset. A haszonbérleti viszonyból eredő perek legnagyobb része, t. i. a két évnél nem régibb haszonbér megfizetése, a haszonbérlemény visszabocsátása, a felmondott haszonbérből való elmozdítás, a bérlemény tárgyainak átadása, a haszonbérleti szerződés megszüntetése, a haszonbérlemény fentartása, s az elvállalt kötelezettségek teljesítése iránt indított keresetek. A határozott időtartamig felmondásra vagy