Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-215
215. országos filés 18i)8. május 8 áti, hétfőn- 253 a visszavonásig használatra átbocsátott épületek, épületrészek vagy egyéb ingatlanok visszabocsátása iránt indított keresetek. A határjárási, megyeigazítási és sommás visszahelyezési keresetek. A polgári eljárás alá tartozó mezei rendőrségi perek. A fogadósok vagy szállásadók és utazók között az elszállásolási viszonyból eredő keresetek. A 2. §. szerint az 1. §. alatt megvont korlátok között: a kereskedelmi törvénykönyv 258. §-nak 1., %., 3., 4. pontjaiban, s a 259. §. 1., 3., 6 , 7. pontjaiban, valamint a 260., 261. §-ban felsorolt ügyletekből eredő keresetek ; a kereskedő és a czégvezető, kereskedői meghatalmazott vagy segéd közötti viszonyból származó keresetek, a mennyiben az iparhatóság hatásköréhez nem tartoznak; az ipari és kereskedelmi mustra és minta törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak, vagy a szabadalmi jognak megsértéséből származott keresetek; végre a védjegyek oltalmáról szóló 1890 : Ií. törvény alapján indított kártérítési kereset,« Ezen rengeteg sok ügyekben fognak ítélni, t. ház, a mi járásbíráink, de fognak ítélni a mi aljárásbíráink is, a kiknek legnagyobb része oly törvényszéki jegyzőkből neveztetett ki, a kik a törvényszékeknél a büntető igazságszolgáltatás terén gyakorlatot szerezhettek, mert a végtárgyalások jegyzőkönyveit ők vezetik, de a polgári magánjogi törvényhozás terén semmi gyakorlatot nem szerezhettek, mert ott legfölebb az ülések gestions protokolumait viszik. És ítélni fognak járásbíráink és aljárásbíráink a bizonyítékok szabad mérlegelésének nagy hatalmával oly fogyatékos eljárás alapján, a mely az előkészítés intézményének üdvös hatását és jótékonyságát nélkülözni fogja. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Már pedig, t. h kulturállamokban az előkészítés intézménye üdvösnek és szükségesnek bizonyult, a mely kulturállamokban pedig az ügyvédi és bírói kar szervezete befejezett és kifogástalan, a perjogi viszonyok teljesen rendezettek, akkor nálunk nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Nekünk nincs polgári törvénykönyvünk ; a jogkérdésekre nézve, az eligazodás rendkívül nehéz; a bírónak most a Corpus Jurishoz, majd az általános osztrák polgári törvénykönyvhez, majd az országbírói értekezlet megállapodásaihoz, az egyes törvényekhez, majd a kúria egyes döntvényeihez és a legvégsőbb esetben az analógiákhoz kell folyamodniuk. (Élénk helyeslés bal felől.) Én, t. képviselőház, nem azt kifogásolom a törvényjavaslatban, hogy a járásbírák hatáskörét szerfelett kiterjeszti; hiszen magam is az egyes bírói rendszernek vagyok híve, és azt óhajtanám, hogy az egyes bírák hatásköre lehetőleg kiterjesztessék, természetesen azon feltétel alatt, hogy csak a nem szövevényes, a könnyen és gyorsabban elintézhető perekben járjanak el a sommás eljárás szabályai szerint, a többi perekben pedig a rendes eljárás szabályai szerint az előkészítés intézményének alkalmazásával. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De kifogásolom, t. ház, azt, hogy a törvényjavaslat oly ügyeket is a sommás eljárás alá utasít, a melyek az előkészítés intézményének jótékonyságát nem nélkülözhetik, és sommás eljárás alá nem valók. (Úgy van ! Úgy van! bal felől.) Végre is a szóbeliség és közvetlenség elveire alapított perjog nem önczél, (Úgy van l Úgy van! bal félőt) csak eszköz arra, hogy az anyagi igazság lehetőleg jó legyen. A szóbeliség és közvetlenség rendszerének egyik lényege és előnye abban fekszik, hogy a bíró, a megejtett tárgyalás folytán, a felek alapos előterjesztéseiből közvetlenül ismeri fel a valódi tényállást és az eldöntendő jogkérdések hü képét. De ha az ügyvédek előterjesztései fogyatékosak, nem alaposak és a bíró nem tudja, vagy nem akarja kinyomozni a valódi tényállást, hanem megelégszik a felek fogyatékos előadásaival: lehet-e akkor alapos igazságszolgáltatást remélni, és nem fogja e a bíró gyakori tévedése a bírói tekintélyt és az igazságszolgáltatás iránti bizalmat megingatni? (Úgy van! Úgy van! bal felől.) nem fogja-e magát a különben jó rendszert súlyosan kompromittálni? (Ügy van! Úgy van! bal felől.) Ezek főbb vonásokban azok az aggodalmak, — mert hisz ki lehetne terjeszkedni a javaslatnak egyéb fogyatékosságaira is, — melyek engem és elvtársaimat állásfoglalásra bírtak, és minthogy a t. igazságügyminister úrnak a bizottságban tett nyilatkozatai szerint nem lehet remény arra, hogy az általa acceptált részleges reformot elejtse, és a teljes reformot létesítse, de nem lehet remény ahhoz sem, hogy ezen törvényjavaslat gyökeres revíziójába beleegyezzék és a javaslat a hozzá fűződő aggodalmak tekintetében lényegesen módosíttassák, én és elvtársaim a törvényjavaslatot, — bár máskülönben annak elveit helyeseljük, — a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatjuk. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő urnak csak utolsó állítására akarok most felszólalni, különben alkalmam lesz beszédének minden részével foglalkozni. 0 t, Í. azt mondta, i hogy én az igazságügyi bizottságban kijelen-