Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

2Í4. országos Ölés Í89ä. májas 6-áti, szombaton. §17 törvény világosan megjelöli azokat a hivatalokat, a melyeknél ily kiszolgált altisztek alkalmazhatók. Ez a képviselőházra nem terjed ki. Igaz, hogy a t. miaisterelnök úr itt azzal érvelt, liogy hiszen a képviselőház megteheti azt, — mert a törvény nem mondta ki, hogy nem szabad ilyeneket felfogadni,— hogy felfogadja; ezt azonban oly alkotmányos tételnek tartom, hogy nem is vélem szükségesnek indokolni, hogy a képviselőházi szolgai állásokra tisztán polgári, becsületes, munkás, jellemes egyének fogadtassanak fel. Indítványom tehát egyszerűen az, hogy a 7. §. második bekezdése kihagyassék. Elnök: Kíván-e még valaki szólni ? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatnak-e Madarász József képviselő úr indítványát elfogadni, a mely szerint a 7. §. második bekezdése, mely a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló J873 : II. tcz. intézkedéseinek a képviselőházi szolgák kinevezésénél figyelembe vételére vonatkozik, kihagyassék. A kik az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el az indítványt, tehát a 7. §. egészben elfogadtatott. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 8. §-t), Mérey Lajos.* T. ház! A 8. §. b) pontjában az a rendelkezés foglaltatik, hogy képviselőházi hivatalnok nem lehet, a ki nyereségvágyból eredő bűntett, vagy vétség miatt elitélve volt. Mivel azonban vannak olyan bűntettek, a melyek nem követtettek el nyereségvágyból, de mégis megbecstelenítők, tiszteletteljesen azon inódosítványt ajánlom, hogy az »eredő« szó után tétessék: »vagy becstelenítő.* Ezen módusítványom elfogadása esetben a szöveg így hangzanék: »nyereségvágyból eredő, vagy becstelenító' büntetés.* Elnök: Kíván-e valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosítványt elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) A t. ház a módosítást elfogadja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 9. §-t). Fáy Gyula előadó: A 9. §. 2. pontjának utolsó bekezdése következőleg hangzik : »A könyvtárnokokra nézve a német, franczia, angol és olasz nyelvek közű! valamelyik kettőnek alapos ismerete.« Ezen szöveg helyett a következő szövegezést vagyok bátor ajánlani: »A könyvtárnokokra nézve a latin nyelv s ezen kívül a német, franczia, angol s olasz nyelvek közül legalább kettőnek alapos ismerete szükséges.* (Helyeslés.) Hentaller Lajos jegyző: Mérey Lajos. Mérey Lajos: T. ház! Minthogy az előbbi KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XII. KÖTET. pontoknál a ház elfogadni méltóztatott, hogy a »revisor« szó helyett »felűivizsgáló« szó tétessék, figyelmeztetem a t. házat, hogy ezen szakaszban is többször előfordul e szó, mely természetesen itt is kiigazítandó. (Helyeslés.) Ezen szakasz harmadik részének ötödik sorában azt mondja, hogy »a szabályszerű vizsgálatok kiállását tanúsító bizonyítvány*. A magyar nyelv szerint a büntetést szokás kiállani, a vizsgálatokat pedig letenni, itt tehát azt a stylaris módosítást ajánlom, hogy a »kiállés« szó helyett »letétele« tétessék. E módosítás elfogadása esetén a szöveg így hangzanék : »a szabályszerű vizsgálatok letételét tanúsító bizonyítvány.« (Helyeslés.) Elnök! Ha senki sem kíván szólni: határozatképen kimondom, hogy úgy az előadó úrnak a latin nyelvre vonatkozó módosítása, mint az ezen szövegezésre vonatkozó módosítás elfogadtatott, magától értetődvén, hogy a »revisor« szó helyett mindenütt »fel ül vizsgáló« szó fog tétetni. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 10. §-t, mely észrevétel nélkül élfogadtaük. Olvassa a 11. § t). Hentaller Lajos jegyző: Linder György. Linder György: T. ház! Nem akarok az országgyűlési gyorsírói vizsgáló bizottság összeállításáról szólni, noha nagyon sok szó férne ahhoz, a mint az itt a javaslatban formulázva van. Csak egy anomáliára akarom felhívni a t. ház figyelmét, a mely a szakasz hatodik bekezdésében ott foglaltatik, a hol az van mondva, hogy »gyorsírói vizsgára csak az bocsáttathatik, a ki a 9. §. III. csoportja alatt körülírt elméleti képességgel bír, és kimutatja, hogy legalább egy évig gyorsírászati tanfolyamot hallgatott.* Bocsánatot kérek, nálunk Magyarországon egy évig tartó gyorsírói tanfolyamok nincsenek, hanem vannak félévi, negyedévi és egy hónapos tanfolyamok. Ez a bekezdés tehát a tényeknek nem felel meg, azért kérem ezt innen kihagyatni. A gyorsiroda mai szervezetében, a mint fennáll, úgyszólván maga neveli magának a gyorsírókat, és nem hoz be kívülről tagokat, hanem az illetők maguk jelentkeznek, és a gyorsirodában mint fizetésnéikűli gyorsíró gyakornokok szerepelnek, és onnan neveztetnek ki, ha alkalmasaknak bizonyultak. Ennélfogva kérem, hogy a 11. §. 6-ik bekezdésének íä-ik sorában ezen szavak helyett: »legalább egy évig gyorsírászati tanfolyamot hallgatott* tétessék, »a képviselőház gyorsiroJájában mint gyakornok alkalmazva volt.« (Helyeslés bal felől.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem.) Ha. szólni senki sem kíván, következik a sza28