Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

Étó. országos ftlés Í89Ü. május 5-én, péntekéli. ÍÖi Valamint Madarász képviselő úr módosítványa pedig, mely a minimumról szól, elesnének. A módosítványoknak második csoportja ér­demleges természetű. Ezekre vonatkozólag na gyón megkönnyítette nyilatkozatomat gr. Apponyi Albert képviselő úr felszólalása, a ki mindegyikre elmondotta nézetét. A legjelentősebb köztük kétségtelenül az, a melyet Kun Miklós kép­viselő úr terjesztett be. A mikor a törvényjavaslat első szövegezé­sével foglalkoztam, de később is a közoktatás­ügyi bizottság tárgyalásai folyamán, sokat tűnőd­tem a fölött, nem lehetne-e az államellenes irányt határozottabban körülírni, mert az szerin­tem kétségtelen, hogyha azt világosan formu­lázni lehet, és ha aunak megfelelő definitiot lehet adni, azt okvetlenül fel is kell venni a törvénybe. Azonban nem vettem föl semmiféle definitiot azért, mert az 1883. XXX. tcz. mely a középiskolákról szól, és a mely szintén emliti az államellenes irányt 8 államellenes irány kö­vetése esetén Szintén bizonyos jogokat ád az államkormánynak, nem tartotta szükségesnek ily definitiot felvenni. Teljes mértékben hozzájárulok gr. Apponyi Albert t. képviselőtársamnak ahhoz a nézetéhez, hogyha a definitio nem teljesen kimerítő, akkor az rendkívül veszedelmessé vál­hatnék, mert akkor csak e definitioban foglal­tak alapján gyakorolhatja az államkormány a befolyását, és minden államellenes cselekmény, mely ebbe a definitioba nem foglaltatott be, ter­mészetesen kivűl maradna. A definitionak meg­állapítására tehát rendkívül nagy sUlyt kell fek­tetni, és ebből a szempontból ón is kívánatosnak tartom azt, hogy ez a módosítvány, mielőtt a fölött a ház döntene,újabb megfontolás és jelen­téstétel végett bizottsághoz útasíttassék. Csak­hogy azt tartom, és a közoktatási bizottságnak tagjai, azt hiszem ezt nem fogják rossz néven venni, erre az igazságügyi bizottság hívatottabb ; hiszen büntetőjogi kérdésről van szó. (Úgy van! Úgy van!) Azt hiszem, hogy esak is az igazságügyi bizottság volna hivatva ily defini­tiot érdemében és lényegében megítélni, és erre vonatkozólag a háznak kimerítő jelentést tenni. (Úgy van! Úgy van!) Javaslatom tehát erre vonatkozólag az, méltóztassék a t. háznak a Kun Miklós képviselő úr módosítványát jelen­téstétel végett az igazságügyi bizottsághoz uta­sítani oly felhívassál, hogy jelentését még a holnapi napon betérjeszsze, (Élénk helyeslés) s talán ahhoz is hozzájárulna a t. ház, hogy az igazságügyi bizottságnak jelentése azután még a holnapi napon tárgyaltatnék is. (Helyeslés. Elfogadjuk.) Következnék egy másik meritorius módo­sítvány, és ez Madarász József képviselő úrnak az a javaslata, hogy a 60 forintnyi összegre való hivatkozás, a melyen felül a törvényjavaslat szö­vegezése szerint az államnak befolyása kezdőd­nék, egyszerűen kihagyassék a javaslatból, a miből azután az következnék, hogy bárminő cse­kély összeget ad is az állam az egyes felekezeti iskolafen tartóknak a tanítói fizetés pótlása czí­ínen, az államnak mindig ugyanaz a befolyása volna, a mely itt a törvényjavaslatban stipu­lálva van. Nagyon sajnálom, de a módosítványnak ehhez a részéhez nem járulhatok; mert azt tartom, hogy az nagyon bántó intézkedés volna a fele­kezetekre nézve. (Úgy van! Úgy van!) Méltóz­tassanak megbocsátani, de, hogy 15 — 20—30—40 forintnyi hozzájárulás czímén az ő felekezeti ön­állóságuk, önrendelkezési joguk jelentékeny mér­tékben megcsorbíttassék, hogy tanítójukat, ki egyszersmind kántoruk, szabadon ne választhas­sák, hogy a fegyelmi eljárás menetére, a melyre a hitfelekezetek rendkívül nagy súlyt fektetnek, az államhatalom, vagy annak képviselője hatá­rozott befolyást gyakoroljon, ez olyan dolog, a mely mindenesetre nagyon sértené a felekezete­ket. (Úgy van! Úgy van!) Igaz, hogy nagyon nehéz megállapítani azt az összeget, a melynek határán túl igenis mél­tányos, hogy az állambefolyás nagyobb, vagy kisebb legyen; de a minap voltam már bátor felemlíteni, hogy a közoktatásügyi bizottságban épen az ellenkező iránynyal kellett megküzde­nem ; a közoktatási bizottság tagjainak egy része ugyanis sokkal nagyobb összeget kívánt, a me­lyen túl ez az állami befolyás kezdődnék. Ez az ok, a mely engem ezen összeg megállapítá­sára indít, s ez magyarázatát találja az illető iskolákban, a melyekre aztán az államnak ezen joga ki fog terjesztetni, ha 60 forinttal állapít­tatik meg a hozzájárulás. Egész kimutatását készíttettem el azon iskoláknak, a hol a leg­kisebb fizetésen felüli hozzájárulás fog szüksé­geltetni, és az iskolák természete, a fekvési és népesedési viszonyok alapján állapítottam meg, hogy ezen összegnél kell megmaradni, mert kü­lönféle körülmények kívánatossá teszik, hogy itt már igenis érvényesüljön az állam befolyása. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezen körülmények alapján kérem a t. há­zat, hogy Madarász József képviselő úr ezen módosítványát elfogadni ne méltóztassék. (He­lyeslés jobb felől.) Szintúgy kérnem kell a t. házat, hogy azon második meritorius javaslatot, mely a tárgyalás alatt levő szakasz pótlását indítvá­nyozza, szintén ne méltóztassék elfogadni. Túl­ságos beavatkozás volna ez a felekezetek ren­delkezési ügykörébe, és másrészt, mint gróf Apponyi Albert t. képviselő úr is kifejtette, nincsen arra szükség, mert a fegyelmi eljárás­ról szóló következő fejezetben elégséges intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom