Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

jgj 111, orsíágw Was 189S iaájns 8-én, pestekéi. Á 11. §. c) pontja arról intézkedik, hogy ha az állam egy bizonyos mennyiségű segélylyel járul a felekezeti iskolák fentartásához, (Halljuk! Halljuk!) akkor közvetlen befolyást nyer az iskolák felügyeletére annyiban, a mennyiben a tanítót megerősíti. A községi iskoláknál az államnak ezen jogát már az 1876 : XXVIII. tez. 13. § a megállapította; itt azonban, úgy látszik, a t. minister úr számolván a felekezetek érzékenységével, az állami beavatkozást, illetőleg a tanítók alkalmazásánál az állami jóváhagyást, csak 60 forintnyi segélyhez kötötte. (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, engem annyira megvesztegetnek az állami szempontok, (Helyeslés.) melyek a nemzeti kultúra által a nemzeti egységet vannak hívatva megteremteni, hogy én itt minden felekezeti érzékenységet félretevén, legjobban szeretném. ha az állam mindazon intézeteknél, a hol pótsegélylyel járul a fentartásához, nem tekintve, és meg nem határozva az összeget, közvetlen felügyeleti jogot gyakoroljon az iskolák felett. (Élénk helyeslés.) Rám nézve, méltóztassanak elhinni, felekezeti szempontból nem közönbös ugyan, hogy minő vallású valaki, mert hiszen hivatásomnál fogva tartozom egyházam szolgálatában annak érdekeit képviselni, de azt hiszem, e törvényhozás termében minden más érdek alárendelt szempont a nemzeti szempont mellett. (Úgy van! bal felől.) Mert állami szempontból teljesen közönbös, hogy Magyarország katholikus lesz-e, vagy református; ez nem állami, hanem csupán vallási kérdés, de az nera mellékes, hogy magyarok lesznek e, vagy sem ? (Élénk tetszés a hal- és szélső baloldalon.) Épen ezért részemről szeretném, ha az állam ott, a hol bárminő pótsegélylyel járul az iskolák fentartásához, tekintet nélkül a segély összegére, a tanítók kinevezésénél a megerősítés jogát gyakorolná, (Élénk helyeslés.) mert ezzel hatalmas fegyvert adhatunk az állam kezébe. De mivel itt a t. minister úrnak inkább áll módjában azokat a nigy érdekeket fontolóra venni, melyek a felekezeti érzékenységgel és az állami érdekekkel állnak szemben; és ő van hívatva leginkább meghatározni, hogy a felekezeti érdekek nagy sérelme nélkül az állami czélt lehetőleg mégis biztosíthassa: én a 60 frt összeg megváltoztatására nem adok be határozati javaslatot. Eddig 300 frt minimum volt biztosítva a törvényjavaslat conceptioja és eredeti szerkezete szerint; most azonban Berzeviczy Albert államtitkár úr módosítása szerint, az állami segély 400 forintig is kiterjedhet, és a felekezeti főhatóság kérésére a minister úr a budget keretében felvett összegből, esetleg 400 forintig egészítheti ki a tanítók fizetését. Erről nem provideál a 11. §. c) pontja, mert nem lehetett tudni előre, hogy új intézkedés fog jönni a tőrvénybe. Miután azonban most már elfogadta a ház, hogy a minister úr 400 forintnyi segélylyel egészítheti 'ki a tanítók fizetését, ezért e szakaszon változtatni kell. A régi szöveg úgy is értelmezhető, hogy csak ott, a hol a 300 forinthoz tényleg 60 forinttal járul az állam, van az államnak beavatkozási joga, de ott, a hol 400 forintra egészítteti ki a fizetést és esetleg 130—135 forintot nyújt segélyképen, nincs az államunk beavatkozási joga, (Halljuk! Halljuk!) Épen azért, hogy a szöveg tiszta és világos legyen, ajánlom módosítványomat elfogadásra, hogy ezáltal az államnak beavatkozási joga bármely segélyezésnél is biztosítva legyen. (Helyeslés bal felöl.) Kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Hentaller Lajos jegyző (olvassa): Módosítvány a 11. szakasz alpontjához. Ezen sza vak helyett: »fizetési minimum kiegészítéséhez* tétessék »fizetés kiegészítéséhez«. Elnök: Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom, (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem lehet, hiszen többen fel vagyunk írva! Kun Miklós következik szólásra! Halljuk! Halljuk!) Kun Miklós : Engedelmet kérek, azt méltóztatott az elnök úr mondani, hogy a vita be van zárva. Thaly Kálmán: Hiszen még többen vannak felírva, tehát a vitát nem is lehetett bejárni! (Zaj.) Elnök: Én kérdeztem, hogy kíván-e még valaki szólni, (Félkiáltások a szélsőbalon: Igen, de már akkor Kun Miklós állott!) s mintán egy ideig vártam, és senki sem jelentkezett kimondtam a vita bezárását. (Felkiáltások a szélsőbalon: Még többen lévén felírva, a vitát nem is lehetett bezárni!) A vallás- és közoktatásügyi minister íu kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Azon módosítványra nézve, melyet Hock János képviselő úr terjesztett be, kijelentem, hogy teljesen méltánylom azt intentiot, a mely őt vezette, és hozzájárulok ahhoz, hogy ez a változtatás eszközöltessék, mert a javaslat eredeti szövege azon feltevésből indult ki, hogy csak 300 forintig fog kiegészíttetni a tanítók fizetése. Miután most egy módosítvány fekszik előttünk, a mely csak később fog tárgyaltatni, a melynek elfogadás \ esetében olyan tanítói fizetés is lesz, a mely tényleg 400 forintot teend, a melyhez az állam bizonyos összeggel hozzá fog járulni, megfelelőbb az a szöveg, a melyet Hock János kép viselő úr ajánl, a mely minden fizetés-kiegészítésre ráillik, és akkor is megáll, ha esetleg a jelzett módosítvány nem fogadtatnék is el. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kijelentem, hogy a t. ház el-