Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

213. ©magos 8íés 18»3. májas 5-én, pénteken, Jgg fogadja a 14. §-t. Hock János képviselő úr módosítványával. (Fölkíáltások a szélsőbalon : Hiszen még többen vannak felírva, a Mk mind szólani akarnak! A vitát nem lehet bezárni! Tessék a szónokokat felhívni !) Thaly Kálmán: Én még tegnap feliratkoztam, tessék engem felhívni! (Nagy zaj.) Hentaller Lajos jegyző: G-ulácsy képviselő úr már előbb fölállott, tehát nem szólíthattam fel Thaly képviselő urat. (Zaj.) Beőthy Ákos: T. ház! Másszor is megtörtént már, hogy mikor az elnök kijelentette, hogy a vita bezáratik, de a képviselőház tagjai nem hallották: akkor a ház kimondta,hogy a vitát nem tekinti bezártnak. Azt hiszem, a jelen esetben is így kell eljárni, annyival inkább, mert úgy vagyok értesülve, hogy többen fel is vannak jegyezve a szólásra. Világos tehát, hogy itt csak tévedés van, melyből nem kell jogczímet csinálni a vita bezárására. (Helyeslés.) Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a vitát méltóztassék be nem zártnak tekinteni. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, (Elfogadjuk.) ez értelemben mondom ki a határozatot s így a vitát e szakasz felett folytatjuk. (Helyeslés.) Ki következik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: G-ulácsy Dezső! Gulácsy Dezső: T. ház! Mindenekelőtt a magam igazolására kell megjegyeznem, (Halljuk! Halljuk!) hogy én, mivel tudtam, hogy Thaly Kálmán képviselő úr is fel van jegyezve, és felszólalásom tárgya azonos az övével, sőt intentioink is azonosak lévén, — már előzetesen meg is beszéltük a dolgot, — azt vártam, hogy csak Thaly Kálmán képviselő úr után fogok felszólalni. Ezért bocsánatot kérek, hogy előbb nem szóllaltam fel, és fel sem iratkoztam. Felszólalásom tárgya a 11. szakasz egy stylaris módosítása. Intentiom az, hogy az, a mit a törvény ki akar fejezni, lehető világosan és kevés szóval fejeztessék ki. (Helyeslés.) Ezek előrebocsátása után bátorkodom felolvasni stylaris módosításomat: A 11. szakasz c) pontja következőkép kezdődik: »01y tanítói állomások betöltésekor, hol a fizetési minimum kiegészítéséhez az állam 60 forintnyi összeget meghaladó pótsegélylyel járul hozzá, a tanító alkalmazása a vallás- és^közoktatásügyí minister jóváhagyásától függ«. Én e helyet a következő szöveget ajánlom: »Ott, hol a fizetési minimum kiegészítéséhez az állam 60 forintot meghaladó segélylyel járul, a tanítói állomások betöltésénél a megválasztott tanító alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyásától függ*. (Helyeslés.) Ez ugyanazt mondja, de szerintem 1ÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XII. KÖTET. sokkal szabatosabban és a nyelvtani szabályoknak megfelelőbben. Kérem e módosítvány elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Hentaller Lajos jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! A tárgyalás alatti javaslat 11. §. d) pontjához kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) E pont azt az összeget állapítja meg, a mely segélyezés esetén a vallás- és közoktatásügyi ministernek ágy a tanítóválasztás jóváhagyásához, vagy e jóváhagyás megtagadásához, esetleg, — az itt meghatározott eljárás után, — kinevezéséhez egyenesen jogot ad. Azon okokat, melyek a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrnak ily esetekben való beavatkozását megállapítják, a törvényjavaslat kétféleképen osztályozza. Az egyik osztályzatba teszi azokat, melyek a törvényen alapúinak; a másikba pedig azokat, melyek állami szempontból származnak. (Halljuk! Halljuk!) Törvényen alapuló okok, ez teljesen világos kifejezés, érti mindenki, hogy azok csak oly okok lehetnek, melyek magukban a törvényekben vannak. Ezeket megtalálhatja bárki és megismerheti bárki. Az állami szempont azonban oly határozatlan kifejezés, a melyet én eléggé világosnak s kellőleg meghatározottnak nem tartök. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Szükséges tehát, hogy a törvényhozás határozottan megmondja, mit nevez állami szempontnak, és mi az, a mit államellenes irányzatnak tekint. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szükségesnek tarlom ezt különösen azért, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a magyar törvényhozás állami szempont alatt mit kíván érteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szükségesnek tartom ezt azért, hogy úgy az iskolafentartók, mint a tanítók is teljesen felvilágosítva legyenek eziránt és tudják magukat mihez irányítani. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ezért a függetlenségi és 48-as párt megbízásából van szerencsém a következő javaslatot a t. ház elé terjeszteni és pedig azon kérelemmel, hogy azt elfogadni és a íí. §. utolsó pontjául beiktatni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat utolsó pontjául kérem beiktatni a következő szavakat: »Államellenes iránynak tekintetik minden oly cselekmény, mely az állam nemzeti jellege, egységi, különállása, avagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen, akár a tanhelyiségben, akár azon kívül, de politikai, egyházi vagy tanítói gyülekezetben, vagy idegen állam területén tartott tanácskozásban akár élőszóval, vagy nyomtatvány és képes ábrázolat, akár tankönyvek és egyéb taneszkök segélyé24