Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

213. ©magos 8íés 18»3. májas 5-én, pénteken, Jgg fogadja a 14. §-t. Hock János képviselő úr módosítványával. (Fölkíáltások a szélsőbalon : Hi­szen még többen vannak felírva, a Mk mind szólani akarnak! A vitát nem lehet bezárni! Tessék a szó­nokokat felhívni !) Thaly Kálmán: Én még tegnap felirat­koztam, tessék engem felhívni! (Nagy zaj.) Hentaller Lajos jegyző: G-ulácsy kép­viselő úr már előbb fölállott, tehát nem szólít­hattam fel Thaly képviselő urat. (Zaj.) Beőthy Ákos: T. ház! Másszor is meg­történt már, hogy mikor az elnök kijelentette, hogy a vita bezáratik, de a képviselőház tag­jai nem hallották: akkor a ház kimondta,hogy a vitát nem tekinti bezártnak. Azt hiszem, a jelen esetben is így kell eljárni, annyival in­kább, mert úgy vagyok értesülve, hogy többen fel is vannak jegyezve a szólásra. Világos te­hát, hogy itt csak tévedés van, melyből nem kell jogczímet csinálni a vita bezárására. (He­lyeslés.) Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a vitát méltóztassék be nem zártnak te­kinteni. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, (El­fogadjuk.) ez értelemben mondom ki a határo­zatot s így a vitát e szakasz felett folytatjuk. (Helyeslés.) Ki következik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: G-ulácsy Dezső! Gulácsy Dezső: T. ház! Mindenekelőtt a magam igazolására kell megjegyeznem, (Hall­juk! Halljuk!) hogy én, mivel tudtam, hogy Thaly Kálmán képviselő úr is fel van jegyezve, és felszólalásom tárgya azonos az övével, sőt intentioink is azonosak lévén, — már előzetesen meg is beszéltük a dolgot, — azt vártam, hogy csak Thaly Kálmán képviselő úr után fogok felszólalni. Ezért bocsánatot kérek, hogy előbb nem szóllaltam fel, és fel sem iratkoztam. Felszólalásom tárgya a 11. szakasz egy stylaris módosítása. Intentiom az, hogy az, a mit a törvény ki akar fejezni, lehető vilá­gosan és kevés szóval fejeztessék ki. (He­lyeslés.) Ezek előrebocsátása után bátorkodom fel­olvasni stylaris módosításomat: A 11. szakasz c) pontja következőkép kezdődik: »01y tanítói állo­mások betöltésekor, hol a fizetési minimum ki­egészítéséhez az állam 60 forintnyi összeget meghaladó pótsegélylyel járul hozzá, a tanító alkalmazása a vallás- és^közoktatásügyí minister jóváhagyásától függ«. Én e helyet a következő szöveget ajánlom: »Ott, hol a fizetési minimum kiegészítéséhez az állam 60 forintot meghaladó segélylyel járul, a tanítói állomások betöltésénél a megválasztott tanító alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyásától függ*. (Helyeslés.) Ez ugyanazt mondja, de szerintem 1ÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XII. KÖTET. sokkal szabatosabban és a nyelvtani szabályok­nak megfelelőbben. Kérem e módosítvány el­fogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Hentaller Lajos jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! A tárgyalás alatti javaslat 11. §. d) pontjához kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) E pont azt az összeget állapítja meg, a mely segélyezés esetén a val­lás- és közoktatásügyi ministernek ágy a tanító­választás jóváhagyásához, vagy e jóváhagyás megtagadásához, esetleg, — az itt meghatáro­zott eljárás után, — kinevezéséhez egyenesen jogot ad. Azon okokat, melyek a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrnak ily esetekben való beavatkozását megállapítják, a törvény­javaslat kétféleképen osztályozza. Az egyik osztályzatba teszi azokat, melyek a törvényen alapúinak; a másikba pedig azokat, melyek állami szempontból származnak. (Halljuk! Hall­juk!) Törvényen alapuló okok, ez teljesen vilá­gos kifejezés, érti mindenki, hogy azok csak oly okok lehetnek, melyek magukban a törvé­nyekben vannak. Ezeket megtalálhatja bárki és megismerheti bárki. Az állami szempont azonban oly határozatlan kifejezés, a melyet én eléggé világosnak s kellőleg meghatározottnak nem tar­tök. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Szük­séges tehát, hogy a törvényhozás határozottan megmondja, mit nevez állami szempontnak, és mi az, a mit államellenes irányzatnak tekint. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szükségesnek tar­lom ezt különösen azért, hogy mindenki tisztá­ban legyen azzal, hogy a magyar törvényhozás állami szempont alatt mit kíván érteni. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Szükségesnek tartom ezt azért, hogy úgy az iskolafentartók, mint a tanítók is teljesen felvilágosítva legyenek ez­iránt és tudják magukat mihez irányítani. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ezért a függetlenségi és 48-as párt megbízásából van szerencsém a következő javaslatot a t. ház elé terjeszteni és pedig azon kérelemmel, hogy azt elfogadni és a íí. §. utolsó pontjául beiktatni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat utolsó pontjául kérem beiktatni a következő szavakat: »Államellenes iránynak tekintetik min­den oly cselekmény, mely az állam nemzeti jellege, egységi, különállása, avagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen, akár a tan­helyiségben, akár azon kívül, de politikai, egy­házi vagy tanítói gyülekezetben, vagy idegen állam területén tartott tanácskozásban akár élő­szóval, vagy nyomtatvány és képes ábrázolat, akár tankönyvek és egyéb taneszkök segélyé­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom