Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-212
212. orstágoa ttlé» 1898. május 4-én, csütörtökön. |79 nézve, vájjon az alispán többször beutazti-e a megyét, nem \álaszoltam. Igaz, hogy nem válaszoltam egész terjedelmében az interpellatio minden pontjär.i, de ez csak arra való tekintettel történt, mert az interpellatio több, mint egy éve tétetett meg. De miután a képviselt úr különös súlyt fektet rá, felelek erre a kérdésére is. Az akkori belügymioister úrnak a megyéhez intézett rendeletére a megye azt jelentette, hogy az alispán a tűzrendészet szempontjából előírt felügyeleti kötelességének mindenkor eleget tett. Végül azt jelenti, hogy az alispán a szabályrendelet értelmében a megye városaiban és községeiben hivatalos ellenőrzés czéljából évenkint többször megjelent. Én másra nem alapíthatom válaszomat,mint a hivatali elődömhöz beérkezett hivatalos jelentésére, ezen hivatalos jelentés illető passuaát szórói-szóra voltam bátor felolvasni, ismételve kérem tehát válaszom tudomásul vételé . Elnök: Méltóztatik a t. ház a választ tudomá-úl venni, melyet maga az interpelláló egyik képviselő úr is tudomásul vett? (Tudomásul veszsziik !) A ház a Szína y Gyula és Papp Elek képviselő úr által tett interpellatiora adott együttes választ tudomásul veszi. Következik a belügyminister úr válasza a Remete Géza képviselő úr által a Zala-megyében elterjedt trachoma tárgyában tett interpellatiora. Hieronymi Károly belügyminister: T. ház! Szándékom volt ugyancsak ma Remete Géza képviselő úrnak múlt évi június 7-én a belügyministerhez intézett interpellatiojára válaszolni, azonban a tegnapi napon kaptam a képviselő úrtól egy levelet, melyben arra kér, hogy válaszomat halaszszam el addig, a míg magán körülményei megengedik, hogy a képviselőházban megjelenhessék, és ennek folytán válaszomat ne most, hanem a legközelebbi alkalommal adjam meg. (Helyeslés.) Elnök : A minister úr a választ legközelebb fogja megadni. Következik a belügyminister úrnak válasza Thaly Kálmán képviselő úrnak a zónaidő behozatala tárgyában tett interpellatiojára. Hieronymi Károly belügyminister: T. ház! Thaly Kálmáu képviselő úr múlt évi június 2-án, az akkori belügyministerhez egy interpellatiot intézett, a melynek tárgya az volt, hogy »van-e tudomása, — úgymond az interpellatio, — a ministerelnök úrnak arról, hogy a főváros törvényhatósága a zónaidőszámítás behozatalát július 1-től kezdve, kötelezőleg elrendelte és kérdi, vajjou elismeri-e a belügyminister a törvényhatóságoknak azt a jogát, hogy az időszámítást meghatározzák, és kíván-e intézkedni arra nézve, hogy az időszámításnak különböző meghatározásából eredő zavarok lehetőleg korlátoztassanak ?« Erre nézve van szerencsém a t. háznak tudomására hozni, hogy gróf Szapáry Gyula belügyminister 1892-ben július 6 án, tehát az interpellatio megtétele után, valamennyi vármegye és törvényhatósági város közönségéhez, tehát az összes törvényhatóságokhoz, rendeletet intézett, a melyben meghagyta, hogy haladéktalanul tegyék meg az intézkedéseket abból a czélból, hogy a területükön működő összes vármegyei és községi hatóságok, valamint az ezeknek alárendelt valamennyi hatóság, hivatal és intézet a középeurópai egységes időszámításra térjenek át. Ezzel, azt hiszem, az akkori belügyminister úr eleget tett a képviselő úr kívánságának, a mivel, úgy gondolom, megfeleltem az interpellatiora. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Interpellatiomnak az volt az oka, hogy mint annak idején jeleztem, nagy zavarok támadnak abból, hogy egyes törvényhatóságok az egységes zónaidőt, mások a helyi időt fogadták el. Van tudomásom arról, hogy a volt minister úr később általánosította az egységes idő behozatalát; ép azért nem is sürgettem a választ, közbejővén amúgy is a nyári szünet, majd pedig az akkori belügyin mister úrnak tárezájától való megválása. De most megadatván a válasz a t. ház engedelmével néhány észrevételt kívánok tenni, mert a kicsinyes ügy mélyen behat a gyakorlati élet számos ágazatába. (Halljuk!) Én az egységes időnek néhai Baross minister által behozalalát a vasúti közlekedésre igen czélszertínek tartottam. Semmi zavart nem okozott volna, ha, a mint egy darabig volt is, csak a vasútaknái lett volna érvényben a zónaidő egyebütt pedig a helyi idő. Hivatkozom e részben arra a helyre, a melyből nagyon szereti épen a t. túloldal a példákat meríteni: Ausztriára és Béesre. Bécsben a helyi és a zónaidő között csak 4 perez különbség van, s ott még sem tartották szükségesnek, hogy a helyi hatóságok is a zónaidőhöz alkalmazkodjanak. Mert ezt ott, a hol tiszteletben tartják a csillagászat vívmányait, a tudomány elleni merényletnek, csillagászati képtelenségnek tartották. Nálunk ellenben elkövették a tudománynak ezt a valóságos arezulütését, a mely még anyagi zavarokat, sőt költségeket is okoz. (Zaj jobb felől.) Kérek egy kissé csendesebb beszélgetést, mert nem tudom önöket, túlkiáltaui. (Helyeslés.) Csak egy pár adatot említek. Bécsben a különbség a kétféle idő között 4 perez, Budapesten 12, Debreezenben 24, Kolozsvárott 32, Brassóban 45, tehát 3 /<i óra. Már most nézzük az iskolai viszonyokat. Télen 2—4-ig vannak délután előadások, s ezért sok 23*
