Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-210
SÍK, orssiátros Ülés IS98. május 2-án, keMeá. i 83 akkor ne gondoskodjék arról, hogy a tanitó jövendőre ne legyen kényszerítve ily mellékfoglalkozásokra, hanem adassék meg neki a tisztességes megélhetés azon eszköze, mely minden polgárt megillet, az bámulatra méltó, csodálatos és szép politika. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert, t. ház, a nép nemzeti fejlődésén kívül annak erkölcsi fejlődésére, moralitására, nemzeti individualitására óriási befolyással van az a tanító, (Igaz! Úgy von! a szélsőbalon.) Ott lesz a nép trágár, erkölcstelen, elsatnyult és mindezeknek consequentiaja folytán rossz hazafi is, hol oly tanítók oktatják, kik nem tudnak példaadók lenni az igazi erkölcsök és a közegészségügy terén. Nem tudnak példaadók lenni, mert a mindennapi nélkülözés eléggé elsanyargatja őket arra, hogy az a fiatal gyermek, ki tanulni van hívatva tőle, gúnynyal emlékszik meg róla, nyelvét öltögeti reá a helyett, hogy tisztelné. T. ház! En bizony nem fárasztom magam azzal, hogy akár a t. miuister urat, akár a í. többséget kapaczitáíni igyekezzem arra, hogy 600 frttal még mindig nincs úgy dotálva a tanító, hogy dúslakodásban volna része. Éu mindezzel nem foglalkozom, csak egyet kérek a t. képviselőháztól és kii!önösen a t. többségtől. Sokszor halljuk mi azt, • milyen furcsa az, hogy az ellenzék Hezitál és az államnak finaneziáit nem veszi figyelembe. Ugyan, t. ház, és különösen t. szabadelvű többség, tegyen meg nekünk már egyszer valahára egy szívességet. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Mutassa meg, hogy kell oppositionak lenni, (Derültség.) mert Magyarországon e tekintetben nagyon egyoldalúan fejlődött a praxis. Önök í 867-ben oda ültek a kormányzat rúdja mellé, s oly görcsösen ragaszkodnak hozzá, hogy még a tanítókat is megkoplaltatják, csakhogy önök uralkodhassanak tovább, és azt a ministert ne ejtsék el, ki 800 forintot akar csak a tanítóknak adni, holott önök tudják legjobban, hogy családdal 300 frtból megélni uem lehet. Az önöké a dicsőség, ha Magyarország tanítósága, mely eddig sem socialista, sem communista nem volt, mely igazán hazafi volt, végrevalahára arra a meggyőződésre kell, hogy ébredjen, hogy itt rendszerváltoztatás nélkül az emberek jogos igényei kielégítést nem nyernek. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A néptanítók jövője azok kezében lesz, kik elég erősek lesznek, hogy elsöpörjék azt a liberális kormányzatot, melyet önök támogatnak, hogy fel ne emelje a 300 frtos minimumot azoknak, kiknek arra szükségük volna, de dúsan osztogatják a javadalmakat azok számára, kik a hatalmat támogatják az önök érdekében. (Igás! Úgy van! a bal- és szélsőbal felöl.) így áll a dolog és nem másként, és ezért támogatom Szinay Gyulát, barátom határozati javaslatát. (Élénk hely esés és éljenzés szélsőbal felöl.) Horváth Ádám jegyző: Hévizy János! Hévizy János: T. ház! Egy körülményre kívánom felhívni a törvényhozás figyelmét, nevezetesen a néptanítók egy részének érdekében egy toldalékkal kívánnék hozzájárulni az 1. § hoz. (Halljuk!) Tudvalevő dolog, hogy a régi időben a népoktatás nem volt anynyira kiterjedve; egy-egy iskolában 150, sokszor 200 tanuló is helyet foglalt. Ilyenkor szükség volt arra, hogy segédtanítókat rendeljenek az önállóan működő tanítóság mellé, mert ?em a tanításban, sem a fegyelmezésben kellő siker egy embernek felügyelete mellett elérhető nem volt. Ez az eljárás a régibb időben indokolva, is volt, és ha így alkalmaztatnak ina a segédtanítók, az ma is indokolva van. De az is tudvalevő dolog, hogy ma már a legtöbb helyen külön, önálló osztályokat vezetnek azok a tanítók, a kik mint segédtanítók szerepeltek a régibb időben, önálló felelősséggel vezetnek osztályokat, ugyanazon jogkörrel vezetik azt a külön osztályt, mint a milyen jogkörrel vezették fölebbvalóik a régibb időben. Megváltozott reájuk nézve a helyzet, több a kötelesség, több a felelősség, fizetésük azonban maradt felényi, mint volt a rendes tanítóké. Ez manapság már anomália. Hogy eoncret példára utalják, ott van Nagy-Kanizsa, hol 28 tanító működik, ezek között 13 segédtanítói czírnen veszi fel fizetését, a mi pedig félannyi, mint a rendes tanítóké, és emellett önálló hatáskörrel bírnak, mert önálló osztályokat vezetnek. A törvényhozásnak ezen alkalommal kellene e helyzeten segítenie. Ici van az ideje, hogy ezt az anomáliát megszüntessük, és hogy azok, a kik önálló felelősséggel, működnek az osztályokban, nem mint segédtanítók vegyék fel fizetésűket, hanem mint rendes tanítók. Vannak azonkívül olyan helyek is, a hol csak azért, hogy kevesebbet fizessenek a néptanítónak, segédtanító czímén szerepeltetik őt és rendes tanító nincs. E r /ek is ugyanazon szempont alá esvén, ennélfogva, vagyok bátora t. háznak az í. §-hoz a következő betoldást javasolni: (Halljuk! Halljuk! olvassa): »Segédtanítókúl csak azok tekintetnek, a kik nem önálló felelősséggel vezetnek egy-egy osztályt.* Azt hiszem, ezeknek a százaknak az érdekébei', a kik az eddigi helytelen gyakorlat következtében elestek az őket megillető javadalmazástól, itt az ideje, hogy tegyünk valamit. Ajánlom tehát módosítványomat a t. háznak figyelmébe. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző; Madarász Imre!
