Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-190
110. országos ülés 1S98. április §.án, esütürtltkta. : dékek nem magyar, hanem osztrák szellemben neveltetnek. Én pedig azt óhajtom, hogy a magyar honvédtisztek leányai magyar szellemű és iránya neveltetésben részesülhessenek; mert habár a politizálást nem tartom a nő hivatásának, azt mégis szükségesnek tartom, hogy a gyöngéd női szívet is áthassa a honszeretet magasztos érzelme, és ezen érzelmet majdan gyermekeinek szívében is felkelteni és ott megállandósítani képes Jegyen. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Óhajtom tehát, hogy a t. honvédelmi kormány tegye meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy a magyar korona területén egy, a hernalsi és soproni intézetekhez hasonló, de határozottan és kizárólagosan magyar szellemben vezetendő, oly r nemű leánynevelő intézet létesíttessék melyben a honvédtisztek leányai gondos és alapos neveltetésben és oktatásban részesíttessenek, és pedig legalább is oly kedvezményes feltételek mellett vétessenek fel a leánynövendékek ezen létesítendő intézetbe, minők a többször említett soproni és hernalsi intézetekben vannak (Élénk helyeslés bal felöl.) a növendékek felvételére megállapítva. Nem kívánok e tekintetben rögtönzött intézkedést; tudom, hogy e kérdésben is számot kell vetni a pénzügyi helyzettel, valamint bizton reménylem, hogy az egész nemzet, főleg pedig hazánk lelkes hölgyközönségének ismert áldozatkészsége is mindent meg fog tenni az általam ecsetelt eszmének megvalósítására; a kezdeményező lépés megtételét azonban mégis a t. honvédelmi kormánynak kell megtennie, (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) melytől első sorban várom és reménylem, hogy' az általam most felvetett eszmét méltányosnak fogja tartani és ugyanazért ezen eszmét szíves figyelmére is fogja méltatni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Azért e kérdésre vonatkozó, következő határozati javaslatom elfogadására bátorkodom a t. honvédelmi miniäter urat és a t. házat ezennel felkérni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Útasítsa a ház a t. honvédelmi min^ter urat, hogy a magyar honvédségi tisztikar családos egyéneinek leányai részére létesítendő leánynevelő intézet alapítására vonatkozólag lehetőleg még a folyó évben terjesszen a képviselőház elé megfelelő törvényjavaslatot.« (Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) A beszédem elején említett, a honvédségi zászlók és jelvényekre vonatkoz > határozati javaslatom pedig így szól: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) A testületi és parancsnoki jelleggel bíró összes jelek és tárgyak, úgymint zászlók, sorompók, őrházak, kapuk, felíratok, stb., a magyar királyi honvédségnél kizárólag nemzeti szintiek legyenek. (Élénk helyeslés a bah és szélső baloldalon.) Ajánlom mindkét határozati javaslatom szíves elfogadását. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy a határozati javaslatok felolvastassanak: (Felkiáltások : Hallottuk!) Hentaller Lajos jegyző: Lits Gyula! Lits Gyula: T. ház! Rövid felszólalásom elején azonnal kijelentem, hogy^ a honvédség költségvetését úgy én, mint elvbarátaim készséggel elfogadjuk. Ezt nem azért teszszük, mintha a honvédelmi minister úr személye és működése iránt bizalommal viseltetnénk, mert hogy azzal nem viseltetünk és miért nem, rögtön ki fogom fejteni. Hanem teszszük egyedül azért, mert régi meggyökeresedett meggyőződésünk, hogy a honvédségben mi egy kiválóan magyar haderőt akartunk létesíteni, az önálló magyar hadseregnek egyik tényezőjét. (Úgy van! a szélsőbalon.) És ezért, mint minden alkalommal és minden időben a honvédség költségvetését nemcsak megszavaztuk, de akárhányszor volt rá eset, hogy többet kértünk, többet ajánlottunk, mint a mennyit a honvédelmi minister új kívánt. Ez vezet bennünket abban, hogy a honvédség költségvetését mindig hazafias készséggel megszavaztuk. De ismétlem, nem a minister úr személye és működése iránt táplált bizalomból teszszük ezt, mert mi a minister úrnak sem működése, sem személye iránt bizalommal nem viseltetünk. Ha a minister úr működését és személyiségét kritika tárgyává teszem, mindenesetre két szempontból kell ítélnem. Ha azon hosszú időt veszem tekintetbe, a, mióta a t. minister úr a honvédség élén áll, és tekintem a honvédségfejlettségét, harczképességét, úgy nem késem kijelenteni egész őszinteséggel, hogy a minister úrnak határozott érdemei vannak a honvédség körűi. (Helyeslés bal felől és a jobboldalon.) Az kétségtelen, és nem hiszem, hogy Európában lenne más állam is, a melv ily rövid idő atatt ily készültségit ily eredményeket fölmutatni képes haderőt teremtett volna. (Általános helyeslés.) Kétségtelen, hogy első sorban a nemzet áldozatkészsége, lelkes hazafisága tette ezt elérhetővé, de másodsorban nem lehet elvitatni, hogy a minister úrnak határozott érdemei vannak a, honvédség körül, a mi szorgalmára, szakképzettségére vall (Általános helyeslés.) Egészen más kérdés, hogy miképen vagyunk a honvédség szellemével és lelkületével. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) És itt ismét egész őszinteséggel ki kell mondanom, hogy az a hosszú idő, a mióta a honvédelmi minister úr a honvédség élén áll, a honvédség szellemére és lelkületére nézve határozottan káros befolyással volt. (Helyeslés bal felöl.) Mert a különbség kö-
