Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-189
Itt. orsKäfos HléR Í8> hiány oly nagy volna, hogy a fönnálló eszközökkel azt fedezni nem lehetne, akkor ezeket a tiszteket egyik-másik évben a honvédségben lehetne fölhasználni, így mentve volnánk legalább attól, hogy a magyar tiszteket a honvédségből a közös hadsereghez helyezzük át. Különben is emlékeztetem arra a honvédelmi minister urat, hogy a midőn a Ludovica akadémiát felállították, akkor eredetileg elsősorban azt vették czélba, hogy abban a hadsereg számára neveljenek tiszteket. (Úgy van! Úgy van! bal felől) T. ház! A honvédelmi táreza k ltségvetésének részleteibe nem akarok belebocsátkozni; mert különösebb, nagyobbmérvíí változtatások a honvédelmi tárczában nem történtek, mióta a legutóbbi reorganisatio keresztül vitetett, és a mi változtatások történtek, azok egészen természetes kifolyásai voltak a már fennálló organisatiónak, és mint már mondtam, hogyha fontosabb reorganisationalis kérdésekről volna szó, tekintve azt, hogy a törvényhozás fenturtotta magának a jogot az ily organisationalís kérdések elintézésére, ezekkel majd úgy is találkozni fogunk a képviselőházban, annak idején. Csak arra akarok még pár szóval rámutatni, hogy különös az, hogy nálunk a legenyhébb kritika is, melyet az ember a katonai kérdéseknél mond, mindjárt gyanúsításokkal találkozik. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Azért akarom ezt most kiemelni, mert épen most Németországban látunk egy különös esetet. Látjuk azt, hogy németbirodalmi gyűlés ben leghevebb harcz folyik a német katonai javaslat ellen, melyben az újonczjutnlékot60.000 emberrel szándékoznak felemelni.(Úgy van! Úgy van! bal felől) Halljuk azt, hogy már a német császár is nyilatkozott ebben a kérdésben, mely szerint nem fog más hátra maradni, mint ezt a törvényjavaslatot mielőbb a napirendről levenni. Látjuk azt, hogy néhány évvel ezelőtt, az utolsó septennatus megalkotása alkalmával, kényszerítve volt a német kormány a nemet képviselőházat feloszlatani azon ellentállás miatt, amelylyel ezen par excelleme katonai államban a katonai javaslatok találkoztak; míg nálunk, hogyha egyszer szóba mer hozni az ember valami kritikafélét az ily dologban, akkor már úgy beszélnek rólunk, mintha Magyarországon forradalom készülne, (Úgy van! Ügy van! bal felől.) bunkós botokkal törnek ellenünk, s azt merik hirdetni, hogy a király és a nemzet között viszály támadt, hirdetik ezt egyszerű katonai kérdésekben, a melynek felvetése csakis a kormány tapintatlanságáról tesz tanúságot. (Úgy van! Ugy van! a hal- és szélsőbalon.) Mi történnék akkor, hogyha a magyar törvényhozás egyszer csakugyan felemelné szavát valamely katonai javaslat ellen, hogyha a magyar képviselőház többsége egy- i szer reászánná magát, hogy állást foglaljon a ! i. flprtll* B-é*, wserflán, § katonai javaslatokkal szemben, (ügy van! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen sokan gondolni sem mernek arra, hogy nálunk ilyesmi megtörténhessék. Egyáltalában, ha körülnézünk Európában, még Francziaországot sem veszem ki, a hol katonai kérdésekkel szemben csak chauvinistikus álláspont határoz, látjuk, hogy nincs állam, hol az ellenzék loyalisabban és mérsékeltebben járna el a katonai kérdésekkel szemben, mint a magyar országgyűlésnek mind a három ellenzéki árnyalata, (Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) s hogyha itt harczok folytak a katonai kérdésekben, azok sohasem a körűi forogtak, mint hogyha megakartuk volna tagadni az eszközöket, melyek a haza és a dynastia érdekeinek megvédésére szükségesek, hanem mindig csak elvi kérdések, eszmék és jogok felett folyt a harcz, csak ezek vezéreltek a vitában. (Úgy van! Úgy van! a bal-és szélsőbalon.) És az a különös, és az a megvetendő, hogy mindig találkoztak emberek és denunciänsok, a kik még a korona előtt is úgy tüntették fel e vitákat, mint hogyha bennünket ezekben a harczokban nem hazaszeretet vezetne, hanem mintha nem akarnánk megadni, s nem adtunk volna meg eddig mindenkor mindent, a mi a monarchia s a trón érdekeinek megvédésére szükséges. (Élénk helyeslés bal felől.) Soha nem volt erre eset. Méltóztassék csak erre egyetlenegy tételt mondani, mely a magyar törvényhozás részéről akár itt, akár a delegatioban a hadügyi kormányzat részére meg ne szavaztatott volna; én legalább ilyen esetet nem tudok. Történhetett talán, hogy 1000, vagy 1500 frtos tétel kihagyatott, lényeges eltérések azonban sohasem fordultak elő. (Igaz! Úgy van! bal felől.) És most is, t, ház, bár én részemről bizalommal a kormány iránt nem viseltetem, és ha csak bizalomról volna szó, a honvédelmi költségvetést nem szavaznám meg, tekintve épen azt, hogy én és azon párt, melyhez szerencsém van tartozni, minden jogo^ követelménynek készek vagyunk eleget tenni, a mi a monarchia két országa véderejének fejlesztésére szükséges, — ezt a szempontot, nem a kormány iránti bizalmat szem előtt tartva, — a honvédelmi táreza költségvetését megszavazzuk. (Helyeslés bal felöl.) Különben, mint jelezni szerencsém volt, a közös hadseregbői a honvédségbe való áthelyezések ügyében bátor vagyok egy határozati javaslatot terjeszteni a ház elé, és kérem annak elfogadását. (Élénk helyeslés és tetszés bal felöl.) Elnök: Fel íog olvastatni a határozati javaslat. Hentaller Lajos jegyző (olvassa).t •Határozati javaslat. Beadja Bolgár Ferencz. Utasítja a ház a honvédelmi minístert, hogy a közös had5*
