Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-195

t*&. oF9AAf»s *lés Í8M. április ii-é», H«ríáa. f gj van Poíónyi Géza képviselő úr beszédének másik alkateleméhez, a mely lényegében a következőket tartalmazza. A képviselő úr ugyanis azt mondja, hogy az igazságügyminister itt valamely hallatlan coup-fc csinált, t. i. ráhárítja a felelősséget a honvédelmi minister úrra, ráhárítja a felelősséget általa meg nem nevezett gyanúsításból, mint maga mondta, bizonyos alkotmányon kívüli tényezőknek nevezett elemek, és ezt egy csodálatos elméletnek tartja a minister felelőségről és utána, a mint kötelessége is, felállítja a maga helyes elvét és elméletét. Már most azt gondolom, hogy a dolog tisztázása végett érdemes lesz ezekkel a felelősségi elvekkel, melyeket a t. képviselő úr felállított, egy kicsit elemzó'leg foglalkozni, hogy kiderüljön az, hogy ki az, a ki hallatlan újítást akaiv ki ki itt fogalomzavarban szenved, — a mint méltóztatott a képviselő úrnak igen nyájasan állítani, — hogy a ház ez iránt teljesen tájékozva legyen. Mielőtt ehhez fognék, t. ház. a képviselő urnak egy pár állítását a íimine el kell hárítani az útból. Az egyik az, hogy az igazságügyminister, — s itt már egyenesen engem ért a képviselő űr, — nyilatkozott itt a házban, — mint mondotta, — egyszer, pedig bizony többször nyilatkoztam, s többek közt meg is fenyegette azokat a többi tényezőket, hogy mi minden fog velük történni, ha nem engednek kívánalmamnak. Azzal, a mivel a képviselő úr rendesen adÓ3 szokott maradni, midőn tényeket állít, ezek bebizonyításával . . . Polónyi Géza: A zsebeiben fügét mutatott! (Nagy derűhség a szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: . . . ezúttal is adós maradt a képviselő úr, mert ily állításoknál, ha nem mondják meg, hogy mikor történtek az állított tények, és mik azok, és ha nem bizonyítják be, még izlés sincs; (Tetszés jobb felől.) mint a hogy nincs izlés abban a feltevésben sem, hogy én azokat a tényezőket, kiknek joguk van befolyni a katonai bűnvádi eljárás és büntető törvénykönyv előkészítésébe, megfenyegettem volna; mert ha egyéb nem, Ízlésem visszatartott volna azon szereptől, a melyet a képviselő úr oly szívesen szán nekem, (Tetszés a jobboldalon.) gondolom azért, mert az az ő ízlésével teljesen megegyezik. A másik, a mit a képviselő úr állított, az, hogy bizonyos hivatkozások történnek oly tényezőkre, kik a javaslat elkészültét gátolják. Ég azután véghetetlenül komolyan kérdezi, kik azok a tényezők, és egész rémületes valamit fejtett ki ez alkotmányon kívül álló tényezőről, Nagy derültség jobb felől.) és oly hangon beszélt KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XI. EÖTET. erről, mint az a mesebeli oroszlán, a mely midőn a napon sétált, — mert ott jól érezte magát, — azt képzelte, hogy oly rettenetesen ordít, hogy még az árnyéka sem meri követni sétájában. (Nagy derültség jobb felől.) Ha a képviselő űr nem a lateráni zsinattal foglalkozott volna, tudhatta volna, hogy azok a tényezők mind elő voltak sorolva, s hogy azok egytől egyig mind alkotmányos tényezők; meg volt mondva, hogy az a tényező a Lajthán-túli államnak a kormánya, különösen az igazságügyminister és a honvédelmi minister, meg volt mondva, hogy a közös hadügyminister, és meg volt mondva, hogy a magyar kormány részéről pedig t. barátom, a honvédelmi minister, és én veszünk részt az elvek előzetes előkészítésében és megállapításában. De én nem erre helyezem a súlyt, hanem arra, hogy hogyan lehetett valaki abban a képzeíődésben, a melyet nagy dörgedelmesen kifejezett a beszéde végén, hogy itt valami alkotmányellenes tényezők léteznek, valami oly titkos befolyások, a melyeket, ha csak felemlítünk is, már illik, hogy a legfeketébb ármányt képzeljük magánk előtt. Ezt az ártatlan mulatságát a képviselő urnak el kell rontanom, mert sem ily befolyásról nincsen szó, hanem igenis van szó ezekről a tényezőkről, a kik mind egytől-egyig alkotmány szerinti tényezők. De ezen állításokat az útból elhárítva, most nézzük meg, t. ház, miben áll az a hallatlan cotxp, az a hallatlan fogás, a mivel én a felelősség alól, a mivel alkotmányunk szerint és a képviseleti kormányforma maximái szerint, valamint állásomnál fogva is tartozom, a minek alá vagyok vetve. Mit mondottam én, egyszerűen azt mondottam, t. képviselőház, hogy a képviseleti kormányforma alapelvei szerint minden kormányzati ág élén álló felelős orgánum felelőssége meg van határozva, úgy politikai, mint jogi felelőssége. Mi által? Meg van határozva az által, a mi hatáskörébe van utasítva. Azon viszonyokra és dolgokra nézve, a melyekre nézve a törvények végrehajtása hozzá van utalva, a melyekre nézve igazgatási hatalommal és kötelességgel bír, a melyekre nézve a felügyelet és ellenőrzés őt terheli, azokra nézve első sorban ő, és csakis ő a felelős. Ez e

ffy egyszerű elemi tétele az alkotmánynak. Megtoldottam ezt még egy másik állítással, azzal, hogy ezzel együtt jár a kezdeményezési kötelesség is. És miben áll az a kezdeményezési köteles ség, ha nem abban, hogy a mennyiben a gondjaira bízott kormányzati ágban törvényhozási rendszabályok szükségesek vagy czélszerűek, azokat neki kell javaslatba hoznia, neki kell a törvény hozás előtt megindítania, és neki keli azt képviselni? Hozzátettem egyszersmind azt, hogy MI