Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

i lg 193. orsjságos ülés 18í>8. áprilh Id én, hétfőn. közt azt is mondani, hogy négyszem közt való­színűleg másként nyilatkoznánk az általam is érintett kérdésben, mint itt a nyilvánosság előtt, és hogy azok, a miket én a katonai oktatásról felhoztam, nem Annyira komoly meggyőződésből, mint inkább agitatorius szándékból erednek. (Bnl'juk! Bálijuk!) Azt hiszem, t, képviselőház, teljes jogom van ezt személyes megtáinadtatás­nak venni, (Élénk helyeslés bal felől) és ezen a czímen arra reflektálni. A rai a részletes czáfo­latot illeti, azzal nem fogok adós maradni; mert míg ezen háznak tagja leszek, a meddig a köz­életben szerepelni szerencsém lesz, gondoskodni fogok arról, hogy azok az eszmék, melyeket néhány nap előtt képviseltem, el ne némuljanak, (Zajos helyeslés bal felől.) hanem mindenkor eré­lyesen képviseltessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Egyet azonban engedjen meg a t. ház, egyet, a mi nem személyi momentum, hanem tárgyi momentum, mégis felhozok, (Halljuk/) meit ezt szó nélkül öt perczig sem hagyhatom. (Halljuk!) A t. honvédelmi minister árnak érvelése a ma­gyar katonai oktatás ellen a dolog lényegében azon az állításon alapúi, hogy a magyar kato­nai oktatásnak létesítése kaput nyitna hasonló követelésnek a monarchiában létező minden egyéb nemzetiség részéről is. T. képviselőház ! Az argumentationak minden egyéb nemét lehet nyugodtan meghallgatni, lehet azt súlyára nézve elbírálni, abban osztozni, vagy nem osztozni; de az argumentationak épen idézett nemét, ennek a honvédelmi minister úr részéről történt hasz­nálatát, vabimint azon, szerencsére, nagyon gyér helyesléseket, a melyekkel az a túloldalról ta­lálkozott, de a gyér helyesléseket is, csak meg­ütközéssel és szomorúsággal lehet fogadni. (Igaz! Úgy van ! Élénk helyeslés halról.) Mert, t, képviselőház, mindenkor megszo­morító tény az, ha a magyar törvényhozásban bármily alakban, bármily mitigált horderővel az a tétel nem csak elismertetik,, hanem érvül is használtatik, hog} a magyar államnak önálló államiságból folyó joga, a magyar nyelvnek, mint a magyar állam nyelvének ezen helyzeté­ből folyó joga egy vonalra helyeztetik mkf, akár Magyarországon, akár a monarchia másik államában létező nyelvnek jogával. (Zajos he­lyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. minister úr ezen érvének súlyát, vagyis inkább ezen érvének a magyar közjoggal szemben sérelmes voltát az által iparkodott enyhíteni, hogy hozzátette ; Hasonló követelést nem tagadhatnánk meg a monarchiá­ban lakó egyéb nemzetiségeknek, ha csak a nemzetiségekkel szemben merev álláspontra he­lyezkedni nem akarunk. No, t. képviselőiláz, a magyar állami önállóság praerogativáinak a magyar nyelv, mint állami nyelv praerogativái­nak minden más, ezt illetéktelenül utánozni akaró követelődzéssel szemben való fentartása nem merev álláspont, hanem ellenkezője egy­szerűen a t. minister úr által Fokszor említett 1867. évi kiegyezésnek, (Úgy von! bál felől.) de még ezt megelőzőleg a pragmatica sanctionak, Úgy van! bal felől.) de még- ezt is megelőzőleg őseink vérén szerzett önállóságunknak és nem­zeti létünknek megtagadása. (Hosszantartó zajos tetszés, helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőbalon,) Ne féljen t. minister úr attól, hogy akár az ezen haza területén, akár a monarchia másik államának területén létező nemzetiségekkel szemben bármi merev álláspontra akarnánk he­lyezkedni. (Helyeslés a baloldalon.) Eötvös Károly: Ez nem személyes kér­dés Hosszantartó nagy zaj, nyugtalanság és el­lemnondások bal- és szélső baloldalon Felkiáltások: De szükség van rá! Ecy pártvesér becsülete igenis személyes kérdés! Halljuk ! Halljuk ! Apponyit!) Gr. Apponyi Albert: Megengedem, t. képviselőház, hogy a szigorú értelemben vett személyes kérdésnek kereteit rövid időre elhagy, tam; de előre bocsátottam, hogy ezt néhány szükséges, és az én meggyőződésem szerint sürgősen megteendő megjegyzés czéljából teszem. (Hosszantartó élénk helyeslés és tetszés a szélső bál­oldalon. Félkiáltások: Nagyon helyes!) Hivatkoztam a t. ház szíves engedeluiére, amelyet afc. híz olyan egyéniségeknek, a kik elvbarátaik bizalmából bizonyos politikai irányokat képviselnek, min­dig megszokott adni; (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) s ez ellen sem a t. el­nök úrnak, sem az egész háznak Eötvös Károly t. barátom kivételével nem volt kifogása. (Élénk tetszés a bal- és széslő báloldalon.) Ez a tény mindenesetre bizonyos politikai érdekességgel bír; de oly csekély minoritásban maradt t. képviselőtársam, hogy meg fogja en­gedni, hogy közbeszólása által magamat meg ne akadályoztassam azok elmondásában, miket elmondani szükségesnek tartok. (Helyeslés a bal­és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Különben ő is ki lesz elégítve, mert ebben a pillanatban áttérek a szoros értelemben vett személyes kér­désre. (Halljuk! Halljuk!) Csupán azt akarom mondani, hogy ne fél­jen a t. minister úr, se más senki, akár a haza területén, akár a monarchia másik államának területén lakó nemzetiségekkel szemben merev álláspontot elfoglaljon bárki. Ellenkezőleg, épen azt tapasztalom szomorúan, hogy azon politiku­sok és azou tényezők részéről, a kik részint hivataluknál, részint meggyőződésüknél fogva, részint illetékesen, részint illetéktelenül a had­sereg érdekeinek védelmezőikép viselik magú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom