Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

Itt. miárw ülés ISttt. áprtlli ÍO-éa, nettói. \ H kat, hogy ezek részéről merev álláspont nem létezik semmiféle nemzetiségi érdekkel szemben. Csak egy irányban létezik merev álláspont: és ez a magyar államiság és az önálló magyar nemzeti lét minden legszerényebb követelménye. (Zajos helyeslés bal felől) Most áttérek arra, t. ház, a mit a legszi­gorúbb értelemben személyes kérdésnek lehet nevezni, t. i. a minister urnak azon vádjára, azon feltevésére, hogy én a szóban levő kér­désre négyszem közt vele szemben máskép nyi­latkoznám, mint itt a házban, és hogy a házban elmondottakat csak agitatorius czélból mondtam. Előrebocsátom, t. ház, hogy mindenki tudja, minő szerepet játszanak az általam képviselt nemzeti követelmények, különösen, a mennyiben a hadseregre vonatkoznak, a politikai situatio alakulásában; mindenki tudja, hogy mily sze repet játszanak azok az én pályámban. Mindenki tudja, hiszen hirdetik a lapjaikban, hirdetik a folyosókon, talán elmondták már itt a házban is, miszerint ezen követelmények fentartása ré­szemről képezi akadályát annak, hogy elérjem azt, a mit önök úgy szoktak nevezni: a politi­kai életben való gyakorlati érvényesülés. Azt hiszem, t. ház, ha valaki egy követelményhez való ragaszkodása miatt jogos politikai ambitioi­nak elérése elé önmagának nehézségeket gördít, ha valaki egy politikai követelményt nem akar elejteni, daczára annak, hogy beavatott egyének állítása szerint azon jogos ambitiojának, hogy az ország kormányában érvényesüljön, ez a követelmény képezi legfőbb akadályát, akkor azt hiszem, hogy maga e tény által legalább egy dolognak czáfolhatatlan bizonyítékát adta annak, hogy komoly meggyőződés az, a mely­nek áldozatokat képes hozni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És ha a t. minister úr azt mondja, hogy vele szemben n égyszem közt talán más­kép beszélek erről a kérdésről, mint itt a nyil­vánosság előtt, akkor lehet a t. minister úrnak ebben valami igaza; ez az igazság azonban csak abban áll, hogyha én vele, vagy a kez­deményezésre hivatott factorok bármelyikével e kérdésben uégyszem közt beszélnék, akkor messzebb menő követelmények volnának azok, a melyeket neki előadnék, mint azok, melyeket a nyilvánosság előtt hirdetek. És e különbség épen onnan ered, mert tudom, hogy milyen ve­szélyekkel van összekötve az, ha nemzeti köve­telményeinket épen a hadsereg kérdésében a minister úr által imént helytelenül, jogosulatlanul és igazságtalanul szememre lobbantott agitatorius úton akarnók érvényesíteni. (Hosszantartó éiénk helyesléi és tetszés a bal- és szélsőbalon.) Én, t. ház, nem csekély önmegtagadással, évek óta lemon­dok az agitationak azon hatalmas eszközeiről, a melyek után csak kezemet kellene kinyújta­nom e kérdésben, (Élénk helyeslés és tetszés a bal­és szélső baloldalon.) hogy önök ebben az ország­ban olyan mozgalmat lássanak, a minőnek párját még sohasem látták; (Élénk helyeslés a balo dalon.) lemondok az éles agitatorius fegyverek haszná­latáról azért, mert tudom, hogy a mi jót azok­nak használata által talán el tudnék érni, az össze volna kötve sok oly veszélylyel, a melyet el akarok kerülni mindaddig, míg azt nem látom, hogy más út, mint a nemzet éizelmeinek fenékig való felzavarása, nem létezik a nemzet jogos kívánalmainak megvalósítására. (Hosszan­tartó, meg-megújuló éljenzés a baloldalon.) Es ezért adom én elő, úgy a választók elé terjesztett programmomban, mint itt, képviselői felszólalá­saimban, a követelményeknek csak azon mini­mumát, a melynek létesí ése nélkül én legalább nem tudnék felelősséget vállalni az ország és a nemzet ügyeinek helyes vezetéseért. (Élénk he­lyeslés és tetszés a bál- és szélső baloldalon.) Ezért tözténik az, t. ház, épen ellenkezőleg azzal a váddal, hogy agitatio czéljából hozom fel ezeket az e-zméket, az agitatio fegyvereinek elkerülése végett hozom fel csak ezeket és szorítkozom csak ezen szerény követelményekre. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És az a merevség, a mely ezeket a követelményeket is elutasítja, az a merevség, mely a t. minister úrnak iménti fel­szólalásában is nyilvánult, már azért is igen elszomorító, mert eszébe juttatja az embernek egy nagy írancziának, Napóleonnak, azt a szo morú mondását: »L'Aatriehe est toujours en arriére d'une idée.« (Élénk helyeslés bal felHl.) A Sybillák könyveinek esete ennek a monar­chiának történetében nem egyszer érvényesült. A minister úr és a vele együtt gondolkozók merevségüket oda fogják vinni, hogy ez a tör­ténet a monarchia történelmében újból, és tartok tőle, végzetesen fog érvényesülni. De épen hogy ez be ne következzék, épen azért vagyunk mi itt, és azért fogjuk betölteni szerepünket, a nemzet felvilágosítását, nem az agitatio, hanem a capacitatio útján; és be fogjuk tölteni, — bízom benne, — még e képviselőház keretében is, igenis, t. minister úr, mert nap-nap után nagyobb erőfeszítésekbe kerűi a t. többséget megtartani azon korlátok között, a melyek között nem az 1867-iki kiegyezés szelleme, hanem az arra következő politikának önkényes magyarázatai azt a pártot saját jobb érzelme ellenére bezárják. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Be fog következni ebben a képviselő­házban is az az időpont, melyben ezek a mes­terségesen emelt korlátok le fognak dőlni, nem az ékesszólás, nem az agitatio, hanem igenis az igazság befolyása alatt, (Élénk helyeslés és tetsgés a bál- és szélső baloldalon.) és akkor Ma­gyarországgal és a magyar nemzeti ügygyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom