Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-176

176. orsságos ttlés 1898. márczlns 9 éu, csütörtökön. 67 törölhető legyen? Talán azért, hogy protestáns polgártársainknak többé panaszra alkalmuk ne legyen? Hisz épen előbb utaltam arra, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek elhódítása miatti panaszok tetemesen szaporodni fognak. Egyben értem a t. minister urat álláspontja szükségszerűségének megvitatásánál; ha tudniillik minden áron oly intézkedést akar behozni, mely a 12. §. eltörléseért az állami tekintélyt recompensalja; de itt is méltán megfontolhatja a t. minister úr, hogy ezen állami tekintélynek annyira hangsúlyozott megvédelmezése felér- e az egyházpolitikának úgyszólván minden terén felidézett conflictusokkal, melyek tagadhatatlanul az egész országot izgalomban tartják? (Igás! Igm! a baloldalon.) Én azt hiszem, hogy e kérdésre bátran nemmel felelhetünk; azért, midőn csatlakozva gr. Károlyi Sándor t. képviselőtársam nézetéhez, legjobb tanácsomként arra kérem a kormányt, miként programmjának az egyházpolitikára vonatkozó részét a napirendről egészen levenni méltóztassék, a t. minister úr személye iránt egyébként táplált minden tiszteletem daczára is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy engemet ki nem elégítő egyházpolitikája miatt tárczájának költségvetését el nem fogadhatom. (Helyeslés a baloldalon.) Végül még kijelentem, hogy más, határozottabb szerkezetű határozati javaslat hiányában, elfogadom Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársamnak az autonómia kérdésében beadott határozati javaslatát is, de csak jobbnak hiányában. A t. minister i\rnak a szabadelvű pártkörben tett azon kijelentésére, hogy azon értesítésre, melyet ő a püspöki karnak az 1890. évi de czember havában tartott autonómia tanáeskozmány megállapodásairól küldött, még ma sem nyert a püspöki kartól választ, annyit bátorkodom tisztelettel megjegyezni, miként a t. minister úrnak ezen említetett értesítése csak 1891. évi február 20-án érkezett Esztergomba, holott bold. Simor János herczegprimás egy hónappal előbb, azaz 1891. évi január 24-én hunyt el, és a t. mi nister az általa küldött értesítésre adandó választ azóta sem Samassa, egri érsek úrnál, mint a prímás közjogi helyettesénél, sem az 1891. évi november havában kinevezett Vaszary Kolos, jelenlegi herezegprimásnál meg nem sürgette; ez tehát oka a válasz késésének. Ezeket még pótlólag megjegyezve, a költségvetést az imént említett okoknál fogva nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Perczel Béni jegyző: Asbóth János! (Az elnöki széket Bokross Elek

f foglalja el.) Asbótll János: T. ház! Én a jelenlegi kormány t. tagjai iránt, kikhez részben régi személyes barátság, valamennyihez régi politikai solidaritas fűz: nemcsak a legteljesebb személyes bizalommal viseltetem, de viseltetem azon politikai bizalommal is, hogy a parlamentnek és az országnak jelen válságos helyzetében komoly törekvésük és igaz akaratuk a eonsolidatio és a pacificatio nagy művét létesíteni. (Halljuk! Halljuk!) De, t. ház, engedelmet kérek a mi már azon utat illeti, a melyet a t. kormány ezen mindenek felett kívánatos czél elérésére követ, ez iránt hasonló bizalommal viseltetni képes nem vagyok. (Helyeslés bal felől.) Engedje meg tehát a t. ház, hogy bizalmam ezen hiányának indokát adjam, teljesítve szoros képviselői kötelességemet, a melynek ha eleget nem tennék, nálam, a ki üzletekkel foglalkozni nem szoktam, és állásokra nem törekszem, értelme és czélja nem volna annak, hogy mandátumot vállaltam, értelme és czélja nem volna annak, hogy itt ülök ebben a házban, czélja nem volna annak, hogy hét szilvafám árnyékát elhagyjam. (Halljuk! Halljuk!) De kérem a t. minister urakat és mindazokat, a kik a kormány vallásügyi politikája iránt lelkesülnek, őszintén lelkesülnek, tehát akkor is lelkesültek, a mikor az még nem volt kormányprogramm, hogy tőlem e reformokat félteni ne méltóztassanak. (Halljuk ! Halljuk !) Én csak egy ember vagyok. Nekem csak egy szavam van. Hogyha azok a reformok jók és jól elő vannak készítve, ha azok a reformok egészségesen vannak megfoganta! va és kellőképen ki vannak érlelve ; Int azok a reformok a választó nemzet köztud'iában gyökereznek; ha azok a reformok megfelelnek a nemzet által érzett közszükségnek : akkor az én szavam e reformokat elsodorni nem fogja, hanem a reformok áradata fogja elsodorni azokat, a kik vele szembeszállnak. (Úgy van! hal felől.) Nekem is az a meggyőződésem, hogy Magyarországot nem lehet kormányozni sem Bécsből, sem Rómából. Nekem is az a meggyőződésem, hogy a főrendiháznak sem joga, — és a mi még fontosabb, — sem hatalma nincs, hogy a nemzeti közérzíüettel szembeszálljon. A méltóságos főrendeknek csak az a joguk van, és ehhez meg is van a hatalmuk, — és ebben van a magyar alkotmányban a főrendiház ratiojának gyökere, és ez által és ebben képezi a főrendiház is a nemzeti közakarat érvényesülésének egyik biztosítékát, — hogyha a főrendiház abban a meggyőződésben van, melyet tisztelni kell, hogy a képviselőháznak többsége ellentétbe jött a nemzeti közakarattal : akkor meg van a joga és hatalma, hogy a határozatok visszavetése és ismét visszaküldése által eljuttassa azokat a választó nemzet verdictuma elé, és ezen verdictum előtt aztán meg kell hajolnia mindenkinek, mert e verdietum ellen nincs felebbezés. (Halljuk! Halljuk!) Nekem is az a meggyőződésem,