Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-175

175. orsüiágos ülés 1SS»3 mArcziusS-An, szerdán 81 a magara részéről most, miután az összeférhe­tetlenségi clausula el van törölve, nagyon hely­telen dolognak tartom, ho.íry lehetővé tétetett az, hogy léteznék képviselő, a ki akár azért, mert fizetni nem tud, vagy akár, azért, mert fizetni nem akar, oly helyzetbe jusson, — különösen az, a ki nem ind fizetni, — hogy teljes illetményei lefoglaltatván, kerülete képviselő nélkül ma radjon azon okból, mert az illető képviselő absolute nem lévén magát képes fentartani a fővárosban, ennek folytán nem teljesítheti köte­lességét. De nem is erről akarok én szólani t. ház. Én, mikor a b. Kemény féle indítvány itt a képviselőházban fel vettetett, voltam bátor mindjárt felszólalni az iránt, milyen helytelen dolog az, ha különösen a többség táborában előre elfogadásra szánt oly incidentális indítvá­nyok adatnak be, a melyek által létező törvé­nyek módosíttatnak, úgy hogy később egy chaos áll elő. Én, t. képviselőház, akkor indítványoz­tam, hogy mind a két indítvány adassék ki az igazságügyi bizottságnak, most méltóztassanak megengedni, hogy a következményekkel indo­koljam, milyen furcsa situatio állt be az által, hogy a b Kemény János indítványát méltóztat­tak elfogadni. Beállott az az eset, hogy ma a b. Kemény János féle indítvány elfogadása után, ha egy képviselő csődbe jut, az nem veszti el mandátumát. Mikép áll a dolog t.ház? Az csak nem lehetett intentioja a törvényhozásnak, hogy ilyesmit mondjon. Eddig az összeférhetetlenségi törvény 4. szakaszának b) pontjában ki volt mondva, hogy ha egy képviselőnek illetménye 3 hónapon túl le van foglalva, elveszti mandátu­mát. Ennek folytán nem volt szükséges külön Kimondani, hogyha egy képviselő csődbe jut, akkor megszűnt a mandátuma, miután a csőd maga egy általános executio lévén, ha 3 hó napon túl volt lefoglalva a fizetés, megszűnt a mandátum. Most a törvénynek ezen rendelke­zését elimináltuk, de az összeférhetetlenségi tör­vényben nem lévén külön dispositio arra nézve, hogyha egy képviselő csődbe jut mandátuma megszűnik, most megtörténhetik az az esuí, hogy egy képviselőnek lefoglalják az egész fizetését, csődbe is kerül, és ide járnak majd felszedni a csődbe jutott képviselő napidíjait. Természetes, hogy ezzel szemben nem aka­rok magamis abba a hibába esni, hogy egy lé­tező törvényt incidentális módosítással itt akar jak kiigazítani. Ez annyival helytelenebb volna részemről, mert az valamennyire csak eltűrhető, hogy hatályon kívííl helyeztetik egy más tör­vény intézkedése, de az azután még helytelenebb volna, hogy egy másik törvény positiv intézke­déseit ily törvényjavaslatban akarnók substitu­álni, a mely azzal a törvénynyel tulajdonképen okozati összefüggésben sincs. Nyilvánvaló, hogy ki kell mondanunk az összeférhetetlenségi törvénymódosításával, hogy: ha pedig a képviselő csődbejut, mandátuma meg­szűnik. Már most, én azon felfogásból indulva ki, sőt e tekintetben talán helyesen anticipálhatom a minister úr nézetét, a ki, a mennyire tudom, maga is helytelennek tartja azt, hogy ez így maradt, a magam részéről nem szándékozom itt azt indítványozni, hogy ezen törvényjavaslatnál vétessék fel concret dispositio, hanem van sze­rencsém egy határozati javaslatot benyújtani oly czélból, hogy a t. minister űr, illetőleg a t. kor­mány találjon módot arra, hogy az összeférhe tetlenségi törvény ide vonatkozó módosításával, — a mire egyébként nem bánom, ha más eor­rectebb módon fogja is az utat megtalálni, — de az mondassák ki, hogy ha a képviselő csődbe jut, mandátuma megszűnt. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Ezen határazati javaslatom szól a követ­kezőképen : »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a csődbe jutott képviselő összeférhetetlenségének törvény útján való szabályozása czéljából még ez ülésszakban terjesszen elő megfelelő javaslatot.* (Helyeslés a szélső baloldalon.) A határozati javaslatban nem kötöm meg a kormány kezét semely irányban; csupán el­vileg akarom elfogadtatni azt, hogy a törvény­hozás most már a b. Kemény János-féle ö^sze­férh tetlenségi módosítás folytán ne jusson abba a helyzetbe, hogy valamely képviselő csődbe jut, és a világ gúnyjára azért képviselő maradhas­son a nélkül, hogy az összeférhetlenség rá ki legyen mondva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök! Kíván még valaki szólani? Senki­sem kíván szólani. A vita be van zárva. Még az előadó urat illeti meg a szó. Ragályi Lajos előadó: T. káz!_ Két igen rövid megjegyzésre szorítkozom az indítványt tevő képviselő úr megjegyzéseivel szemben. Az egyik az, hogy midőn én arra voltam szeren­csés hivatkozni, hogy a külföldi államok egyikében sincs behozva az az intézkedés,,, a melynek be­hozatalát ő itt indítványozta. 0 közbekiáltotta, hogy Ausztriában a napidíjak nem foglalhatók le. Én azon határozottság következtében, a mely­lyel ezen közbeszólást megtette, nem mertem rögtön egész határozottsággal az ellenkezőt állí­tani, mert attól féltem, hogy azóta, mióta az Ausztriában e téren érvényes intézkedése­ket olvastam, ott újabb intézkedések hozattak be. E perezben kaptam azonban épen egy osztrák képviselőnek levelét, a ki tudatja velem, hogy Ausztriában az eddigi törvényes intézkedések ma is hatályban vannak, és a képviselők napi­díjai lefoglalhatok. Ezt vagyok bátor a dolog

Next

/
Oldalképek
Tartalom