Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-186

1SG. országos Illés 1898. mározlns 28-éh, szerdán. 351 Gr. Károlyi Gábor: No látod Vajiy! (Derültség a szélsőbalon.) Eötvös Károly: Leszek bátor még egy körülményt felemlíteni, nevezetesen azt, hogy az 1791-iki tárgyalások sajátságosan hasonlítanak a maihoz. Rendkívül érdekes az az analógia, mely a két tárgyalás közt fennáll; 100 év a különbség, a mi körülbelül bizonyítja azt. hogy a 100 év alatt való haladás minden téren és a mi nemzeti társadalmunk minden rétegében még sem valami nagy, vagy legalább bizonyítja azt, a minthogy igaz is, hogy -a fejlődésben néha nagy visszaesések történnek. Érdekes, t. ház, hogy 1790-ben, mikor a XXVI. tcz.nek igen sok, az 1868 : Lili. tcz.hez hasonló és analóg intézkedése tárgyalás alatt volt, az országgyűlésnek vegyes ülésében a főtisztelendő" püspöki kar vezértagjai, az esztergomi érsek és prímás, a kalocsai érsek, a váczi püspök, a munkácsi görög katholikus püs pök stb. felszólaltak és a hitelveket az ülésben hangsúlyozták, hivatkoztak az eclesia princípiumára. Ez igaz, de az is igaz, hogy a királyhoz beadott memorandumban vagy legalább az országgyűléshez terjesztett protestatiojukban az egyház hitelveire nem hivatkoznak. Ez a kifejezés: »principia, eelesiae« ott elő nem fordul, hanem hivatkoztak az egyház jogaira és mentességeire, azok csorbíttatlan fentartásának szükségességére, a miből azt a következtetést vonom ki, hogy maguk a főtisztelendő püspöki kar tagjai is minden időben, minden században, ámbár tekintélyben, talentumban, hitbuzgóságban és hazaszeretetben egyenlők voltak, de a hitelvek fontosságára, vagy helyesebben mondva, azon súlyra nézve, melyet a hitelveknek a törvényhozás tárgyalásaiban tulajdonítani kell, még sem voltak mindig egy véleményen. A miből még tovább azt a kövétkez tetést vonom, hogy ha maguk a főtisztelendő püspöki kar tagjai sem voltak egy véleményen, akkor mi nyugodt lelkiismerettel és vallásom buzgóságunk és egymás iránti kölcsönös tiszteletünk minden sérelme nélkül átengedhetjük magunkat egyedül annak, hogy törvényhozási ügyekben egyedül az állam érdekei által vezéreltessünk és ne a hitelvek által. (Élénk helyeslés a jobb' és a szélső baloldalon.) De, t. ház, ha mi azt bizonyítjuk, hogy az államnak joga van a polgári házasság behozatalára, abból még egyáltalán nem következik az, hogy szükséges is azt behozni. Azokat az indokokat, külön kell megvizsgálnunk, a melyek felhozatnak a mellett, hogy ha jogunk van, egy úttal szükségünk is van a polgári házasságra. De a t. ház minden tagjának szives figyelmét felhívom arra a körülményre, hogy Európa úgynevezett müveit államai közt, vagy nagyobb államai közt, egyedül mi, Magyarország vagyunk csak azok, a kik a házassági jogviszony tekin tétében Törökországgal tökéletesen egy állapotban vagyunk. (Általános derültség.) Több keresztény országban nincs hasonló állapot a világon, Azt mindenki tudja, mindenki tudhatja, hogy Törökországban épannyi a házassági jog, a házasságkötés formája, a házassági jogviszonyok felett ítélkező bíróság, és bíróságok perjoga, a hányféle minálunk. A mohamedánoknak ott külön házasságjoguk van; a keresztényeknek, még pedig mind a hetvenhét félének szintén külön házasságijoguk van, külön van a zsidóknak, sőt ezeknek is kétféle joguk van, mert Törökország európai részében a monogámia kötelező rájuk nézve, az ázsiai tartományokban pedig, például Palestinában, Syriában a polygamia járja. És a hány felekezet, a hány nemzetiség, annyiféle a házasság; s a hányféle ez, annyiféle a bíróságok illetékessége, és a hány a bíróságok illetékessége, annyiféle a perjog, és miután mindez százféle és egymással össze nem vágó, következik, hogy a házassági jog és az abból eredő összes jogviszonyok teljesen bizonytalanok, és e jogbizonytalanság a társadalomra nézve igen károsan hat. Thaly Kálmán: Nem vesznek össze! Eötvös Károly: Nem vesznek össze, mert egymással nem törődnek, és nincs egy hatalom Törökországon kívül, a melyet Bécsnek neveznek, mely az összeveszést elősegíti, (Élénk derültség bal felől.) Ha összehasonlítjuk most a törökországi viszonyokat a mi viszonyainkkal, fájdalom, megkell vallanom, hogy nálunk e,gj kissé simább, hogy úgy mondjam, modernebb formák közt áll a házasságjog, de a jogviszonyok tökéletesen ugyanazok. Epúgy meg van a házasság megkötésének hét-nyolczféle külső formája, a házasságjogviszonyból eredő bíróságok ép úgy hét-nyolczfélék, s ezeknek a perrendtartása szin tén hét-nyolczféle, állandó házassági perjog pedig a különböző szentszékeknél, fájdalom nálunk semmiféle sincs. Itt a katholikus szentszéknek Esztergomban, az unitárius szentszéknek Kolozsvárott, a görög-keletinek nem tudom hol, nincs semmi rendezett perjoga. Nálunk tehát viszály esetén a férjnek és nőnek egymással szemben, a gyermekeknek a szülőikkel szemben, vagy a szülőknek gyermekeikkel szemben való jogát semmiféle eljárási mód tökéletesen nem biztosítja; de anyagi törvény sem szabá lyozza. Ezt az állapotot tovább tűrni, sőt jó kedvvel tűrni és föntartására még törekedni, hogy hasonlók lehessünk Törökország ázsiai tartományaihoz, mégis lehetetlen, s már bocsánatot kérek, én tisztelem a törvényhozói ambitiokat, de