Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-182

248 18S. orsz%oü ülés 1898. niárcríus 17 én, pénteken. tóztassék fölvenni: Magyarországnak 15 millió lakosa van, mert Horváí-Szlavonország itt számba nem jön, tehát egy milló 500 ezer lesz egy évben a bejegyzések száma. Ha a képviselő úr minden egyes bejegyzést egy írttal számít, ükkor is egy millió 500 ezer forintba kerül a bejegyzés, nem pedig nyolcz millióba. (Hosszantartó mozgás és zaj a szélsőbalon. Elnök csenget.) Megjegyzem, hogy maximális számadatokkal számítok, mert ha az országot anyakönyvvezetési kerületekre méltóztatik osztani, a mint mi megpróbáltuk, és úgy méltóztatik aztán az anyakönyvvezetés költségeit számítani, akkor az nem ily óriási összegbe, hanem annak felénél is kisebb összegbe keríílne. Egyébként látja t. képviselő úr, hogy ez csak újabb bizonyítéka annaK, hogy a részletekkel mennyire óvatosnak kell lenni; mert ha e részletek különválasztva hozatnak köztudomásra, akkor nem hatnak közre az izgalom lecsillapítására, hanem azt még inkább növelik. (Élénk helyedén jobb felől.) Várják be a képviselő urak azt az időt, a mikor, — a közel jövőben, — az anyakönyvi javaslat elő lesz terjesztve, akkor tüzetes számítások alapján tájékoztatást fogunk nyújtani a költségek mérve iránt, és be fogják akkor látni, hogy a költségek sokkal kisebbek lesznek, sem mint gondolni méltóztatnak. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Kénytelen vagyok még gr. ApponyiAlbert t. képviselő úrnak azon ellenvetésére válaszolni, a melyet itt pártomra vonatkozólag fölhozni méltóztatott, (Halljuk! Halljuk!) midőn azzal a taktikával vádolt, vagy illetett minket, hogy mi igyekezünk a pártban megtartani azokat, a kikről tudjuk, hogy nem fogadják el a kormány egyházpolitikai programmját, hogy addig fentartsuk magunkat az ő segítségükkel; ha azután itt hagyják a pártot, igyekezni fogtmk keresztülvinni az egyházpolitikai programmot azok segít ségével, a kik nem tartoznak ugyan e párthoz, de velünk e tekintetben egyetértenek, és mikor majd az egyházpolitikai programra keresztül lesz vive, az elpártoltak megint visszajönnek, s ismét azok segítségével fogjuk magunkat fentartani. (Mozgás bal felül.) Megengedem, hogy ilyen chassé-croisé lehetséges lenne, de én nem törekszem rá. (Mozgás a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Tán el sem fogadja szavazatainkat! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzÜgyminister: Akárki bárhogy is ecsetelje ezen pártviszonyokat, legyen meggyőződve, hogy legalább a mennyire én tájékozva vagyok az iránt, és jöhiszeműleg vagyok tájékozva . . . Ugron Gábor: Mindig hízelegnek! Wekerle Sindor ministerelnök és pénzÜgyittinister: . . . ebben a pártban igenis, vannak egyesek, a kiknek az egyházpolitikai kérdésekben különleges nézeteik vannak, a mint azt hiszem, minden pártban vannak ilyenek, a mi igen természetes. De igenis, merem mondani, hogyha ezeknek számát levonjuk, ennek a pártnak még mindig marad olyan tekintélyes többsége, hogy ebben a házban az egyházpolitikai kérdések keresztülvitele biztosítva van. (Úgy van! Úgy van! jobb felül. Nagy zaj és mozgás a szélsőbalon.) Thaly Kálmán: Akkor mi nem szavazunk reá ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : De ha az iránt kérdeznének meg, hogy én kívánnám-e igénybe venni másoknak, nem ehhez a párthoz tartozóknak szavazatát, erre nemcsak, hogy igennel felelek,] hanem azt fogom mondani, hogy mindent el fogok követni arra nézve, hogy a kik ez elvi alapot elfogadják, azok egyházpolitikai javaslatainkat magukévá tegyék és azokat támogassák. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon. Nagy zaj és nyugtalanság a baloldalon.) Mondom, mindent el fogok követni erre nézve, meit sem a győzelem sikere, sem az ország közvéleményének megnyugtatása, de ezen törvényjavaslat keresztülvitele szempontjából sem tarthatom közönbösnek azt, hogy milyen mértéke, milyen súlya van annak az erkölcsi erőnek, mely ebben a képviselőházban ekként kifejezésre jutna. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon. Nagy zaj és nyugtalanság a baloldalon) És én meg vagyok győződve, t. ház, hogy bármiként i<ívekezzenek kitérni sokan e javaslat elől, ezek az eszmék sokkal elementárisabb erővel fognak hódítani és keresztüivitetni, hogy sem ezeknek, — lehet, hogy ideig-óráig tartó késedelemmel, — de mégis bekövetkező megvalósítása hajótörést szenvedne. (Zajos helyeslés. Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Még a politikai morál szempontjából vagyok kénytelen egy észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) A politikai morál tekintetéből annyiban, hogy igenis, vétenék a politikai morál ellen, ha egyes kérdéseket oly képviselőkkel óhajtanék keresztülvinni, a kikről tudom, hogy az nem meggyőződésük; (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) de bocsánatot kérek, a politikai morál szabályai szerint cselekszem, ha viszont e kérdés körül csoportosítani igyekszem azokat, a kiknek ez meggyőződésük. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon.) A politikai morált nem lehet pártalakúlások szerint elkülöníteni. (Általános éiénk helyeslés. Igaz! Úgy van!) A politikai morált nem lehet segítségül hívni arra, hogy akkor, mikor kritikus viszonyok állnak elő, a politikai