Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-180

IN. ersüágns Illés IS5*S. E vita alkalmával Grünwald Béla képviselő, a ki, fájdalom, már szintén nincs az élők sorában, jeles beszédet tartott, a melyben a polgári házasság szükségét a nemzeti politika, nemzeti érdekek szempontjából hangoztatta. (Helyeslés jobb felől.) Erre azok kedvéért hivatkozom, a kik épen a nemzeti érdekek szempontjából nyilvánítottak aggályokat és kifogásokat a polgári házasság ellen. A polgári házasság mellett nyilatkozott ebben a vitában gr. Apponyi Albert t. képviselő úr is, és az igazságügyininister úr kijelentette már akkor, hogy az állami házassági judieatura és a polgári házasság ügyében a családjog keretében javaslatokat fog előterjeszteni. A tavalyi eültusvita ezeket a kérdéseket ismét közelebb vitte egy lépéssel megoldásuk felé. Ezúttal már egész határozottsággal domborodott ki a zsidók egyenjogúsításának kérdése is; i\gyszólván az egész képviselőház állást foglalt ezen eszme mellett, és akkor nem voltak senkinek olyan aggályai, mint a, minőket tegnap Polónyi Géza képviselő úr nyilvánított, hogy ez a felekezetek közti ellentéteket fokozhatná, (Ugy van! jobb felöl.) és nem illette a zsidóságot azzal az igaztalan váddal, a melylyel tegnap Polónyi Géza t. képviselő úr illette, hogy t. i. nem igyekszik magyarrá lenni. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Irányi Dániel képviselőtársunknak a vallás szabad gyakorlására é« a, felekezetek egyenjogúsítására vonatkozó határozati javaslatát ez alkalommal már úgy szólván az egész ház a kormánynyal egyetértőleg magáévá tette. És itt legyen szabad arra kitérnem, hogy Győrffy Gyula t. képviselőtársam, a ki, sajnálom, hogy betegség miatt akadályozva van a megjelenésben, akkoriban a kormány azon terve ellenében, a mely szerint egyelőre csak a vegyes házasságból származó gyermekekre kívánja a polgári anyakönyveket behozni, az általános polgári anyakönyv behozatalát sürgette ezen szavakkal: »Ez a mi ideálunk, ez a fejlődés, ezt kell megvalósítani >« (Ugy van! Ügy van! jobb felöl. Mozgás és ellentmondások a szélső baloldalon.) És ugyanő, tekintettel arra, hogy a kormány az egyházpolitikai reformokra vállalkozott, határozati javaslatát, mely a februári rendelet visszavonására vonatkozott, visszavonta. Ezt szükségesnek tartottam megemlíteni azért, mert Győrffy Gyula t. képviselőtársam minapi beszédében először is azt mondta, hogy a polgári anyakönyvek behozatalát nálunk senki sem kívánta, arra semmi szükség nincsen, és másodszor vádolta a kormányt, még pedig kemény szavakkal, hogy ezen egyházpolitikai programmjának felállításával kulturharczot provoealt. Minthogy a lefolyt vitában ezen egyházpolitikai reformok időszeríítlensége is felhozatott márexitiB 14-én, kedden. 179 indokul a reformjavaslatok ellen, hivatkoznom kel] arra is, hogy gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam múlt évi május hó 24-én tartott és mindnyájunk élő emlékezetében levő remek beszédjében, melyben nem részleges reformok által való pillanatnyi orvoslást, hanem általános reformok általi gyökeres orvoslást kívánt, ezen kívánságának egyik indokát épen a felmerült izgalmakból merítette, és hogy Irányi Dániel ^és Helfy Ignácz képviselő arak is ezen vitában a jelen időpontot a reformok megindítására nagyon kedvezőnek és alkalmasnak nyilvánították. (Ugy van! Úgy van! jobb felől. Mozgás a szélső baloldalon.) így érlelődtek meg, t. ház, ebben a képviselőházban egytől-egyig mindazon reformjavaslatok, melyeket a kormány egyházpolitikai programmjában kilátásba helyezett, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl, Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon,) midőn a legközelebbi jövőre ígérte a polgári anyakönyvek behozatalára, és a zsidók egyenjogúsítására vonatkozó törvényjavaslat előterjesztését; továbbá kilátásba helyezte a vallás szabad gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat, az állami házassági jog, az állami házassági judieatura és a kötelező polgári házasság behozatala, és kilátásba, helyezte a katholikus autonómia létrejöttének jóakaratú előmozdítását is. (Igaz! ügy van! jobbról.) Még esak egy programmpontra nézve tartozom a fejlődés processusát kimutatni, és ez az 1868 : Lili. tez. 12. §-ának megváltoztatása, a kötelező polgári házasság behozatalával egyidejűleg. (Halljuk! Halljak!) Azt hiszem, t. ház, bátran hivatkozhatom arra, hogy ezen oldalról soha senki nem állította e törvényszakaszt úgy oda, mint egy megváltozhatatlan alaptörvényt, hanem mindig úgy fogtuk fel, mint egy modus vivendit, melynek czélszerüségében hihetünk addig, míg az események, a fejlemények annak ellenkezőjét be nem bizonyítják. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Midőn a kormány arra vállalkozott, hogy ezeu törvényszakaszt, a mely sok oldalról volt megtámadásoknak kitéve, főleg azon egyház részéről, a melylyel szemben ellenséges indulattal vádolják a kormányt, midőn, mondom, a kormány arra vállalkozott, hogy ezen törvényszakaszt megváltoztassa, és megváltoztassa egyidejűleg oly garantiák életbeléptetésével, melyek épen a vallásfelekezetek egyenjogúságát, s mondhatnám egyensúlyát, biztosítani lesznek hívatva: akkor, nézetem szerint, semmi egyebet nem tett a, kormány, minthogy ráhelyezkedett arra az álláspontra, melyet gr. Apponyi Albert képviselő úr itt, úgyszólván mindnyájunk által közhelyesléssel fogadott tavalyi májusi beszédében kifejtett. És ha most a kormány ezen állástoglalá28*