Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-179

179. ORSZÁGOS ÜLÉS 1893. évi márczius hó 13-án, hétfőn B. B&nfíjr Dezső elnöklete alatt. Tárgyai; Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felíratok és kérvények bemutatása. — Az 1893-iki állami költségveté* részletes tárgyalásának (Vallás- és közöktatájtügyi tárcza) folytatása. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Lu'ács Béla, gr. Bethlen András, Szilágyi Dezső, gr. Csáky Albin. (Az ülés kezdődik ä. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, az ü'ést me«nyitoüi. A mai ülés jegyzőkönyvét Perczel Béni jegyző űr fogja vezetni. A javallatok mellett szólni kívánókat Molnár Antal, az azok ellen jelentkezőket Hentaller Lajos jegyző urak fogják jegyezni. Olvastatik az utóbbi üléí? jegyzőkönyve. Perczel Béni jegyző (olvassa a márczius hó 11 én tartott ülés jeg>izőkönyoét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e megjegyzés a. jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ma nincs, a jegyzőkönyv ezennel hitelesítve van. Bemutatom Szabolcs vármegye közönségének feliratát, a járványok elleni védekezést szabályozó törvény alkotása tárgyában. Tárgyalás ós jelentéstétel végett kiadatik a ház kérvényi bizottságának. Bemutatom a zemplénvármegyei tanítóegyesület nagymihályi, homonnai, varaiméi körének gr. Hadik Endre, a turai római katholikus népiskola tanítóinak Horváth Ádám, a szabolcsvármegyei általános tanító-egyletnek Messkó László országgyűlési képviselők által beadott kérvényét, a tanítói fizetések méltányos rendezése tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház közoktatásügyi bizottságának. Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Következik a napirend: A vallás- és közoktatásügyi ministerium 1893 diki költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Molnár Antal jegyző: Terényi Lajos! Terényi Lajos: T. házi A közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalása, mint előrelátható volt, kilép a chablonszerííség keretéből, és habár nagy vonásokban is, magához látszik ölelni azon mélyreható egyházpolitikai kérdéseket, melyek kormányzati politikánk czéljaiúl a jövőben kitűzve vannak, « a melyek egyúttal jelenlegi kormányunk fennállásának egyik szilárd sarkkövét képezik. Szerintem, hogy

r ez így történik, igen helyes, és szükséges is. Ámítása lenne a nemzetnek, elámítása önmagunknak, ha közönbösséget színlelnénk azon mozgalmak iránt, melyek országszerte tapasztalhatók az egyházpolitikai kérdések körűi, közönbösséget mutatnánk a ju< episcopalenek oly sok helyen történt gyakorlása, iránt, ha tudomást sem vennénk a szószékekről elhangzó politikai hitágazatokról, ha szemet hunynánk a plebiscitum adására, vonatkozó törekvések előtt. E mozgalom megindítói, a clerus eljárásának formája teljesen férfias, mert nyilt. Ez eljárással szemben nekünk is nyilt sisakkai kell megällanunk e helyen, hova nemcsak hazánk közszabadságának, hanem közbékéjének megóvására is küldettünk, s a hol egész nyíltan 17*