Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-178
1TI. orttigos filés 1891. máreilBs ll.eu, Mombates, 109 tabban visszautasítom. Sőt tovább megyek: nemcsak a szentszékkel és semmiféle külföldi hatalommal szemben, de sehol, itt benn sem, senkivel szemben arra nézve, hogy valaha mit fogok még csinálni, Ígéretet nem tettem. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Tárgyalás előtt még a ?ninisterelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzÜgyminíster : T. Mz! Van szerencsém benyújtani az ásványolaj-adóról szóló 1882 : XVIÍI. törvényczikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot; kérem, méltóztassék azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz útasitani. Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, a javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz útasíttatik. (Helyeslés.) Következik a napirend: a gazdásági bizottság jelentése a ház 1893. évi márczius havi költségvetésére vonatkozólag. Perczel Béni jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha nem, a gazdasági bizottság jelentését a ház elfogadja, s a továbbiak iránti intézkedéssel az elnököt bízza meg, valamint tudomásul veszi a pénztári kimutatást is. T. ház! Tíz képviselő aláírásával kérés adatott be hozzám, hogy zárt ülést tartsunk. Miután a házszabályok 171. §-a, ha tíz képviselő zárt ölést kér, azt el rendelőnek tartja, a zárt ülés megtartását ezennel kimondom. A zárt ülés megkezdése előtt az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet.) (Zári ülés után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Megkezdjük a tanácskozást. Napirenden van a vallás- és közoktatási tárcza folytatólagos tárgyalása. Ki következik'? Hentaller Lajos jegyző: Kemény Pál! (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni ; csendet kérek! Kemény Pál: T. ház! Alig két esztendeje, hogy a tanítók nyugdíjairól szóló 1891 : XLIIL törvényczikkről tana skoztunk, és még élénk emlékezetemben van az a jelenet, mikor a 10. §-t tárgyalván, ezen oldalról kifogás tétetett a törvény azon intentioja ellen, hogy a népiskolába járó iskolaköteles gyermekek után fejenkint 15 krajezár illeték, tehát egy modern kultúrádé szedessék. Ezen oldalról kérve kérték az igen t. miuister urat és a t. túloldalt, hogy álljanak el ezen törvényjavas'at intentiojától, mert ez egyátalán nem alkalmas arra, hogy a közoktatás ügyét előmozdítsa. Az igen t. közoktatási minister úr azt mondotta, ez oly csekély összeg, hogy azt a legszegényebb ember is könnyen megfizetheti. Életbeléptéitek a törvényt a múlt év folyamán és én, a nép közt élve, annak, mondhatnám, legszomorúbb hatását tapasztaltam. Voltak községek, a hol 3 4 hétig be sem íratták a szülők a gyermekeket az iskolába, először, mert nem volt meg az a bizonyos 15 kiajczárjuk, másodszor, mert nem hitték el, hogy Magyarországon akadjon kormány, mely, míg egyrészről a tankötelezettség törvény által van szabályozva, másrészről mégis megsz ibja, hogy a szülőknek kelljen a törvény által előírt kötelezettség daczára bizonyos díjakat fizetniök, hogy a nyugdíjalap kellő összege előkerüljön. A tanító és a pap voltak gyanúsítva; azt hitték, hogy ezek akarják önkénf megsarezolni a népet, és elképzelhető, hogy akkor, midőn a szerencsétlen rendszerű fizetés melle v t a pap és a mester a népnek a kollektájából élnek, mily ellenséges állapotot teremtett mindenütt közoktatásügyünk határozott hátrányára ezen törvény intézkedése. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy én a törvényhozás szégyenfoltjának tartom hogy Magyarországon azt a bizonyos két-három százezer forintot, a melyet a nyugdíjalap megteremtése igényel, nem tudtuk belevenni a költségvetés keretébe, főleg, mert ezen törvény igen alkalmas arra, hogy a lakosság és a községek között az indokolatlan izgatottságnak üszkét dobja szét, és mert e törvény végső realisálásában felét sem tudja előteremteni azon összegnek, melyet a nyugdíjalap érdekében ezen törvény eontemplal, azon kérelmet intézem az igen t. közoktatásügyi minister úrhoz, hogy kegyeskedjék a törvény végrehajtásáról pontos adatokat gyűjteni, és ha meg fog győződni állításom valódiságáról, e 10. §-t oly kép módosítani, hogy ezen pár százezer forint, a mely a tanítói nyugdíjalap kiegészítő részét képezné, az állami költségvetés keretébe vétessék fel. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha azonban az anyakönyvvezetés küszöbön levő államosításának előrelátható óriási kiadásai már annyira megterhelnék a, közoktatásügyi tárczát, hogy e miatt közoktatásügyünk érdekében több áldozatot hozni nem lehet, oly módosításba is belenyugszom, hogy az illető községek pótadójában vettessék ki ezen összeg, hogy épen azon szegény családapák és szülők ne legyenek terheltetve, kiknek élete amúgy is elég nyomorult. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ennek előrebocsátása után, t. képviselőház, legyen szabad nekem is nagyon röviden a szőnyegen levő egyházpolitikai kérdést érintenem, és
