Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-159
48 1S& országos Illés 181)3. február 17-én, péntekea. Pulszky Ágost előadó: T. képviselőház! Legyen szabiid a mai napon tett indítványokra és elhangzott felszólalásokra néhány szóval reflectálnom, annyival is inkább, mivel számos oly állítást hallottam, a melyekre nézve nem volna jó, ha azok czáfolatlanúl hagyatván, a köztudatba mennének át. Az előttem szólott t. képviselő úr ugyanis azt mondotta, hogy a kormánypárt részéről is mindannyiszor történjenek nyilatkozatok, ^valahányszor egy fontosabb beszéd hangzik el az ellenzék részéről. Én ugyan, — és ezért engedjen meg a t. képviselő úr, — imént elmondott hosszadalmas fejtegetését, mely nagyobbára csak polémia volt, egy hat nappal ezelőtt elhangzott ministeri beszéddel szemben, nem tekinthetem fontos felszólalásnak ; de mégis annak folyamán merültek fel épen a tanári karra és azon körökre vonatkozólag oly eompromittáló nyilatkozatok, a melyeket ő védeni kívánt, hogy azt hiszem, épen a tanári kar éidekében, akárhogyan gondolkozzunk a fizetési osztályba való sorolásról, azt hallgatással mellőzni egyáltalában nem lehet. S épen ezért csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy elég szomorú, ha kérvényezés alkalmával egyesek, vagy egyes testületek talán túlmennek .•zokon a határokon, — nem mondom indignatiójukban, de csalódott reményeikben, — melyeket józansággal, a viszonyok kellő méltánylásával szem előtt kellene tartamok; de még sokkal szomorúbb az, ha akkor, a mikor az ügy a tanácskozás stádiumába eljutott, és a panaszok felett ítéletet kell mondani, a helyett, hogy visszatereljük azon niveaura és azon felfogásra, a mely a közérdekkel általában megfér s állásuk méltóságának is minden tekintetben megfelelő, még inkább izgatni törekesznek Őket, vagy oly irányban iparkodnak felszólalásaikat magyarázni, a mely saját felszólalásaikra és kívánságaik jogosultságára vonatkozólag legalább is igen kétes értékű világot vet. (Igaz ! Úgy van! He lyeslés a jobb oldalon.) Ha csakugyan úgy állana is a dolog, a mint a t. képviselő úr előadta és a középiskolai tanári kar nagy része vagy irányadó factoraik csakugyan fenyegetnék a kormányt, vagy e házat, avagy a hazai közönséget azzal, hogy sem tudományos működést nem akarnak folytatni, sem a politikában nem meggyőződésük, hanem merőben ellenzéki szempontok szerint fognak indulni: akkor, ez lenne a legdöntőbb argumentum épen az ő kívánságaik teljesítése ellenében. (Helyeslés a jobb oldalon.) De szerencse, hogy ezen kérvények és miiidenekelőtt az azokhoz fűzött mindenféle időszerűtlen, és a képviselőház tanácskozásainak méltóságát semmi esetre sem emelő fejtegetések és glossák csak minimalis körökre szorítkoznak. Épen ezért megtarthatjuk ítéletünk tárgyilagosságát azon kijelentésekkel szemben, s tárgyalhatjuk e kérvényeket a nélkül, hogy akár az azokban foglalt panaszok, akár az itt hallott nagyítások és túlzások felfogásunkra bármilyen befolyással bírnának. (Helyeslés a jobb oldalon.) Legyen szabad ezért először is visszatérnem Hegedűs Sándor t. barátom indítványára, a melylyel a mai nap tanácskozásai tulajdonképen megindultak, és a mely szerint »rangosztály« helyett a jelen törvény szakaszain keresztül »fizetési osztály« elnevezés vétessék fel. A mint már a múlt alkalommal voltam bátor megjegyezni s a mint a ministerelnök úr tegnapi zárbeszédében is kifejtette, ezen indítvány elfogadása már előre is kilátásba volt helyezve, mert hiszen az ellen csakugyan nem lehet semminemű kifogást tenni, minthogy ezen nomenclatura mellett azon félreértés, a mely »rangosztály« kifejezéshez fűződött, végképen elmarad. És csak azt vagyok bátor Polónyi Géza t. képviselőtársam argumentációjával szemben felhozni, hogy ez nem egérlyukon való kibúvó, és hogy itt senki sincs feljogosítva azon felfogásra, mintha a kormánypárt, vagy maga a kormán}' ezt csupán azért fogadta volna el, mert a törvény keresztülvitelét csak ezen az úton biztosíthatta a nélkül, hogy e tekintetben a jel • zett indítvány alapmeggyőződésével és a törvény eredeti felfogásával, nem állott volna rokonságban. Ellenkezőleg ezen indítvány épen azért fogadható el, s ahhoz épen azért járulhatunk hozzá, mert az a törvény eredeti álláspontjához és alapintentióihoz egészen közel áll; azokat híven juttatja kifejezésre és oly félreértésektől ment meg minket, a melyek a törvény eredeti intentióival és szövegével kapcsolatban egyátalán nem állanak. Emlékeztetem a t. képviselő urakat s azokat, kiknek ezen szellemes megjegyzés akkor annyira tetszett, hogy e tekintetben az első felszólalás és indítvány nem is az ezen oldalon levő padokról tétetett, hanem hogy ezt legelőször Schvarcz Gyula t. képviselő úr hozta fel, és hogy ez, mielőtt a házban szóba került volna, már másutt előzetesen tárgyaltatott és elfogadtatott, és pedig aképen, hogy az a hírlapokban is nyilvánosságra hozatott, és hogy a törvényjavaslat tárgyalásának megkezdésu előtt már mindenki tisztában lehetett azzal, hogy az indítvány meg fog tétetni, és hogy az el is fog fogadtatni (Ügy van ! jobb felől.) Mivel pedig ez az indítvány a törvényjavaslat eredeti couceptióját és felfogását juttatja kifejezésre, igen igen csodálkozom azon gíossákou és azon felfogáson, melyet Kovács Albert képviselő úr fűzött ahhoz.