Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-170
338 1T0, «m«g»iftl<s 1898. máreiÍB? *-án, e»«t^rt«lkfin. lek, — hogy mily ferde állapot van Magyarországon, a mikor negyedfél millió földműveléssel foglalkozó polgárnak sorsáról van szó, és akkor a tavalyi költségvetéshez képeit 7.359 írttal kedvezőbben záródik a gazdasági intézetek és iskolák terjesztésére vonatkozó kiadásunk, mint a mily összeggel tavalyi költségvetésünkben záródott. Vagyis ennyivel kevesebbet fordítunk gazdasági oktatási czélokra 1893 ban, 1892-höz viszonyítva. Ha ehhez hozzáveszszük azt, hogy mióta sürgettetik a nemzetünk fentartásával foglalkozó földmívelés érdekében egy főiskola felállítására Budapesten! És ha a kereskedelmi tárezát megnézzük, mit látunk ? Előre bocsátottam, hogy nem irigység, nem szemrehányás, hanem a különböző tárczák budgetjeinek szükségszerű összehasonlítása vezet arra, hogy ezen tételeket felsoroljam. (Halljuk! Malijuk!) A kolozsvári egyetemre az 1893. évi költségvetésben adatott 200.000 frt, a budapesti iparművészeti múzeum felállítására 730.000 frt, a budapesti természettudományi intézetre 120.000 forint, a bajai tanítóképezde torndielyiségére 7.000 frt. Tehát egy tornabelyiség felállítására 7,.000 fríot adunk akkor, a midőn MagyarOvárott a legfontosabb tantárgyakat, az állatgyógyászat és állatboncztant ösztöndíjas tanítóval adatjuk elő, a ki még azonkívül öt tantárgyat tanít, és úgy szaporítjuk Üvárott a tanárok számát, hogy egy tanári állást, a melyre 2.000 frt volt előirányozva, megszüntetünk és két segédtanári állást rendszeresítünk 1.000 forintjával. Thaly Kálmán: Nagyon szép! Papp Elek: Midőn azt tapasztaljuk, hogy a könyvtárak gyarapítására, a folyóiratok beszerzésére a múlt évi költségvetésben 6.000 frt volt fölvéve, s a folyó évben leszállítjuk azt 700 írtra: akkor hogyan remélhetjük, hogy a földmívelési minister legnemesebb ambitiója, legnemesebb érdeklődése mellett is előbbre viliessük gazdasági tanügyünk sorsát, annak reformál ásat? (Igaz! Űgy van! a szélsőbalon.) Ezeket szükséges volt előrebocsátanom és elmondanom azért, hogy gyenge szavammal, de legjobb indulattal úgy e házat, mint az ország közvéleményét fölhívjam, hogy a lethargiából és tapasztalható közönyösségből ébredjen fel és emelkedjék ki, s legalább annyit, a mennyit a tárczáknál adunk ily czélok fejlesztésére, ugyanezen arányban adjon a földmívelési minister rendelkezésére is. (Helyeslés a szélsőbalon.) Azoknak az állapotoknak egész sorozatát mondhatnám el, a melyek gazdasági oktatási rendszerünket majdnem kétségbeejtő színben tüntetik fel. Hogy csak Magyar-Óvár gazdasági iskolájáról beszéljek: Az óvári iskolában sem a chemiai, sem a növénykövtílet és állattani, sem az ásványtani laboratóriumokban nincsenek rendes laboránsok alkalmazva, hanem napidíjasok vannak felfogadva, s azok végzik a laboránsok teendőit. No már most, a kik a laboratóriumokban megfordultunk, az ottani kísérletek mikénti lelefolyását figyelemmel kisértük, tapasztaltuk, hogy mily fontos tényező a jól betanított és kellő ismeretekkél bíró laboráns a szakértő tanár mellett, (Igaz! Igaz! a ssélső baloldalon.) A tanárnak napidíjas mellett arra is ki kell terjesztenie figyelmét, hogy azon teendők, melyeket egy ügyes laboráns a legpraecisebben teljesít, jól hajtatnak-e végre, mert a laboráns ügyessége nagy mértékben járul hozzá a kísérletek sikeréhez. Azonban nem kívánok a részletek felsorolásával foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) hanem áttérek magukra a tanintézetekre. Magyarországon van összesen 14 gazdasági és földmíves iskola Már maga ez a szám mutatja azt, hogy mily primitív állapotban van Magyarországon a földmívelési tudományok művelése, a mikor egy kiválólag földmíveléssel foglalkozó országban, a hol 53 millió katasztrális hold föld van adó alá fölvéve, csak 14 gazdasági iskola áll fenn, és ezen 14 iskolában összesen 49 tanár van alkalmazva, a tanúlók száma pedig az intézetekben 463, a földmívelési iskolákban 209. Mi lehet ennek az oka, t. ház'? Ennek szerintem két oka van. Egyik az, hogy a tandíjak is túlmagasak, mert pl. a magyaróvári iskolában a tandíj érenkint 80 frt, a többi iskolákban 40—60 frt közt változik. A második oka annak, hogy ilyen kevés a tanúlók száma, az, hogy nem helyesen van beosztva a, tanrendszer; mert pl. van földiníves iskola, melyben 43 tantárgyat tanítanak. Hogyan emészsze meg annak a paraszt gyereknek a gyomra, kit odaviszünk, ezt a rengeteg menynyiségíí anyagot, a mit elébe tálalnak ? Ennek következménye azután, hogy a mikor valamely földmívesiskolába beadnak egy fiatal gyereket, azzal a ezéllal. hogy majd jó gazdát nevelünk belőle a magunk szerény gazdasága számára, az hazajön úrfinak, és odajutunk, hogy azon a gazdasági iskolából kikerült úrfiak mellett csaknem nekünk kell teljesítenünk a béresgazdai és imoki teendőket is. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a magyar nép és a magyar nemzet minden nagy eszmének a befogadására mindenkor kész volt, s képes is volt; abban a meggyőződésben vagyok, hogy a magyar nép is feltudja fogni a maga érdekét, és ha teljes rendszert állapítunk meg a gazdasági tudományokkal való foglalkozásra'