Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-169
326 169. országos flíés 1898, márezins 1-én, szerdán. képviselő úrnak egy nyilatkozatát itt ismételtem: a legkisebb józan észszel bízom ítélje meg, hogy e házban történt dolog elmondása insinuatio lehet-e vagy sem ? (Élénk helyeslés bal felöl.) Ebben a t. képviselő úr részéről nem anynyira a felháborodásnak kifejezését látom, hanem az értelmetlenséget, (Mozgás a jobboldalon.) a mennyiben nem értette meg, a mH mondtam. (Mozgás a jobboldalon.) Ha a parlamenti illemmel visszaélek, méltóztassék ezért megróni; a mit mondtam, ahhoz jogom volt. (Úgy van! bal felől.) A miket a támadások és támogatások közötti összehasonlításban mondott a képviselő úr, azok oly feleselések, a melyek talán ott nagy örömet keltenek, de itt részünkről sem én, sem más azokba nem bocsátkozunk. (Élénk helyeslés bal felöl) Elnök: B. Andreánszky Gábor képviselő úr félreértett szavai értelmének helyreállítása czéljából kíván szólani. B. Andreánszky Gábor: T. ház! Aminister úr által félreértett szavaim értelmének helyreállítására kérem a t. ház szíves türelmét. (Halljuk!) A t. minister úr nem jól értette azt, a mit mondtam a községekben alkalmazandó közegekre nézve. Én azt mondtam,' hogy egy értelmesebb, a szőíőoltásban jártas földmíves ember is arra, hogy ez földmíves ember legyen s nem 300 for'ntos kishivatalnok, olyan ember, a ki kézi munkával dolgozzék, azért nem akarok neki 300 forintos fizetést adni, hanem egy béres járandóságot, a mi vidékünkön körülbelül 140 forintot tesz. Ezenkívül különösen hangsúlyoztam azt, hogy ezt csak azokra a vidékekre akarom alkalmaztatni mint kényszert, mely vidékek lakosságának főkenyérkeresete épen a szőlőmívelés volt, így tehát nem lehetett szó sem Trenesén, sem Árva, sem Liptómegyéről, sem az alföldnek termékeny lapályairól, nem volt szó 12,000 községről, hanem sokkal kevesebbről. Valamint a költséget sem akartam az állam által viseltetni, hanem csak azt mondtam, hogy a legnagyobb szükség esetében segítsen az állam valamely kamatozás nélküli kölcsönnel, a fizetés maga a községi pótadó terhére esnék. A mit akartam, az, hogy minden borvidék területén állítson fel az állam ilyen faiskolát, még pedig nem tetszése szerint, hanem az egyes borvidékekre egyenlően elosztva, egy-egy centrumban. Ezt kéltem az államtól, a melyre egy-két százezer forint elég volna, és nem kértem, mint Smialovszki Valér t. képviselőtársam, 50 milliót. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Simonfay képviselő urat illeti még meg a zárszó. Kérdem a képviselő urat, kíváu-e élni a zárszó jogával? Simonfay János: Az idő előrehaladottsága miatt kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy holnap élhessek a zárszó jogával. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Joga van a képviselő úrnak az elhalasztást kérni, de czélszeríí lenne, ha a képviselő úr most élne a zárszavával. (Felkiáltások bal felöl: Inierpellatio is van! Holnap!) Simonfay János: Annyival inkább szükségesnek tartom, hogy a zárszó jogával holnap éljek, mert az általam eddig elő nem adott dolgokat kívánom megvilágítani. Ennélfogva kénytelen vagyok kérni a t. házat, hogy zárbeszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy Simonfay képviselő úr zárszavát holnap mondja el? (Igen!) Ennek értelmében mondom ki a határozatot. A holnap tartandó ülés reggel 10 órakor kezdődik, és figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy arra pontosan megjelenni szíveskedjenek, mert az ülést pontban 10 órakor megnyitom s a házszabályok 208. §-át, ha szükséges lesz, alkalmazni fogom. (Helyeslés.) Napirenden lesz a földmívelésügyi költségvetés folytatólagos tárgyalása, és a mennyiben az elvégeztetnék, a képviselői napidíjakról szóló törvényjavaslat. Most pediír áttérünk az interpellatiora, melyet Kun Miklós képviselő úr kíván megtenni. Kun Miklós: T. ház! Az ez évre vonatkozó első indemnity tárgyalása alkalmából Szalay Imre t. képviselőtársam a kormány elleni bizalmatlanságot közgazdasági okokkal is indokolván, itt e házban elmondott beszédében ezeket is mondta: »Tirolban, és Voralbergben azon czím alatt, hogy »Landeszoll«,hi Magyarországból oda gabona szállíttatik, megvámoltatik a következőképen: búza, tengeri 100 hektoliter 38 forinttal, rozs, és hajdina 45 forinttal 100 hektó literenkint, még nem is métermázsánkint; zab 67 írttal.« Ezt én egész hitelesen, kereskedő körökből, és az azoknak megküldött hivatalos kimutatásokból tudom. Már most, kérdem a t. minister elnököt, van-e erről tudomása, és ha van, hogy tudja összeegyeztetni a közös vámterület eszméjével, hogy valamely ország Landeszoll vagy bármi néven nevezendő eféle illetékeket vethet ki a mi gabnánkra, mely oda kivitetik. T. ház! Már azon vita alatt vártuk azt, hogy ezen a kormány politikáját mindenesetre súlyosnak előtüntető körülményekre a t. kereskedelmi minister úr vagy a t. ministerelnök úr annyival is inkább, mert egyenesen hozzá volt a kérdés intézve, valami felvilágosítást ad, és meg fogja mondani, való-e ez vagy nem? Egy szóval teljes felvilágosítást vártunk. Hiába vártunk. Én tehát a t. földmívelésügyi minister úrhoz intéztem tegnap közvetlenül a kérdést, és kértem őt, mondja meg való-e ez vagy nem?
