Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-168

296 ift8- «rsíág©« Illés 1898. fel a t. képviselő árról, aó't inkább azt hiszem, hogy semmit sem lát benne. (Zaj és nagy derültség a jobboldalon. Morgás a bal- és szélső baloldalon.) Kun Miklós: Szép, ezért gratulálok a - ministerelnök úrnak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Kérem, méltóztassanak engem nyugodtan meghallgatni, akkor én is békét hagyok mindenkinek (Zaj.) Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar malomipar nemcsak ipari jelentőséggel bír, hanem a mezőgazdaságnak egyik leghatályosabb emeltyűje és tényezője, ipari szempontból a legjelentősb iparunk, mely számos iparággal függ össze; és igen fontos közgazdasági érdekek szólnak mellette, hogy az legalább oly terjedelemben, a mint ma van, fentartassék, és minden hanyatlástól megóvassék. Pedig malomiparunk helyzete a legutóbbi években, ha nem is válságosabbá, de sokkal nehezebbé lett, főleg tavaly, midőn azt láttuk, hogy lisztünkkel nemcsak Amerika egy részéből, a hova korábban coneuriáltunk, hanem ma Svéd- és Norvégországból és Angliából is kiszoríttatunk: akkor jelentékeny áldozatokat kell hozni nemcsak a tekintetben, hogy ezen iparágat megóvjuk, hanem hogy a mezőgazdasági termények kivitelének biztosítása érdekében azon piaczokat is megóvjuk, (Helyeslés jobb felöl.) mert elveszett piaczokat jelentékeny áldozatok árán sem lehet visszaszerezni. (Helyeslés jobb felöl.) Malomiparunk terén csak az egyesilleti malmok 14.000 métermázsa búzát írölnek és ehhez hoznak be keverés, helyesebben kikészítés és külföldre kivitel czéljából 1 millió métermázsát. A ki a gabnaárak alakulását tanulmányozza, és a paritás alapján a külföldi árakhoz viszonyítja, azt látja, hogy a gabnaárak nálunk viszonylag magasabbak, mint a külföldön, azért, mert jelentékenyen kifejlődött malomiparunk van, úgy, hogy akkor, midőn ezen malomipar érdekében teszünk valamit, azt nemcsak a malomipar érdekében teszszük, hanem a mezőgazdaság érdekében. (Úgy van! JJgy van! jobb felöl.) Azért, mert a kivitelnek egy, a mai viszonyok közt igen sok helyen csak egyedül lehetséges tényezőjét, egyik leghatalmasabb emeltyűjét támogatjuk; azért, mert azt az iparágat támogatjuk, mely épen nagyságánál és hatalmasságánál fogva nem, mint sokan hiszik, nyomasztólag, hanem emelőleg szokott a gabnaárakra befolyni. (Úgy van! Ugy van! jobb felöl.) Igenis, olyan ez a kérdés, hogy figyelemmel kell kísérni, hogy túlságos mértébet ne vegyen. De a mai mértékét ezen behozatalnak olyannak tartom, melyet malmaink érdekében felbruár 18 án, kedden. változatlanul fenn kell tartanunk. Itt a változatlan alatt nem a részletes dispositiokat értem, hanem magát az elvi álláspontot, fenn kell tartanunk azért, mert hogyha fenn nem tartjuk, gyengítjtik ezen ipar helyzetét. Pedig ne feledjük, t. ház, hogy az utóbbi években, különösen a legutóbbi évben, alig járt ez az ipar nyereséggel. Sok malomnak alig van, semmi esetre sincs egynek sem olyan osztaléka, mint a korábbi években volt; ezek a malmok, melyek hazánkban a gabonaárak emelkedő irányban való fentartásának egyik tényezőjét képezik, (Ügy van! Úgy van! jobb felöl.) mérsékelt nyereségre dolgoznak. Ily körülmények közt én Molnár Józsiás t. képviselőtársamnak azt a határozati javaslatát, hogy ennek megszüntetése iránt intézkedjünk, a saját részemről szintén nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbról.) Végűi, t. ház, még csak egy itt felmerült kérdéssel kívánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Az egész vita folyamán mintegy fonalként vonult át az, hogy az a pénz, a mit a mezőgazdasági czélokra fordítunk, nem elegendő, hogy egy 400 milliós budgetben nem elég 12 millió forintot fordítani mezőgazdasági czélokra. Méltóztassanak meggyőződve lenni, t. ház, hogy senki sem kívánná nálamnál inkább, hogy mezőgazdasági czélokra jelentékenyebb összeget fordíthassunk, de ha ily kívánalmakkal állnak elő, akkor legalább azoktól az, — engedelmet kérek a kifejezésért, — illusioktól szabadulunk meg, hogy ezen czéi megvalósítása végett egy egész sorozatát törülhetjük el a közszolgáltatásoknak, mint például a képviselő úr említette a sóadót, a húsadót, és nem tudom miféle más adónemeket. Engedelmet kérek, t. ház, a kettőt egyszerre kívánni: hogy a közszolgáltatásokat jelentékenyen mérsékeljük, leszállítsuk vagy épen eltöröljük, és mégis több és nagyobb áldozatot hozzunk közgazdasági érdekeinknek, egyszerűen teljesíthetlen kívánság. (Igaz! Ügy van! jobb felöl.) De nézetem szerint viszonyaink közt határozottan elégséges is az az összeg, a melyet mezőgazdasági czélokra fordítunk. Nem arra kell tekintettel lenni, hogy mekkora dotatio, a melyet egy és más ezélra fordítunk, hanem legyünk tisztában azzal, hogy lehet nemcsak hatékony, hanem eredményes politikát folytatni, nagy eredményt felmutatni a nélkül, hogy azzal együtt járna a pénzügyi áldozatok növekedése. Kun Miklós: Csak látjuk! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Jelentékeny összegek kiadása még jelent annyit, hogy jó politikát folytatunk, sőt épen, ha mezőgazdasági politikánkba biztos tényezőket akarunk behozni, akkor egész háta-