Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-168
IBS. ©rsnáffos ülés 1*98. keltek még fogják bánni, hogy most nem határozták el erre magukat, mert később nagyobb költségen fogják majd a Fertőt is lecsapolni. A mi az ezen művel kapcsolatos szigetközi területnek ármentesítését illeti, erre nézve is leszek bátor röviden felvilágosítással szolgálni. A t. képviselő úr, nem tudom, mily összefüggésnél fogva említette fel gróf Khuen-Héderváry nagybirtokosnak a nevét. Én csak azt comstatalliatom, hogy ő ezen alkalommal is, mint mindig, a közjót tartotta szem előtt és előrelátást és helyes ítéletet tanúsított ezen localis kérdéssel szemben is. A kérdés röviden ekképen áll. Korábbi időben ezen területnek ármentesítése czéljából egy terv készült, mely azon teitíletnek egy körgát általi övezéséből állt. Ez még 1885 előtt történt. Miután ez a ministerium elbírálása alá akkor bocsáttatott, midőn már a felső Duna szabályozására vonatkozó törvény, mely 1885-ben s a Rába szabályozására vonatkozó törvény, a mely szintén 1885-ben kelt megalkottatott és miután ezzel combinatioba véve, ezen kérdés jelentékenyen olcsóbban lesz megoldható, mint az előbbi terv szerint: czélszerűnek mutatkozott az, hogy azon eredeti tervtői eltérőleg, egy más reducalt terv létesíttessék, a mely, mint t. képviselőtársunk is felemlítette, 600.000 forinttal olcsóbb, Azt hiszem tehát, hogy a kormány e tekintetben is a közérdek szempontjából járt el. (Úyy van ! Úgy van!) Most bátor leszek a beadott határozati javaslatokra vonatkozólag szerény nézetemet elmondani . (Halljuk! Halljuk !) Lits Gyula t. képviselőtársam határozati javaslatának intentioja ellen, mind a t. honvédelmi minister, valamint én is, az előadó úr is, már kijelentettük, kifogásunk nines, de az határozott intézkedést kíván, azért időszerűnek nem vélem, (Zaj a szélső baloldalon.) és kérem a t. házat, méltóztassék ezt ezúttal mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Madarász József: Hi* zen azt akarjuk, hogy intézkedés történjék! Gr. Bethlen András földművelésügyi minister: Bernát Béla t. képviselőtársam határozati javaslata nem csak túllő a czélon, hanem az államot oly bizonytalan és financiális teherrel sújtaná, hogy azt hiszem, be fogja ő is látni, hogy ezt az ügyet más módon is szolgál hatjuk, és ezért kérem a határozati javaslat mellőzését. Szemere Huba t. barátom határozati javaslata találkozik saját intentioimmal is, a mennyiben czélba is vettem, hogy a mezőrendőri és a gazdasági törvényjavaslat tárgyalására külön speciális bizottság kiküldésére kérjem fel a t. KÉPvir NAPLÓ. 1892 97. IX. KÖTET. febrnir SS.in, kedden. £g9 házat; ennélfogva ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Molnár Józsiás és Hortoványi József képviselő urak határozati javaslataira, miután azok szorosan a pénzügyminister úr ressortjával függnek össze, ő lesz szíves válaszolni. Kérem a t. házat, méltóztassék a költségvetést általánosságban elfogadni. (Általános helyeslés.) Reitter János: T. ház! Némely szavaimnak félremagyarázása ezímén kérek szót; igen röviden fogok beszélni. Az igen t. minister úr nekem azt a szemrehányást teszi, hogy meggondolatlanul cselekedtem tegnap, midőn felhozva a Rába-szabályozás ügyét, a ministeriumban alkalmazott szakközegeknek nemcsak szakképzettségét, hanem némileg lelkiismeretességét is kétségbe vontam és ez által mintegy indokot szolgáltattam arra, hogy e szakközegek tekintélye a nagyközönség előtt csorbíttassék. Ezt, engedelmet kérek minister úr, nem így mondtam, hanem azt mondtam, hogy ilyen meg ilyen visszásságok történtek: a legélesebb kritikát azonban nem én gyakorlom a szakközegek eljárása felett, hanem a kormánybiztos úr, szentmártoni Radó Kálmán. Ennek szavait idéztem, midőn azt mondtam, hogy az építkezés terepes talajviszonyait egyáltalán nem vizsgálták meg előre a szakközegek, úgy, hogy bátran azt lehet állítani, hogy a költségvetési tervezet inkább föltevéseken alapúi, mintsem a tényleges viszonyok komoly mérlegelésén. Azt hiszem, ennél élesebb kritikát ellenzéki ember sem mondhat. A t. minister úrnak méltóztatott azt mondani, hogy ezért nem a ministeriumbeli közegek felelősek, mert e tervek az akkor még autonóm társulat közegei által létesíttettek. Megengedem, de azt hiszem, hogy egyáltalán nem bújnak ki a minister úr szakközegei a felelősség alul, mert midőn a volt ministerium az autonóm közegek által készített tervek alapján 1885-ben a képviselőház elé terjesztette a XV. törvényczikket, akkor ezeket a terveket magáévá tette'; és a mennyiben azok nem voltak megfelelők, ép a ministerium közegeinek lett volna kötelességük azokat fölülbírálni, hogy a hibák kiigazíttassanak és minden kívánalomnak megfeleljenek. Ezért azt tartom, hogy a ministerium semmikép sem menthető fel a könnyelműség vádja alól. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: A ministerelnök úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk !) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. ház! A vita folyamán egyes oly kérdések pendíttettek meg, a melyeket úgy általános kormányzati szempontból, mint külö nősen a pénzügyi tárczát illetőleg nekem kell •7
