Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-167

ir<\ •rsxágvs ttíés 1S»B. lehetne pai'allol reformálni a mezőgazdasági tanintézeteket is. Hiszen igaz, azon szempontból indult ki az igen t. minister úr, liogy hiába reformálja ő az intézeteket, ha nem gondoskodik előbb qaalifíkált tanerőkről. De, én azt hiszem, van nekünk nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is képzett elég tanerőnk, újabb tanerőket pedig talán az által fogunk szerezhetni, ha ezen pálya választására nagyobb számú ösztöndíjak alapításával megnyernők a tehetségesebb egyéneket. Az intézetek re formálása okvetlenül sürgős teendő. Hiszen a szakkörök már évek óta sürgetik azt, és e házban is nemcsak Ivánka Oszkár t. barátom említette az imént, de a túlsó oldalon Bornemisza t. képviselőtársunk is felhozta, hogy a tanintézetek nem felelnek meg rendeltetésüknek, különösen, hogy az onnan kikerülő fiatal emberek nem válnak be a praxisban. Ha ezen hiányokat orvosoljuk, a panaszok meg fognak szűnni. Első sorban azonban szükségesnek találom, hogy legyen a minJBterium kebelében olyan szakközeg, mely kizárólag és ex asse a szakoktatás kérdéséve! foglalkozzék. Van most is egy tanügyi osztály, de annak főnöke más két ügyosztálynak is főnöke; a tanügyi osztályban egy osztálytanácsos, egy titkár és egy fogalmazó áll rendelkezésre, és ez a személyzet már fizikailag sem képes a szakoktatás kérdésével kellőképen foglalkozni. T. ház! A főpanasz különösen a gazdák részéről az, hogy a fiatal emberek, ha bírnak is elméleti képzettséggel, de gyakorlatilag nem válnak be, mert az intézetekben a gyakorlati irányra nem fektetnek kellő súlyt, és ezt a panr.szt a magyar-óvári akadémia ellen is felszöktek hozni. Ennek oka, t. ház, főleg a tanidő rövidségeién van. Ktt esztendő alatt úgy az alapvető tárgyakat, mint a szaktárgyakat kellő terjedelemben előadni, de egyúttal a gyakorlatokat is akként berendezni, hogy a fiatal ember teljes elméleti és gyakorlati szakképzettséggel kerüljön ki, ez majdnem lehetetlen. Ue különösen Magy^r-Ovárott a személyzet is elégtelen. Működik ott hat rendes tanár, egy segédtanár és egy rendkívüli tanár. Lehetetlen ezeknek mindazon tárgyakat kellő alapossággal és terjedelemben előadni, és a gyakorlati kiképzésre is kellő időt fordítani. De még egy más hátrány is van, és ez az, hogy a tanintézetekben nincsen egységes tanterv, mely a paedagogia követelményeinek megfelelne. A tantárgyak közt hiányzik a pedagógiai összefüggés, és szaktárgyakat vegyest alapvető tárgyakkal, de néha még az alapvetőtárgyak előtt adnak elő. Nincs szabatosan körülvéve a tantárgyaknak sem kerete, sem terjeKÉPVQ. NAjpuí. 1892-97. IX KÖTET. fobrnár S7-é», kétfoh. %g'5 delme és többnyire a tanár belátásától függ, a minek természetes következménye,hogy némely tárgy kisebb mértékben adatik elő, a másik n.gyobb mértékben, mint kellene. A tanintézetek mellett létező gazdaságoknál rendes fősúlyt a jövedelmezőségre fektetik, és a gazdaságot nem tekintik oktatási tárgynak, pedig annak kell tekinteni azt a gazdaságot, mely a tanintézet mellett van. Ennélfogva akárhí'ny helyen csakis az oly üzletágakat művelik, a melyek nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak, míg ellenben másokat teljesen elhanyagolnak. így történt az egyik tanintézetben a juhászat előadása alkalmával. Miután ott gyakorlatilag a juhászától egyáltalában nem ismerték, a szomszéd uradalomból vettek 1 — 2 juhot minden esztendőben, és azon dokumentálták a dokumentálandókat. De történt az az eset is, hogy az az intéző, a ki gyakorlatilag megmutatta a hallgatóságnak a vetőgép kezelését és működését, mikor a hallgatóság a földre akart lépni, hogy kísérje a vetőgépet, azt ettől eltiltta. nehogy a földjét összetapossák. Azt tartom, hogy a czéi csak úgy lesz elérve, ha a fősúlyt az oktatásra fektetjük. Egy másik példát is tudnék felhozni, a mi a jövedelmezőséget illeti. Az egyik tanintézetben a gazdatiszt a 10—12 holdra terjedő répát megkaphatta a hallgatósággal, hogy begyakorolja őket, de tulajdonkép azért, hogy napszámot spóroljon. Ilyennek nem volna szabad előfordulnia. A földmívelési iskoláknál, mint egy másik t. képviselőtársam említette, különösen arra kellene a fősúlyt fektetni, bogy az ottani viszonyoknak megfelelő gazdasági ágak műveltessenek, tekintette] a. lakosság érdekeire. Ha. mindezeket összefoglalom, arra a kö étkeztetésre jutok, hogy a földmívelési minister úr igen hálás feladatot fog megoldani, ha a szakoktatás reformját mielőbb keresztűlviszi, és ne méltózt ssék a főiskola létesítésével addig várni, míg mindezeket keresztűlviszi; azt hiszem, hogy lehetne egyelőre, és a körülményekhez képest kevesebb költséggel is egy ily főiskolát felállítani az országban akkép, hogy ha a magyaróvári akadémián, — mert az névleg akadémia, főiskolai jelleggel bír, de tényleg nem az, — egy évvel meghosszabbítjuk a tanidőt, a tanári kar létszámát megfelelőleg emeljük, miután Magyaróvárott megvannak mindazok az előfeltételek, melyek ily főiskola sikeres működéséhez megkívántatnak, és azt hiszem, teljesen eleget tennénk a gazdaközönség intelligensebb osztályai követelményeinek, ha a magyaróvári akadémia tényleg felruháztatnék az ak idémia. kellékeivel. T. ház! A vizszahályozásról is szeretnék pár szót Szólni, (Ralijuk! Halljuk!) és pedig első34