Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-167

252 !#?. orszásros Ülés LH!)S. február 87-én, betí6n. a honvédelmi minister liatáskörébe tartozik, t. i. a katonák szabadságolága ; az egész azonban a fö'ldmíveléstiffvi miniszter hatáskörébe tartozik felfogásom szerint, mert mindazon intézkedésekre nézve, melyek kizárólag a fölumívelést szolgálják, a kezdeményező lépéseket neki kell megtennie. (Igás ! Úgy van!) De hát így vagyunk más kérdésekkel is. Az, a mit a munkáskérdésre nézve elmondottam, alkalmazható lenne a többi kérdésekre nézve. De én nem akarom a t. képviselőház figyelmét és türelmét igénybe venni, (Halljuk!) csak arra kérem fel a t. minister urat, hogy emelkedjék egészen állása magaslatára, ismerje meg a bajokat ott, a hol vannak, egész terjedelmükben, és ha azokat felismerte, tegye meg a kezdeményező lépéseket velők szemben, ne csak tárezája hatáskörében, hanem azon tál, és legyen a földmívelés érdekeinek első szószolója és előmozdítója a kereskedelmi, a hadügy, a honvédelmi minister és minden más hatáskörrel szemben. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Nem kívánókén különleges földmívelésügyi politikát. Tiltakozom minden olyan intézkedés ellen, a mely indokolatlan előnyt akarna nyújtani a földinívelésnek, más kereseti forrásokkal szemben. Csak virágzó ipar és földmívelés teremthet virágzó kereskedelmet, és viszont e három egyesülten, egészséges közgazdasági állapotokat. Oly axióma ez, melyet minflnyájan érzünk, a miről tehát beszélni nem kívánok. Felhoztam csak azért, mert hiszen ha mi a földmívelési tárcza tárgyalása alkalmával jogosult érdekeinket hangoztatjuk, akkor lépten nyomon találkozunk az osztályérdekek védelmezésének vádjaival, már pedig ez tőlünk igen távol áll, mert mi nagyon jól tudjuk, hogy virágzó ipar és kereskedelem nélkül virágzó földmivelés sincsen. Kérem a földmívelési minister urat, hogy ha ekkép fogja föl feladatát, egészítse ki és helyezze ministeriumát ágy szervezetében, mint költségvetésében oly alapra, mely ezen igényeknek megfelel. S kívánom neki azt, vajha az ő felfogását követve, én is, és mindazok, a kik e bajokat érezzük, az ő működését az eredmények sikerességéből itélhetnők meg (Helyeslés a baloldalon.) A földmívelésügyi t. minister úr nem egy ízben hangsúlyozta a középbirtok fenmaradásának politikai és gazdasági szükségét. No hát, a középbirtok femnaradásának kérdéséről szó van az ország igen nagy részében. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) És ott, a hol ennek fönmaradását lehetővé fogjuk tenni, — s első sorban a szeszadó-törvény módosításában, mert ez teszi lehetetlenné magát a gazdálkodást, — ott a nemzet politikai ügyének is szolgálatot teszünk, mert azon a vidéken a magyar nemzetnek támasza leginkább csak ezen osztályban van. Lesz a többiben is, megengedem ; nem akarom őket vádolni, de ez meg van, ezt története, mákja, hagyományai kötik ide, ez legbiztosabb támasza lesz mindenkor a magyar államnak. Nem akarok ezzel tovább foglalkozni, t. ház, de egy kérdést kötelességemnek tartok még felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Bessenyey Ferencz t. képviselőtársam a, múltkor tartott igen érdekes beszédében, a melylyel teljes mértékben egyetértek, utalt a gabnabörzén lábrakapott! határidő-üzlet, illetőleg a különbözeti játék túlkapásaira, ennek káros következményeire, s utalt arra is, hogy mily rombolást tehet ez a határidő-üzlet az abba könnyen beleesábítható földbirtokosok körében is. íme, ismét egy intézkedés, a mely nem tárezája körébe tartozik, de azt hiszem, talán elismeri a minister úr, hogy némi összefüggésben van a földmíveléssel. (Tetszés bal felől.) De nem ez az, a mit Bessenyey beszédében ki akarok emelni, hanem egy másik kérdés. Bessenyey Ferencz t. képviselőtársam előadta, hogy a magyarországi nagy malmok által őrlési engedély czímén behozott romániai, szerbiai é< bulgáriai búza ára és az ezen őrlési engedélylyel behozott búza vámjára nézve nyújtott hitel minő káros visszahatással van a magyarországi búza árának fejlődésére. E kérdéssel részletesen fogl ,1 kőzik az országos gazdasági egyesület közlönyének a » Köztelekének február 25-iki száma. Kimutatja ezen közlemény azt, hogy a lefolyt 1892. évben 1,100.000 métermázsa búza hozatott be ezen országokból őrlési engedélylyel, a mely búza után a vám 14, vagy 16 hóna}) múlva, ugyanis csak akkor fizettetik meg, illetőleg elszámoltatik, midőn ezen búza lisztté őrölve a kivitelnél jelentkezik, és kimutatja, hogy ezen őrlési engedély czírae alatt esetleg román búzából örlött liszt helyett magyar buziból őrlött liszt vitetik ki, vagy a román búzából őrlött csekélyebb liszt itt fogyasztatik. Nem tudom, menynyiben alaposak ez adatok, de eléggé fontosaknak tartottam arra nézve, hogy azokat itt felhozzam ; mert távol vagyok attól, hogy korlátozni akarnám a malmoknak vásárlási szabadságát; ám tessék malmdnknak,ha érdekeik úgy kívánják, romániai vagy orosz, vagy akárminő búzát vásárolni, ezt korlátozni nem akarjuk; de a vámnál nyújtott egy évet meghaladó praemiumot adni a külföldi búza behozatalára a magyar búza rovására nem akarunk. (Helyeslés bal felől.) Ez már nem azon minden kei eseti forrást egyenlően támogató politika, mert ez egyenesen a magyar búza ára ellen irányuló intézkedés. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) De van ennek egy más oldala is. A román