Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-167

167. orsjságee Ölés 1808. f«brnár 87-én, hétfÖD, 253 búzából örlott liszt külföldre vitetik ki, kenyérlisztre természetesen a külföldnek szüksége nem lévén, finomabb süteményliszt alakjában ; a süteményliszthez pedig magyar lisztet kell keverni, ennek dúsabb sikér-tartalma miatt. így előáll az az eset, hogy a külföldön román liszt helyett magyarral kevert liszt kerül a piaczra. És már is halljuk az észrevételeket, hogy hiszen a mit ti beszéltetek, hogy a magyar búza oly sikérdús, hogy a magyar búza a legjobb, az nem áll, mert hiszen, ime román gabonából őrlött liszt van itt, a mely legalább is van olyan jó, mint a magyar liszt. Ez tehát következményeiben megrontja a magyar búza hitelét is. Felhívom a t. minister urat, hogy ezen kérdéssel foglalkozni, hogy ez irányban magának felvilágosítást szerezni, és ha ez a kérdés úgy áll, mint ez a lapban van, — a mit én állítani nem akarok, inert nem tudom, akkor a megfelelő intézkedéseket megtenni szíveskedjék. (Helyeslés bal felöl) Különben pedig azon reményben, hogy a jövőben talán én is csatlakozhatom azokhoz, a kik a földrmVelési ministerium költségvetését a ministerium szélesebb körű kezdeményezése, helyesebb szervezése, és a költségvetésnek na • gyobb arányai mellett támogathatják, ez alkalommal köszönöm a t. ház becses figyelmét. (Élénk helyeslés bal felöl.) Horváth Ádám jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár.* T. képviselőház! Nekem előre is elnézést kell kérnem, ha mai felszólalásomnak nagyon is obstruetionális színezete lesz, mert én is xigy vagyok vele, mint mások, a kik előttem felszólaltak, hogy oly dolgokkal vagyok kénytelen foglalkozni, a melyek úgy az előző évek földmívelési költségvetéseinek tárgyalása alkalmával, mint már ez alkalommal is több oldalról felhozattak. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. földmívelési minister úr azon elnézést, a mely irányában különösen az ellenzék részéről nyilvánult és azzal documentáltatott, hogy mi elismerjük az ő működésének, törekvéseinek buzgóságát, sok irányban helyességét is, de hogy ezen működés nem gyümölcsöző, azt nagyrészt a táreza csekély dotatiójának tudjuk be, ezt, mondom ezen felfogás jogosultságát, visszautasított;. Ez után tehát jogunk volna vele szemben a kiitikának sokkal szigorúbb mértékét alkalmazni, (Hulljuk! Halljuk!) szembeállítani azon óriási követelményeket, a melyek e táreza keretében előállanak, azon véghetlen csekélységekkel, a melyekre rá fogok térni, a melyeket az igen t. minister úr, mint ezen táreza körében megvalósított és ezélba vett dolgokat itt nekünk bemutatott; de én nem alkalmazom a kritikának e szigorú mértékét, és az elnézést irányában továbbra is gyakorolni előttem áll azon okból is, mert nemesak őt hibáztatom abban, hogy tárczájának dotatioja csekély és működése nem eléggé gyümölcsöző, de hibáztatom magát ezen egész agrárius nemzetet is, mert életérdekeinek öntud itára ébredezni csak most kezd. (Helyeslés a baloldalon.) És midőn ezen obstruetionális beszédet megtartom, ebben az vezet, mert azt tapasztalom, hogy csak a sajtó és a parlament az a hely, a hol a dolgok folytonos felemlítése által lehet némi csekély eredményt elérni. (Úgy van! a baloldalon.) Megkísérlik, és különösen azok szeretik megkisérleni, a kik közvetve a földmívelésbőí élnek, a kik a földmívelés gyümölcseit élvezik, a kereskedők, hogy az agrár politikát ugy tüntessék a közönség elé, mintha ellensége lenne az ipar és kereskedelem fejlődésének. Hát tudjuk, t. ház, hogy minden országnak, minden államnak alapját az állandó lakhely szükségszerűségénél fogva a földmívelés vetette meg. Ez volt az első foglalkozás, a melyet az emberek űztek, az első lépés a kultúra felé, ez volt nrnden egyéb állami intézménynek, az iparnak és a kereskedésnek alapja, úgy, a mint valahol a népesség szaporodásánál fogva azt a földirati fekvés és egyébb szükségletek megkívánták és létrehozták. Mentől gazdagabb valamelv ország a földmívelés tekintetében, és mentol nagyobb és jobb minőségit földterület áll rendelkezésére, annál természetesebb az, hogy a földmívelésből éljen meg a nép, melynek igényei nem nagyon,képzettsége épen csekély, és míg Magyarországon az lesz a helyzet és míg a nép a földmívelési munkából csekély képzettséggel meg tud élni és mindennapi kenyerét megtudja szerezni: addig minden olyan törekvésnek, mely odairányúl, hogy az ipari foglalkozáshoz tereitessék, nézetem szerint gyümölcsöző eredménye nem lehet. Épen azért, mert nálunk mindennek, az összes fejlődésnek, a védképességnek, iparnak, kereskedelemnek, alapja és gyökere a földmívelés, ebben keresendő az a legfőbb indok arra nézve, a mit Bujanovics t. képviselőtársam is hangoztatott, hogy a földmívelésügyi táreza az, mely Magyarországon a legfontosabb, melynél semmit figyelmen kívül hagyni nem szabad, más ministereknek a földmívelésügyi táreza érdekeivel ellenkező intézkedéseit vagy mulasztásait; ha ezeket reetifikálni szükséges, nem elég csak őket figyelmeztetni, hanem figyelmeztetni magát a nemzetet a földmívelésügyi minister urnak kötelessége. (Úgy van! bal felől.) .Ízért én is hozzájárulok Bujanovics t. képviselő úrnak azon nézetéhez, midőn csodálkozását akarja kifejezni azon modor fölött, melylyel a minister úr gr. Károlyi Sándor t. képviselő úr felszólalását méltatta, mert valóban mindazon intézkedések, melyeket felsorolt, ha nem is tartoznak specialiter a földmívelésügyi