Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-165

214 145. országos ülés 18H- február ll-ón, pénteken. gon fejlődjék. És midőn tapasztaltuk, bogy az elmúlt években panaszok hangzottak fel ezeknek sanálása iránt, a legelső lépést vélem megtenni, midőn a t. háznak egy indítványt nyújtok be (Halljuk! Halljuk!) Indítványom következőkép szól: »Mondja ki a ház, egy állandó, 18 tagból álló mezőgazdasági bizottság alakítását.* Ezt azért tartom szükségesnek, mert a legközelebbi időben oly törvényjavaslatok fognak a lu'iz asztalára kerülni, a melyek reánk, gazdákra nézve igen nagy fontosságúak. Nemcsak ezért tartom fontosnak az állandó mezőgazdasági bizottság szervezését, hanem főleg azért, mert a miuister úr kegyességéből bírunk egy jelentést, mely okvetlenül megvitatásra szorul, mely anyagot szolgáitat nekünk arra, hogy egy tervezetet készítsünk, melylyel a mezőgazdasági politika alapjait lerakjuk. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha e bizottságban ez a jelentés, mint anyag tárgyaltatni fog. meg vagyok győződve róla, hogy ezzel csak használhatunk az ügynek, és miután nem látom be, hogy a kormánypárt miért volna e bizottság szervezése ellen, kérni fogom az ő támogatását is. Midőn ezen indítványomat be.idni szerencsém van, köszönöm szívességüket, hogy figyelemmel meghallgattak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Gr. Zichy Jenő! Gr. Zichy Jenő: T. ház! (Halljuk! Halljuk ! Felkiáltások: Csengessen az elnök, hadd jöjjenek be! Zaj.) Tekintve, hogy oly nagy az érdeklődés Magyarosz'ig közgazdasági viszonyai iránt . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Komoly munkások! Zaj.) Justh Gyula: Most csak egy óra, és már is üresek a padok! Mi lesz, ha 3-ig tartják az üléseket? Gr. Zichy Jenő: Nem szoktam visszaélni a t. ház türelmével, és ma is rövid fogok lenni! Midőn a földmívelésüg i ministerium budgetjéhez mindjárt az első napon felírattam magamat, tettem ezt főleg azért, mert rá akartam mutatni gazdasági viszonyainknak egy beteg állapotára. (Halljuk! Halljuk!) Azt azóta, és talán jobban mint én ecsetelte tegnap Bessenyey Ferencz t. képviselőtársam, és én csak köszönetet mondhatok neki, hogy e csakugyan fontos momentumot napirendre hozta. De azt hiszem, hogy bármennyire ki is fejtette ő ezen viszonyoknak káros voltát az országra, gazdáira, és főleg a producensekre, még is az általa javasolt intézkedésekben, a melyek csak palliativ szerek, a kérdés megoldását nem lelem, az csak a tőzsdének drákói szigorral keresztülvitt eorrectürájával lehetséges, és semmi más úton. Tanulmányozta ezt a kérdést, mint a lapokból olvashatjuk, Amerika is, és ott, a hol a termelő sokkal könnyebb viszonyok közt van, mint nálunk, érzik agazdasági viszonyoknak súlyát, és beteg voltát, a melyek az árak csökkenését teremtették meg; a mely viszonyok közt azonban a gazda nem tud megélni, és mint adózó individtim kötelezettségének megfelelni. Meri ha tekintjük a gazdáknak mai állapotát, látjuk, hogy azok talán még sohasem voltak oly rossz viszonyok közt, mint jelenleg, mert terményeik után aligtudnak megélni, és adófizetési kötelezettségüknek megfelelni. Például ma február végén, azt hihetné az ember, hogy a készletek már nagy részben elfogytak, és mégis oly árakkal állunk szemben, hogy vidéken a búzát 6 és fél forinton, az árpát 4 forint 50 kron, a zabot 5 forinton, a kukoriezát 4 forinton vagy épen nem veszik. Hogy legyen képes a gazda megélni, és kötelességeit egy cultur államban teljesíteni ? Arra is utalt t. barátom, Bessenyey Ferenez, hogy mennyire kártékony a transito búza. Megvallom, nem vagyok eléggé tájékozva e kérdésben csak azt látom, hogy például Fej érmegyében is van egy gőzmalom, a velenczei gőzmalom, s az majdnem összes búzáját képes volt Szerbiából szállíttatni öt forinton, és a prima qualitáaú, a nyéki, nádasdi uradalomban termett búzát 7 forinton sem tudja, vagy akarja értékesíteni. Ebből is kiviláglik, hogy e tekintetben az állapotok nem egészségesek, nem jók. (Ügy van! bal felöl.) De ez nem csak ebben, lianem másban is nyilvánul, így a malomiparban , is. Ezt nagyrészt, és elég hibásan az ország központjában létesítették, s ezekben annyira nem jók a kimutatások, hogy az ember kész volna azt hinni, hogy ezek nem gőzzel, hanem csatorna mellett dolgoznak. (Derültség a baloldalon.) a dividendi absolute nem felel meg a búza olcsó árának és a liszt magas árának. Nem bocsátkozom bele a vezetés költségeinek kimutatásába, de nekem az a benyomásom, hogy egy krach előtt állunk, és az bizonyos, hogy az állapotok nem egészségesek. Nem erről kívántam főleg szólani és ha daczára annak, hogy Bessenyey Ferencz t. képviselőtársam mindezeket már elmondotta én mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert kell, hogy összehasonlítsam mindazon közgazdasági momentumokat és iparkérdéseket. A mikor az ipari tárczát tárgyaltuk, akkor azt mondták, az agráriusok dédelgetett gyermekei az országnak. Ma azt mondják, hogy az iparosok a dédelgetett gyermekek. (Derültség bal felöl.) Tisztán nyomorúság az egész. Itt sincs elég, ott sincs elég.