Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-165
Íi>5. orssságos Illés 18ft8. február 24-én, pénteken. 2Í5 (Igaz! Úgy van! bal felől.) A múlt század elején Ferencz császár azt mondotta: »Man muss so regieren, dass allé nur ein Bischen unzufrieden sind, díinn geht es gut.« így vagyunk mi is. Mert azt látjuk, hogy a paplan rövid, mindenütt kiáll a láb, orrunk előtt emésztik fel a szükséges összegeket. Erről nem tehetünk, de nem tehet a minister sem, mert ha valaki, bizonyára ő lenne a legelső a ki velünk szavazna, a midőn arról rolna szó, hogy kicsi ez a dotatio, nem elég, több mint kétszer annyi kellene. De hát szegény nem tehet róla. (Hossnantó zajos derültség.) Visszatekintve a múlt budget tárgyalásra mit látunk? Mintha ugyanezzel a képpel találkoztunk volna. Itt vanSmialovszky Valér t. barátom, a ki ipari czélokra 40 milliót kért 10—10 évi átlagokra felosztva és ma újból 50 milliót kér mezőgazdasági czélokra. Ezt igen szépen el lehet mondani, tetszetős is, délibábként a legszebb falukat rajzolja elénk, ott, a hol pusztaság van; de ez nem használ semmit, ini pium desideriurumal nem érhetjük be, hanem foglalkoznunk kell azzal, a mi lehetséges, elérhető, reális, és a valóságnak megfelel. (Úgy van! Úgy vem! a bal- és szélső balon.) Bernát Béla t. képviselőtársam a gyakorlatitérre lépve, útaH a filloxera által sújtott vidékeken levő viszonyokra. Indítványt tett, mely szerint e községek kapjanak egy nagy kölcsönt, a mely nagy kölcsönből a teljesen elszegényedett szőlősgazdáknak, a kiknek nincsen más földjük 3—400 frt erejéig kölcsön adatnék holdankint. Azt hiszem, hogy ezzel nem fogunk ez élt érni és megint ott áílunk, hogy oly tervet kisérlüuk megvalósítani, a melyet nem tudnak azután keresztül vinni. Bernát Béla: Másutt megadták e kölcsönt ! Gr. Zichy Jenő: Bocsánatot, majd én egy egyszerűbb módot fogok ajánlani. 40 000 forint van előirányozva a szőlővesszők beszerzésére. Ez oly csekélység, hogy ezzel nem lehet segíteni a bajon. Már az imént mondta Lits t. képviselőtársam is. hogy a filloxera által siijtott vidékeken a szőlők regenerálására ingyen adassanak a szőlővesszők. Azt a mit Lits Gyula t. képviselőtársam mondott, hogy egy hold szőlő regenerálása körülbelül 500 frtba kerül, nem fogadhatom el. Magamis szőlősgazda vagyok, még pedig meglehetős nagy szőlősgazda és próbálkoztam a szőlők regenerálásával. Tudom, hogy például egy hold szőlőbe 5000 palánta kell. Ennek ára ezrével 6 —10 forint körű! jár, ez kitesz tehát 50 forintot. 80 - 120 forintig kerül bármely vidéken a föld rigolirozása, tehát egy új szőlő helyreállítása körülbelül 200 forintba kerül, és nem többe. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát a rigolirozás !) Bocsánatot kérek, egy hold rigolirozása 80 —100 frtba került nekem, és azt hiszem, hogy nem csinálták ezt nekem olcsóbban, mint a t. barátomnak. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy a kormány nincsen eléggé tájékozva az iránt, hogy melyik a helyes útja a szőlők regenerálásának. Ezt nem fogadhatom el. Elejétől fogva figyelemmel kísértem a kormánynak e téren megindított munkásságát és mondhatom, hogy a kit ezzel megbízott, és a ki erre vállalkozott, teljes lelkiismerettel, odaadással, és szakképzettséggel Miklós Gyula kormánybiztos úr, megadta a szükséges és helyes felvilágosítást, és irányt a szidok regenerálására. A mit Lits Gyula képviselőtársam mond, az igenis áll, hogy eleintén voltak bizonyos kételyek ez irányban, a mint nem is lehetett másként, s ez tisztán az elhamarkodásnak volt következménye A mint Francziaországban és nálunk a filloxera egyidejűleg mutatkozni kezdett és Francziaországban megkezdték az óvintézkedéseket, azonnal küldöttünk ki szakértőt a szénkénegezéssel tett kísérletek tanulmányozására Francziaországba, s nem vártuk be, hogy ezjónak bizonyul e vagy sem, behoztuk hozzánk, a mikor még nem volt kezünkbe,; az anyag s még nem győződtünk meg annak jó vagy rossz voltáról. Ebből következett, hogy nem volt a közönség tájékozva. (Úgy van! jobb felöl.) Az én meggyőződésem az t. ház, hogy a szőlő regeneratiojának legjobb módja a szőlőoltás amerikai alanyokra. (Elknmodások.) Van nálamnál sok jobb és nagyobb szőlősgazda, de én ezt így tartom. Helyes volna keresztülvinni, miután minden községben van í—2 holdnyi terűlet faiskolának szánva, — s ez benne van a községi törvényben is ; —hogy ezen a parlagon fekvő földből 1— 2 holdnyi területen községi szőlőiskola létesíttessék, melyből tudja a gazda, hogy ott ingyen kapja a vesszőt szőlőjéhez. Akkor a községek földje nem fog parlagon heverni, hanem mívelni fogja azt minden gazda és igyezni fog azt termékenynyé tenni. De másrészt kívánatos, hogy a mini-ter urnak az amerikai szőlővesszők bevásárlására szánt, túlságosan csekély összeggel dotált tökéje jóval felemeltessék. Erre vissza fogok még annak idején térni. Helyes volna a mint Bernát Béla t. barátom is kifejtette, hogy több legyen a vándortanár, és hogy dolgoztassék ki egy kis káté-formában a nép nyelvén írt röpirat, melyet a nép az iskolában tanúihat, s a melynek segélyével a tanár könnyebben elmagyarázhatja nekik a dolgot. (Helyeslés.) Általában az állami beavatkozással szemben, a melyről t. barátom Smialovszky Valér szólott, ugyanazt mondom,
