Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-158
158. országos ülés 1895. ftbrnár 16-án, csütörtökön. 7 történik, sokkal hosszabb idő múlva fog egy bírósági alkalmazott eljutni a kir. táblai bírói állásra, mint az állami igazgatás egyéb területén az osztálytanácsosi állásra. Ezt csak azért említem, hogy a közfelfogásban oly vélemények ne keletkezhessenek, mintha a bírói karnál az előlépési viszonyok kedvezőbbek volnának, mint az állami igazgatás egyéb terén. De ezt esak mellesleg kívántam megemlíteni, hanem áttérek a t. igazságügyminister úr előadásának egyéb részleteire, a mely részletek már nagyobb fontosságúak, és csak még egyet kívánok megjegyezni, mielőtt erre áttérnék és ez az, hogy a t. igazságügyminister úr tévedésnek jelezte az eredeti törvényjavaslatnak azt az álláspontját, a mely szerint a budapesti bírák a Vlí. rangosztályba voltak besorozva, szemben az ország többi bíráival. Meglehet, hogy ez részéről tévedés. Nem is vonom kétségbe, de ez csak azt mutatja, hogy ő azt a javaslatot, mely elő lett terjesztve, nem revideálta; hanem az is áll, és erre felhívom a t. ministerelnök úr szíves figyelmét, hogy midőn a törvényjavaslat első ízben tárgyaltatott a pénzügyi bizottságban, ez a nyilvánvaló kérdés, azaz nyilvánvaló tény, — - mert akkor nem tartottuk tévedésnek — midőn ?iemcsak általam, hanem a t. előadó úr által is a pénzügyi bizottságban első alkalommal szóba hozatott, egyáltalán nem constatáltatott, hogy az tévedés volna. Wekerle Sándor ministerelnök ós pénzÜgyminister: Én megmondtam. Horánszky Nándor: Akkor nem lett constatálva. Midőn én figyelmeztettem a bizottságot arra, hogy nem tartom helyes eljárásnak azt, hogy a bírák két ragosztályba osztassanak, akkor az a körülmény, hogy a budapesti bírákra nézve tévedés lenne, egy oldalról sem említtetett fel. De megtörtént az, t. képviselőház, hogy Magyarország; bírói kara elkezdett mozogni és kérvényezni és nem tartotta helyesnek a bírói szolgálat és igazságszolgáltatás érdekében azt, hogy a bírák két rangosztályba osztassanak be. Akkor megérlelődött az az eszme, a mely magában a törvényjavaslatban is kifejezésre jutott, hogy a bírák egy részét, és pedig nem kizárólag a budapesti bírákra alkalmazva, hanem Magyarország összes bírói karára alkalmazva, tiz éven keresztül í l$-öd részét vigyük át a VII. rangosztályba. Ez történt, t. képviselőház, és semmi más. Hogy helyes-e ez, vagy nem, az más kérdés, de a magam részéről constatálnom kell azt, hogy ez egy helyesebb megfontolás eredménye lehetett, de semmi esetre sem lehetett eredménye annak, hogy az első előterjesztés téves természettel birt, hanem következménye volt annak, hogy Magyarország bírói kara helyzetük javítása érdekében mozgal^ mat indítván, ezen mozgalom lecsillapítását azon előterjesztés által vélte a t. ministerelnök úr elérhetőnek, melyet a pénzügyi bizottság előterjesztett s a melyet az nagy részben a törvényjavaslatba be is iktatott. A t. igazságügyminister úr, — és itt áttérek a dolog tulajdonképeni érdemére, — azt mondja, hogy a bírák egyáltalában, tehát a budapesti bírák sem, jutottak rosszabb helyzetbe, mint a minőben eddig voltak, sőt fizetésük 200 írttal javíttatott. Ez igaz, ehhez szó sem fér. de van eset, hogy a jelenlegi budapesti bíró rosszabb helyzetbe jut a később kinevezendőkkel szemben. A törvényjavaslat 2. §-a a többi között a következőket tartalmazza (olvassa): »Az állami tisztviselőket netalán megillető s a nyugdíjazásnál beszámítandó személypótlékok, kinevezések vagy előléptetések esetén a fizetési többlet erejéig mindig beszüntetendők.« Mit tesz ez, t. ház ? Azt, hogyha a bírák rangosztályba osztattak, és mondjak, egy budapesti bíró a rangosztálynak alsóbbik — mert két fokozat van — tehát második fokozatába jut, 1600 frt fizetése van és előlép az alsó fokozatból az 1800-ba, akkor ebből az ő jelenlegi fizetéséből, — mert most már két részre osztatik az illetmény, — fizetésre és személypótlékra, 2000 frt fog levonatni; fizetése tehát lesz ezentúl 180 frt, személyi pótlék pedig 200 frt. Nézzük már most, hogy mit fog kapni egy újonnan kinevezendő bíró? Fog kapni 1600 frt fizetést és 400 frt működési pótlékot a rangosztály második fokán ; ő most már előlép, fog kapni 1800 forintot fizetésképei) és 400 irtot működési pótlékképen ; mett a levonás csak személyi pótlékra, de erre a működési pótlékra nem vonatkozik. Az a kérdés tehát, hogy áll-e ez, vagy nem áll? A törvényjavaslat szerint igenis áll. A működési pótlékra nézve nincs kimondva, hogy ebből a fokozatos előlépési összeg erejéig leszámításnak van helye; vagyis a jelenleg működő budapesti törvényszéki bíráknak és az ezen törvény megalkotása után kinevezendő törvényszéki bíráknak az lesz a helyzete, hogy időjártával, midőn magasabb fizetési fokozatba lépnek, az egyiknek lakbéren kívüli összjárandósága 2000, a másiké pedig 2200 frt lesz. Gondolom, ezt kétségbe vonni, ha csak a törvényjavaslat nem módosíttatik, nem lehet. S ha így áll a dolog, akkor méltán és joggal constatálhatom azt is, hogy a budapesti bíróságoknál ez idő szerint alkalmazott bírák e törvényjavaslat következtében, szemben a kinevezendőkkel, lakbéren kívüli összilletményeik tekintetében hátrányba jönnek. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Megengedem, hogy ez nem szándékoltatik s ha az igazságügyminister úr bővebben meg-